Nyolc ok, amely miatt Kevin Bacon az új Jack Bauer

Aki követi a The Following című thrillert, egyes részeiben megelevenedni látja a megboldogult 24-et, annak ellenére, hogy előbbiben gyilkosok, utóbbiban főképp terroristák ellen ment a harc. Az új sorozatgyilkosos krimi producere elismerte, hogy a 24 volt kedvenc sorozata, és máig fájlalja, hogy Bauert elveszítette a tévéipar.

A 2012-2013-as televíziós évad egyik legsötétebb, legborongósabb sorozata a Following, amely pár előre kiszámítható fordulata ellenére is szállít meghökkentő pillanatokat, ügyesen adagolja a feszültséget. Kevin Bacont elnézve viszont egyre többször juthat eszébe a sorozat követőinek a nyolcévnyi világmegmentés után nyugdíjazott Jack Bauer karaktere - mondjuk is, miért. Csak az olvasson tovább, aki nagyjából képben van a sorozattal, vagy nem zavarja, ha kiderül pár részlet.

1. Ryan Hardy olyan keményen vallatja James Purefoy karakterét, a hírhedt sorozatgyilkos Joe Carrollt, ahogy az nem nagyon illik elítélttel, el is törik utóbbi három ujja, ügy is lesz belőle, amelynek következménye, hogy kiadják a parancsot, hogy szállítsák át másik fegyházba. Hardy keménykedéséről eszünkbe juthat, hányszor próbált kicsikarni a szabályokat gyakran felrúgó Jack Bauer vallomást valamely elfogott terroristából vagy szimpatizánsból, hányszor volt belőle zűrös ügye.

2. Ügynöki tevékenység. Hardy FBI-ügynök volt, Bauer pedig annál a CTU-nál tevékenykedett, amely néha jobban hasonlított egy átjáróházra, mint egy terroristaellenes, szupervédett ügynökségre.

3. A Following kreátora, atyaúristene, Kevin Williamson bevallotta, hogy azért választotta a Fox csatornát, mert ott futott a legnagyobb kedvence, a 24. Ha pedig valaki végignéz (akár többször) nyolcszor huszonnégy epizódot, akkor óhatatlanul is beleépíti a kedvenc hős jellemvonásainak egy részét az új figurába. A producer is bevallotta, hogy van hasonlóság Hardy és Bauer közt.

4. A Following kiégett ügynökének is romokban a magánélete, akárcsak a 24 kőkemény ügynökének. Aki állandóan gyilkosokat, gyerekrablókat hajkurász, vagy akinek nyolc napja van arra, hogy Amerikát nyolc ízben megmentse, annak nemigen jut ideje romantikus sétákra a parkban, összesimulós naplemente-bámulásokra az óceánparton.

5. Nem csak a Following és a 24 jellemzője, hogy a keménykedő főhős szembeszegül a szervezetben fölötte állókkal, ez sok krimiben jelen van. Mindazonáltal itt is megvan ez, unortodox módszerekhez előszeretettel nyúl mindkét karakter, legyen szó parancsmegszegésről, kínzós vallatásról, az adott pillanatban célszerűnek vélt, gátlástalan hazugságról.

6. Szomorúság a szemben. Egyik figura sem viccelődik soha, de nem is nagyon állna jól nekik a bárgyú poénkodás, mivel a sztoriban úgy tíz-húszpercenként újabb emberi tetemre bukkannak. Olyan szomorúság lappang mindkettő tekintetében, amely a sokat látott, sokat szenvedett, a világ jóságában már nem hívő emberek sajátja.

7. A felelősséget különösen nehezen viselik, ami kontrasztban van az érzelemmentességgel, amit általában mutatnak. Látszólag kemények, de előfordul, hogy épp miattuk hal meg valaki (nem érnek oda időben, nem úgy sikerült a terv, ahogy kellett volna), ilyenkor pedig a szomorú szemekbe végtelen keserűség költözik, látszik, hogy a karakter rettentően szenved, szinte összeomlik - akkor is, ha teljesen ismeretlen embert likvidálnak a gonosz erők.

8. A saját életük látszólag egy fabatkát sem ér számukra. Ha Jack Bauerre szegeződött egy géppisztoly, akkor higgadtságot mímelve közeledni kezdett a terroristához, majd párducként ráugrott, noha könnyen kaphatott volna egy pár golyót. Hardy ugyanígy jár el - akárcsak a mostanában menő Banshee-ben Lucas Hood sheriff -, gond nélkül visszapofázik az őt pisztollyal sakkban tartó emberrablóknak, sőt gunyorosan meg is jegyzi, hogy bátran lelőhetik, az őt egy cseppet sem izgatja.