Hol kavart Carrie a Homeland előtt?

A Showtime sokszoros díjnyertes sorozata, a Homeland előzményregényében, a Carrie futásában Carrie Mathison, CIA-ügynök bejrúti és iraki küldetésre érkezik, amely fenekestül forgatja fel karrierjét és a magánéletét. Egy volt katonai hírszerző írta meg a sztorit: Andrew Kaplan újságíró, haditudósító és üzletember volt, mind az amerikai, mind pedig az izraeli hadsereg kötelékében szolgált. A CIA számos alkalommal próbálta beszervezni, és tanácsadóként segítette kormányzati döntéseket előkészítő szervezetek munkáját.

Milyen az írói technikája, mennyire részletesek a vázlatai?

Mivel egy olyan könyvön dolgoztam, amely egy sikeres tévésorozatra épül, a szerződésemnek volt egy olyan pontja, hogy a vázlatokat nem csak a kiadómnak (HarperCollins), hanem a Homeland showrunnerjeinek és a stúdiónak is el kellett fogadniuk. Persze az is igaz, hogy egy ilyen vázlatból legfeljebb azt lehet kiolvasni, hogy milyen irányban indul el az ember, és egyébként sincsen kőbe vésve. Mindig is úgy gondoltam, hogy ha a végeredmény jó, pont senkit nem fog érdekelni, hogy mennyire hűen követtem a vázlatot. Ez volt a helyzet a Carrie futásával is. Tudtam, hogy sehova sem vezetne, ha valami rajongói könyvet írnék, mert csak olyan regénynek van értelme, ami önmagában is megállja a helyét. Vagy nem tudod letenni, és odaszögez a fotelhoz, vagy megette a fene az egészet.

Homeland, Claire Danes Forrás: Showtime

A Showtime kereste meg, vagy ön kopogott be hozzájuk? Mennyire kapott szabadságot Carrie történetének megírásához?

A kiadó és a stúdió döntötték el, hogy szeretnének egy ilyen könyvet még jóval azelőtt, hogy megkerestek volna vele. Én semmit sem tudtam az egészről, sőt akkoriban még egy percet sem láttam a tévésorozatból. A HarperCollins ötlete volt, hogy az egyik saját szerzőjükre bíznák a munkát. Azt mondták, hogy kezdettől fogva én jártam a fejükben: tény, hogy csak engem kértek fel. Korábban egyébként minden hasonló megkeresést elhárítottam, ezúttal azonban a szerkesztőmnek és az ügynökömnek sikerült rábeszélniük. No meg megnéztem néhány epizódot a sorozatból és nagyon megkedveltem Carrie karakterét. Úgy éreztem, hogy egy férfi író számára egy bipoláris nő szemszögéből mondani el egy történetet, feltétlenül izgalmas kihívás. De mielőtt igent mondtam volna, szabtam néhány feltételt: 1. Én leszek az egyedüli szerző, csak az én nevem szerepelhet ekként a könyv borítóján. 2. Teljesen originális történetet írok meg, senki nem szólhat bele a dolgomba. 3. A showrunnerekkel és a sorozat íróival folyamatosan egyeztetünk, hogy az általam vezetett sztori és a tévésorozat cselekménye konzisztensek legyenek egymással - ez utóbbi ment a legnehezebben.

Miért?

Carrie háttér-sztorijához persze megvoltak kisebb részletek, de jóval kevesebb, mint gondolná. Például Princetonra járt... gondolom azért, mert a sorozat két alkotója, Alex Gansa és Howard Gordon is ott tanultak. Ugyanakkor azt már én döntöttem el, hogy a Michigan állambeli Dearbornban szülessen. Aztán Marylandbe költöztettem a családot, miután az apja elvesztette az állását a Fordnál bipoláris viselkedészavara miatt, amit Carrie tőle örökölt. Én találtam ki azt is, hogy ő és nővére, Maggie a Holy Trinity Highba járjanak középiskolába és még hasonlóakat.

Forrás: Showtime

A titkosszolgálati műveletek leírásai magával ragadóak. Hol tanulta ezeket a technikákat?

Nyolc kémregényt írtam meg eddig, köztük a Skorpió-sorozatot. Újságíró és haditudósító voltam a világ számos pontján, szolgáltam az izraeli hadseregben a hírszerzésen és segítettem kormányoknak is a tanácsaimmal. A CIA megpróbált beszervezni, sőt alá is vetettek az átvilágítási eljárásuknak. Azt gyanítom, hogy a hátterem miatt is akarta annyira a kiadó és a stúdió, hogy vállaljam el a Homelandet.

Ellátogatott a könyvben szereplő országokba és városokba?

Négy évig éltem a Közel-Keleten. Beszélek héberül és arabul sem adnak el. Számos városban jártam azok közül, amelyekről írtam, legutóbb épp Kairóban. Való igaz, hogy Bejrút, ez az egykor lenyűgöző és szívfacsaró város szinte külön szereplővé válik a könyvben. Személyesen is ismerek embereket a régióban: zsidókat, muszlimokat, drúzokat. Írtam már korábban is a Közel-Keletről számos könyvemben, nem ez az első kalandom vele. A legnehezebb dolgom azokkal a helyszínekkel volt, ahol nem jártam, és amelyekről korlátozott mennyiségű információ állt rendelkezésemre, mint például az iraki Ramadi városa a háború tetőfokán 2006-ban. Belevetettem magam olyan tengerészgyalogosok beszámolóiba, akik a harcok idején ott szolgáltak. Bízom benne, hogy átjön, ahogy Carrie megéli mindezt a könyvben.

Önéletrajza szerint az izraeli hadseregben szolgált a Hatnapos háború idején. Mi volt a feladata? Mi volt a munkája a katonai hírszerzésnél?

A Hatnapos háború idején a SAYERET-nél szolgáltam, amely egy a Golan-fennsíkra (Szíria) telepített különleges egység volt. Az AMAN kötelékében pedig terrorelhárítói tevékenységet végeztem.

A könyvben azt is leírja, hogyan hallgatja le a Nemzetbiztonsági Hivatal az izraeli kémadásokat, így adja magát, hogy a nemrég napvilágot látott lehallgatási botrányra asszociáljon az ember. Nemrég értesült róla a közvélemény, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal és más amerikai belbiztonsági ügynökségek állítólag szövetséges kormányokra is dolgoztak. Véletlen szerencséje volt, vagy egy bizonyos barát szivárogtatott önnek a belső folyamatokról?

Szó sincs szerencséről. És tippet sem kaptam, már korábban is írtam erről a jelenségről. Például a Skorpió-árulás című regényemben olyan dolgokról számoltam be, mint, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal alapító okiratában is szerepel az egész világra alkalmazott megfigyelés, tehát ezek a lehallgatások lehetőségeinket figyelembe véve – beleértve a legfrissebb szimatolások ügyét is, amikor amerikai állampolgárok elektronikus levelezését törték fel kormányzati szervek – senkit sem érhettek valódi meglepetésként. Az igazság az, hogy minden kormány kémkedik minden kormányra, a „barátiakra" is. Ezért tölti életfogytiglani büntetését Jonathan Pollard, aki Izrael állam megbízásából gyűjtött bizalmas információkat az egyébként szövetséges Egyesült Államokról. De ha valaki igazán tudni szeretné, hogy is mennek ezek a dolgok, a Homeland – Carrie futásából bőven meríthet információkat.

Mi a következő könyve témája?

Elképesztően jó visszajelzéseket kaptam a kiadótól és a stúdiótól a Carrie futásának megírása után. Több mint tizenkét ország vette meg a fordítási jogokat és több másikkal folynak tárgyalások. Őszintén szólva, nem akartam egy újabb Homeland-könyvet írni, de annyira jó volt az élmény, hogy némi vitatkozás után végül már a következőt írom. Ez is előzménye lesz a tévésorozatnak, de a cselekménye a Carrie futása után játszódik.

Kaplan nyolc nemzetközi sikerű bestsellert jegyez, a Skorpió és a Homeland-sorozatok mellett olyan címeket, mint a Dragonfire vagy a War of the Raven; regényeit 20 nyelvre fordították le. Az Amazon által nemrég összeállított top 20-as thrillerlistán három könyvével is szerepelt, filmforgatókönyv-íróként pedig ő jegyzi többek között a Goldeneye (Aranyszem) című James Bond-klasszikust.

A Homeland – A belső ellenség című sorozatot Magyarországon az RTL2 vetíti. A könyv a XXI. Század Kiadó gondozásában október végén jelenik meg. Az interjút a kiadótól kaptuk.