Csúnyán megizzadtak az amatőr szakácsok

Vágólapra másolva!
Casting címmel indított főzős realityt a TV Paprika. A nagy kereskedelmi csatornák gasztroműsoraihoz képest annyi előrelépés történt, hogy itt civilek vagdossák a hagymát, nem ugyanazon, unott celebeket látni benne.
Vágólapra másolva!

A TV Paprika új műsora, a Casting bő ötszáz jelentkező közül választott ki tucatnyit: a kiválasztottak pedig kiseséses főzőpárbajban mérhetik össze tudásukat. A mezőny feleződik, majd újfent távoznak a kiesettek, a végére pedig hárman maradnak a döntőre. A zsűriben Váncsa István újságíró, Szily Nóra tévés, Zsigmond Gábor, a TV Paprika magazin főszerkesztője és Serényi Zsolt, a TV Paprika szakácsa ülnek, ők döntenek arról, ki meddig jut. Az ötvenperces döntő győztese saját műsort kap a csatornán.

Minden reality alapja a megfelelő szereplőválogatás: ha ez hibás, és sótlan, érdektelen fazonokat találnak egy műsorra, akkor nincs az a zene, képi megoldás vagy trükkös vágás, amely megmentené az adott valóságshow-t. Olyan szereplők kellenek, akikkel tud azonosulni a néző, akit tud nagyon szeretni, vagy nagyon utálni, azaz emóciót kiváltó figurák szerepeltetése nélkül halott minden kísérlet.

A Casting egy adásából még nem lehet tudni, siker lesz-e a műsor. Mutattak fülbevalós, kövér urat, aki másodjára sem tudta kimondani a kétségkívül nem magyaros csengésű "exhibicionizmus" szót, volt hatalmas műkörmökkel ügyeskedő-ügyetlenkedő lány, mástól pedig olyan, logikusan nem átgondolt mondatokat hallott a néző, mint a "munkaidő véges, meg a háziasszony is." Az első adás egy nagy merítés volt, bejutott a 12-es csapatba egy elszánt francia családapa, egy olasz származású amerikai, egy félig afrikai, sokat vigyorgó lány, azaz nemzetközi a grupp.

Van rutinos üzletvezető, bohém, nagydumás nagymama, figyeltek hát arra, hogy a húsz körüliek vagy a hetvenesek is találhassanak maguknak kedvencet: ha van kiért szurkolni, akkor már élvezetesebb minden adás, legyen az teniszmeccs, póker vagy kiesős, főzős reality. Rokonszenvessé tenni pedig könnyebb egy embert úgy, hogy nem mutatják közelről, amint bőszen izzad, nem látni a mitesszereket, pattanásokat a zsírosan fénylő homlokon. Itt sajnos még olyan kép is belefért, ahol izzadságcsepp csüngött a séfjelölt orrán, amitől nem jön meg a korábban gusztusos képeken tartott tévéző kedve egy jó spagettihez.

A vélhetően nyáron, nagy hőségben felvett műsorban ettől a hibától eltekintve még van potenciál, pár adás után a jellemek is kitüremkednek a főzőkötény mögül, kiderül, ki milyen tévés szereplő és milyen szakács. Mert hiába finom a leves, a tévéző azt meg nem ízlelheti, így a műsorkészítők sem választhatnak nyertesnek egy olyan próbálkozót, aki hebeg-habog, kínosan feszeng, vagy percekig némán szagolgatja az edényeket - bármennyire fenséges is a báránycombja.