Elhunyt a tévétávirányító feltalálója

Kilencvenhárom évesen távozott az élők sorából Robert Adler, akinek igen sokat köszönhetnek a tévénézők.

Adler február 15-én halt meg, egy idahói szeretetotthonban, szívelégtelenség miatt. Élete innen a szomszédból, vagyis Bécsből indult, ott született meg 1913-ban. Az országot azonban már a II. világháború elején elhagyta, és az Egyesült Államokban kezdett el dolgozni, az egyik legnagyobb (ha nem a legnagyobb) szórakoztató-elektronikai cég, a Zenith kutatási részlegén, melynek egészen 1997-ig tanácsadója is maradt.

A szorgalmas feltaláló nevéhez mintegy száznyolcvan szabadalom kötődik - a legújabb kérelmet 2007. február elsején nyújtotta be az illetékes bizottságnak, mondhatni tehát, hogy haláláig dolgozott. Legismertebb találmánya azonban kétségkívül a távirányító, mellyel megoldotta, hogy a lusta tévénézőnek ne kelljen felkelnie a fotelból ahhoz, hogy átkapcsolja a készüléket.

Korábban józan paraszti ésszel, vagyis egy, a televízióhoz kötött madzaggal oldották meg a problémát, majd a Zenith piacra dobott egy fotocellás érzékelőt, mellyel azonban sok technikai nehézség akadt. Adler újítása lényegében az volt, hogy a mások által korábban javasolt rádióhullámok helyett ultrahangot használt - így a korai távirányítók (a mostaniakkal ellentétben) nem fénnyel, hanem hanggal irányították a készüléket.

Adler munkásságát mind a tudományos társadalom, mind a hálás tévések elismerték: birtokában volt például, a főként elektronikus találmányokért járó Edison Medal, amit előtte olyan személyiségek kaptak már meg, mint Alexander Graham Bell vagy Nikola Tesla; de technikai áttöréséért Emmy-díjjal is jutalmazták.