Egy televízió megítélése során még mindig a képminőség a döntő tényező, de egyre fontosabb szerepet játszanak a különféle kapcsolódó extra szolgáltatások és funkciók. Ezekért az úgynevezett okostévé rendszerek felelnek, amelyek első verziói egy évtizede láttak napvilágot. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, átalakultak a tartalomfogyasztási szokások, a felhasználói elvárások, és ennek megfelelően ezek az úgynevezett smart platformok is jelentősen módosultak. Ezek a gyártók stratégiáitól függően meglehetősen eltérőek lehetnek, szóval egységes irányzatról egyáltalán nem beszélhetünk.
Úgyhogy most összegyűjtöttük a legfontosabb szempontokat, és megpróbálunk választ keresni a felmerülő kérdésekre.
A legtöbben az okostévé rendszereket pusztán az elérhető internetes alkalmazásokkal azonosítják, azonban ez tévedés. Ezek sokkal inkább egyfajta operációs rendszerek, olyanok, mint amilyenek a számítógépeken vagy telefonokon futnak. Tehát hatással vannak a komplett készülék működésére, az egyes funkciókra, a kezelésre, és a különféle kapcsolódó szolgáltatásokra. Több szempont van, ami alapján meg lehet és kell ítélni egy okostévé rendszert. Ezek azok, amelyeket érdemes megvizsgálni egy vásárlási döntés meghozatala során.
Stabilitás: Nagyon fontos, hogy a rendszer ne omoljon össze, ne fagyjon, ne kapcsoljon ki magától a televízió, mert értelemszerűen amennyiben ez megtörténik, az nagyon károsan befolyásolja a használati értéket. E téren a zéró tolerancia elve érvényesül, azaz bármilyen ilyen jellegű hiba gyakorlatilag elfogadhatatlannak számít.
Sebesség: A kényelem szempontjából nagyon fontos, hogy egy tv milyen gyorsan reagál a távirányítóval vagy egyéb vezérlő eszközökkel kiadott parancsokra.
Kezelőfelület: Szintén lényeges, hogy könnyen lehessen igazodni a menüpontok, funkciók között. Nem árt, ha a rendszer tud magyarul, és ha struktúrája logikus, hiszen ennek köszönhetően mindent hamar megtalálhat a felhasználó.
Internetes appok: Korábban említettük, hogy ezek az okostévé rendszerek leginkább ismert elemei. Nem mindegy, hogy milyen alkalmazásokat lehet telepíteni egy televízióra, hogy mekkora az elérhető appok köre, megtalálhatóak-e a manapság népszerűnek, fontosnak számító extrák.
Extrák: Ide tartozik minden, nem szokványosnak nevezhető szolgáltatás. Például a beépített kislexikon, a képernyőtükrözés, Bluetooth támogatás, vagy távoli PC-k elérése, hogy egy igazán extrém példát említsünk.
És most következzenek a magyarországi televíziókban elérhető rendszerek, amelyeknél természetesen megemlítjük a fent említett szempontokat is, illetve, hogy mely gyártók készülékeiben jelennek meg.
A Samsung az egyik első cég volt a világon, amely okostévé rendszerrel lépett színre. A mostani modelljeikben a Tizen Smart TV platform található meg, amely jelenleg az egyik legjobb ilyen megoldásnak számít.
A kezdeti idők hibáit mostanra már kijavították, így kellően gyors és stabil. A grafikus kezelőfelület jól néz ki, átlátható, bár a struktúrával szemben vannak kisebb ellenérzéseink. Az elérhető alkalmazások körére nem lehet panasz, hiszen közel 250 app közül választhat a felhasználó. Ezek között megtalálható a Netflix, a YouTube, az HBO Go vagy az Amazon Prime, hogy csak a legfontosabbakat és legnépszerűbbeket említsük.
A Samsung Tizen Smart TV egyik nagy extrája a "PC a tévén" vagy más néven a távoli elérés csomag.
Ennek keretein belül mód nyílik a felhőbe töltött Office dokumentumok közvetlen elérésére, illetve hogy egy távoli számítógépen turkáljunk a televízión keresztül. Ennek révén pedig a tv akár munkára is használható számítógép vagy bármilyen egyéb külső eszköz nélkül. A tapasztalatink szerint a képernyőtükrözés és a Bluetooth támogatás is hibátlanul működik ezeken a készülékeken. A Tizen Smart TV rendszer szuper, viszont a Samsung nem adta oda eddig senki másnak.
A másik nagy dél-koreai óriás is úgy döntött, hogy saját kézbe veszi az okostévé rendszer fejlesztését. Így született meg a webOS több mint fél évtizede, amit az LG teljesen a saját ízléséhez alakított. A rendszer az idei évre óriási átalakításon ment keresztül.
A webOS 6.0 mint a legfrissebb verzió teljesen átalakult, hiszen a korábbi végtelenül letisztult és igen átlátható grafikus kezelőfelület már a múlté. Az új külső kevésbé merész, sokkal több online tartalmat ajánl a néző figyelmébe, viszont emiatt sok az érdektelen ikon, és kevésbé átláthatóbb, mint a régebbi változat.
Persze óriási tragédia nincs, csak emiatt már nem a webOS a legjobb okostévé rendszer, hanem pusztán egyike a legjobbaknak.
A platform egyébként kellően stabil, és sebes, valamint az elérhető internetes appok körére sem lehet panasz, van minden amire manapság szükség lehet. A webOS 6.0 a szokásos extrák (médialejátszó, Bluetooth támogatás, tükrözés, kislexikon stb. ) mellett rendelkezik egy nagy dzsókerrel. Ez pedig a mozgásérzékelős Magic Remote távirányító, amely akár egérként is használható, ami nagyon jól jöhet a már említett internetes applikációk futtatása során. A webOS rendszert az LG eddig megtartotta magának, de idén a hírek szerint már más cégek televízióiban is megjelenhet.
E platform alapjait még a Firefox rakta le, ám ők miután megállapodtak a Panasonic-kal, elhagyták a projektet, így a japán cégre maradt annak kalapálgatása. Sajnos a Panasonic érezhetően nem sokat foglalkozik vele, és ez meg is látszik rajta.
A maga idejében, mikor bemutatkozott 6-7 éve, akkor ez egy kifejezetten ígéretes megoldásnak számított, de mára elment felette az idő. Csúnya is, az extrák egy része (például a magyar nyelvű kislexikon) is hiányzik, és már kicsit kényelmetlennek tűnik a vezérlése. Viszont tény, hogy nagyon gyors, és iszonyú stabil, tehát az alapok rendben vannak. Sajnos néhány fontos app hiányzik belőle, így például az HBO Go tartalmainak megtekintésére nem nyílik lehetőség. A MyHomeScreen nem túl meglepő módon csak a Panasonic tévékben található meg, és a cég sem elégedett vele maradéktalanul. Legalábbis erre utal, hogy a vállalat kínál Android TV-re épülő modelleket is.
A feltörekvő kínai cég, a Hisense úgy döntött, hogy külön utakra lép és a Vidaa nevű okostévé rendszert pakolja tévéibe. Ezt papíron egy amerikai vállalat fejleszti, a valóságban viszont a Hisense ezer szállal fűződik ehhez a céghez. Szóval mondhatjuk, hogy a Vidaa azért nagyban tükrözi a Hisense elképzeléseit. A rendszer sajnos még egy kicsit kiforratlan. Olykor akadnak problémák a sebességgel, a stabilitással, és a magyar fordításokkal is. Valamint az alkalmazáskínálat sem teljes, hiszen az HBO Go például innen is hiányzik. Bár arra kaptunk már ígéretet, hogy ezt pótolni fogják. De azért a helyzet nem vészes, és elnézve, hogy a Hisense hova jutott milyen rövid idő alatt, nem félünk attól, hogy ne dolgoznának a hibák a javításán. A Vidaa egyébként nem kizárólag a Hisense modellekben jelenik meg, hiszen a feltámadt Loewe márka is erre épít majd a jövőben.
A Google 7 éve jelentette be, hogy saját okostévé rendszert fejleszt, ami jó ötletnek tűnt, azok után, hogy a telefonoknál mekkora sikert arattak. Sok nagy neves cég le is csapott a lehetőségre, így például a Sony vagy a Philips, amelyek azt hitték, hogy ezzel ledobhatják a vállukról ezt a dolgot.
Azonban az Android TV sose váltotta be igazán a hozzá fűzött reményeket. Éveken át instabil, illetve lassú volt, és kezelhetőség tekintetében mindig is elmaradt a rivális megoldásoktól, köszönhetően a borzasztóan átláthatatlan, kezelőfelületének.
Az pedig a hab a tortán, hogy az extrák terén pedig igencsak gyatrán teljesít. A nagy előnyének harangozták be, hogy mindenki másnál több alkalmazás futtatását teszi lehetővé. Ez így is van, hiszen amíg a konkurenseknél be kell érni 2-300 darabbal, addig itt ötezernél is több app közül választhat a felhasználó. Viszont sajnos az az igazság, hogy mivel ezek jó részét érintésérzékeny kijelzőre optimalizálták, a tévén nem nagyon működnek jól.
Miután az Android TV platformot rengeteg kritika érte az évek során, a Google úgy döntött, hogy végrehajt egy nagy fejlesztést. Ennek következtében született meg a Google TV, amely azonban az eddigi tapasztalataink alapján nem jelent előrelépést.
Egy friss rendszerről van szó, de eddig egy csomó stabilitási és sebességgel kapcsolatos problémába futottunk bele. Ezen lehet javítani hamar, viszont az nagyobb probléma, hogy a kezelőfelület maradt átláthatatlan, telepakolva reklámmal. A Google TV-vel még bizony sok dolga lesz az amerikai cégnek a partner vállalatok legnagyobb bánatára.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!