Idén beköszönthet a megfizethető OLED-tévék kora

Az LG BX OLED tv.

2021-re nemcsak több OLED-panelt fog gyártani a több cég képernyőbeszállítójaként is működő LG, hanem komolyabban koncentrál a kisebb, megfizethető méretűbb kijelzők készítésére.

A rendkívül kontrasztos, a színeket hűen visszaadó, tökéletes feketére képes OLED-televíziók hatalmas slágertermékek lettek az utóbbi években még annak ellenére is, hogy az áruk viszonylag magas a hagyományos LCD-technológiával készült társaikhoz képest. Az OLED képminőségbeli fölénye azonban a legtöbb esetben vitathatatlan, és eddig legfeljebb olyan dolgokban maradt el, mint a késleltetés vagy a fényerő - azonban ezeken a területeken is számos előrelépés történt.

Ezenkívül a gyártók mindenféle beépített trükk segítségével igyekeznek gondoskodni arról is, hogy normális felhasználási körülmények mellett a beégés többé ne legyen probléma.

A most már 120 Hz-es képfrissítésre képes OLED-tévék ráadásul az új generációs konzolokhoz is remek társak lehetnének - csak hát nem ártana, ha kicsit olcsóbban meg lehetne vásárolni őket. Érdekes módon az a furcsa helyzet állt elő, hogy az OLED-technológia esetében a kisebb méret ráadásul nem jelentett automatikusan kedvezőbb árat: egy 48 hüvelykes képátlójú készülék például jellemzően drágább volt, mint egy 55 hüvelykes - ez utóbbi viszont sokak számára már túl nagy.

Forrás: Origo

Ennek a furcsa helyzetnek a feloldása leginkább az LG feladata volt az utóbbi időszakban, ugyanis a koreai vállalat jelenleg az OLED-panelek legnagyobb gyártója és szállítója, hogy mást ne mondjunk, többek között a Sony és a Panasonic televíziói is az LG-féle OLED-képernyőket használják. Így tehát feltételezhető, hogy az LG le tudja küzdeni a gyártás egyik legnagyobb problémáját, akkor az számos készülék esetében árcsökkenéshez vezethet.

De mi ez a probléma?

Az OLED-kijelzők gyártásánál az egyik legfontosabb részeleme a szubsztrát, vagy némileg magyarosabb nevén az anyaüveg. Az eddig használt folyamat úgy nézett ki, hogy az LG egy 250x220 centis lapból vágta ki a képernyőkhöz az anyaüveget, azonban csak egyféle méretet tudott vágni, egyféle tájolásban.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy lapból kijöhet akár tíz darab 42 hüvelykes panel, viszont csak két darab 77 hüvelykes. Érthető módon az utóbbi jóval drágább televíziót eredményez, hiszen kevesebb készülhet belőle. A probléma egyik része, hogy a kettő 77 hüvelykes panel után az anyaüvegből elég sok maradt vissza, ami így a kukában landolt.

Erre találta ki az LG, hogy a maradékból inkább készít 48 hüvelykes tévéket, ez viszont a gyakorlatban azt jelentette, hogy a 48 hüvelykes panelek gyártása a 77 hüvelykes panelekéhez volt kötve, és mivel az utóbbi már nagyon nagy és nagyon drága, így viszonylag keveset készítenek belőle, ami pedig ahhoz vezet, hogy a 48 hüvelykes képernyőkből is kevés készült, tehát drágábbak voltak.

Forrás: Origo

Az LG azonban ahogy növelte és alakította át a gyártást, most 2021-re azt határozta el, hogy bizonyos anyaüveg lapokat teljesen a 48 hüvelykes tévék gyártásának szentel, amiből így egy lapból 8 darabot lehet kivágni. Ez a felpörgetett 42 hüvelykes panelek gyártása mellett azt fogja jelenteni, hogy jóval több megfizethető méretű televízió fog készülni idén.

Meg úgy általánosan is, jóval több OLED-képernyőt készít majd az LG: a 2020-as 4,4 millió panel helyett idén már 8 millió a terv, ami így szintén árcsökkenéshez vezethet.

Ezzel párhuzamosan, ahogy a cikk elején említettük, az OLED-panelek más területeken is javultak, így nemcsak filmnézéshez ideálisak, de most már játékra is rendkívül jó választásnak tűnnek. A pixelek frissítési sebességében eleve jobban teljesített az OLED, mint az LCD, azonban mostanra már késleltetés tekintetében is sikerült 20 milliszekundum alá menni (például a nagyon népszerű LG CX esetében), a 120 Hz-es képfrissítés és a HDR10+ és/vagy a Dolby Vision támogatása pedig a legtöbb ilyen új készüléknél már adott lesz.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!