Egyre durvábban terjed az online fenyegetőzés

troll
Nehéz megakadályozni, hogy a nyilvánvalóan ártó szándékú álhírek eljussanak a kiszemelt célközönséghez
Vágólapra másolva!
Az online világban egyre riasztóbb méreteket ölt a gyűlölködés, egyre komolyabban jelenik meg trollkodás. Ez a jelenség ráadásul nemcsak szervezetek és cégek felé irányul, hanem magánszemélyek, nem ritkán gyermekek életét is megkeserítheti.
Vágólapra másolva!

Ahhoz, hogy egy személy vagy vállalat az online gyűlölködés célpontjává váljon, nem kell sok. Elég, ha valaki valamiért megharagszik az emberre, és bedobja a nevét a közösségi média egy-egy jól kiválasztott csoportjába.

Nehéz megakadályozni, hogy a nyilvánvalóan ártó szándékú álhírek eljussanak a kiszemelt célközönséghez Forrás: Origo

Például ha harcos állatvédő csoportba küld be valaki egy üzenetet a kiválasztott alany profiljával és egy olyan üzenettel, hogy az illető mondjuk megölt egy kutyát, akkor szinte pillanatok alatt elkezdenek áradni a fenyegető üzenetek, tekintet nélkül az információ valóságtartalmára.

Mivel pedig a közösségi médiában nagyon sokan nem fordítanak elég energiát a profiljuk biztonsági beállításaira, a zaklatóik nagyon hamar megtalálhatják a tulajdonos valódi adatait, esetleg családtagjait, ismerőseit is elkezdhetik zaklatni.

Forrás: Origo

Az internetes zaklatás, vagyis cyberbullying egyébként a fiatalokat érintő egyik legaktuálisabb probléma: a 10-18 évesek 88%-a rendelkezik valamilyen közösségi médiás profillal, 20%-uk pedig már áldozata volt valamilyen netes támadásnak. A cyberbullying esetében az egyik legnagyobb probléma lehet, ha a szülők nem ismerik fel, milyen veszélyeket is rejt az online világ a gyermekek számára. Éppen ezért a fiatalok felvilágosítása mellett a hangsúlyt a szülők tájékoztatására kell helyezni.

Nem csak a fiatalok sportja

Az online fenyegetőzés természetesen nem csak a fiatalokat érinti, bár ezen a területen ők a legsérülékenyebbek. Az idősebb generáció is érintett, és egyre inkább érintetté válnak a különböző cégek, szervezetek is, hiszen a közösségi oldalakat sokan használják üzleti céllal látogató-, vásárló- vagy ügyfélbázis építésére is. Ennek ellenére, vagy pontosan ezért ez a felület a követőbázis leépítésére is alkalmas lehet, ha a közösségi médiát kezelő szakértők hibáznak, vagy ha esetleg egy konkurens szervezet szándékosan vezet trollhadsereget az adott oldalra.

Nagyon jó példa erre a Telekom legutóbbi reklámvideója is,

ami egy egész jó videó, de ha valaki megfelelően kiemeli belőle a kulcsszavakat, kiválóan alkalmas lehet arra, hogy a hagyományos magyar értékeket mélyen tisztelő közönséget haragra gerjessze. Ez meg is történt, látható is, hogy a cég Facebook-oldalát elárasztották az átkozódó, felmondással fenyegetőző kommentek.
Holott a videó pont arról szólt, hogy itt az ideje kihagyni minden negatív felhangot az „Ez tipikusan magyar!” kifejezésből, hogy erről a mondatról csak jó dolgok jussanak az emberek eszébe. És erre mutat is pár példát.

Mit tehetünk ellene?

Magánszemélyként fordítsunk nagy figyelmet a közösségi fiókjaink biztonságára. Nem kell minden bejegyzésünknek, sőt a profilunknak sem nyilvánosnak lennie. A barátaink ismernek bennünket, nem ülnek fel azonnal a vádaskodásoknak.
Cégként viszont nem sokat tehetünk. Mindenképpen kommunikáljunk a követőinkkel, és a jelenséget idejében felismerve meg kell próbálnunk megmagyarázni nekik a saját álláspontunkat.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!