Nem vagyunk Németország meghosszabbított munkapadja - Magyarország a digitális világkiállításon

2018.06.13. 14:59

A világ egyik legnagyobb digitális, informatikai kiállításán, a Hannoverben megrendezett CeBIT-en ezúttal is képviseltette magát Magyarország, mégpedig egy saját országstanddal, melynek nyitányán beszédet mondott Deutsch Tamás, Györkös Péter nagykövet, valamint Major Gábor, az IVSZ főtitkára is.. Összesen 21 magyar vállalkozást támogatott az állam, hogy megjelenhessen, várhatóan több milliárd forintos értékű üzletek köttetnek majd.

Az immár harmincegyedik éve megrendezett nemzetközi technológiai kiállítás, a CeBIT elképesztő méretekkel rendelkezik. A világ legnagyobb vásárterén rendezik meg Hannoverben, ami mintegy 450 ezer négyzetméternyi kiállítóterületet jelent, ezzel pedig még az ázsiai Computexre is rákontráz Idén több mint 70 országból érkezett több mint 3000 kiállító, melyek többségét persze a vállalkozások teszik ki a kisebb, de ígéretes startupoktól az óriáscégekig.

Kisebb részben országok is jelen vannak önálló standdal, mint ahogy Magyarország is, immáron másodszor. Ezzel országunk nagyon komolyan képviselteti magát az európai technológiai élvonalban, hiszen a kifejezetten a digitális oktatásra kihegyezett londoni BETT Show-n is saját országstandot állítottunk, és idén is sikerült egy impresszív megjelenést összehozni. Míg a tavalyi CeBIT-en az otthon, a ház, a lakás digitalizációja állt a középpontban, addig az idei koncepció szerint kiléptünk a nagyobb térbe, és azt igyekeztek megmutatni a szervezők, hogyan befolyásolja majd életünket a települések digitális fejlesztése, legyen szó kicsi-, közepes- vagy nagyvárosokról.

Deutsch Tamás beszédet mond a magyar országstand megnyitóján.Forrás: Origo

Meg kell hagyni, a kifejezetten magasra épített, ledfalakkal megspékelt, ízlésesen kialakított, zegzugos magyar stand nem csupán, hogy megállta a helyét a többiek között, de egyértelműen látszott, hogy magára vonzza a tekintetet. A standon közvetlenül tizenkét magyar technológiai vállalkozás kapott helyet, további kilenc pedig a kiállítás más helyein mutathatta meg magát, ráadásul nyolcan a CeBIT főszínpadán adhattak előadást.

Kézzelfogható jólét

Mindezt a magyar állam 340 millió forinttal támogatta: ebben benne van minden, a kiállítók felkészítésétől kezdve a helybérlésen át a stand kialakításának költségéig. Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős biztos azonban egyértelművé tette, hogy ez az adófizetők pénzének egy rendkívül jó befektetése:

A legpesszimistább számítások szerint ennek az összegnek legalább a harminc-negyvenszeresét fogja elérni azon üzleteknek az összértéke, amely üzleteket adott esetben az előttünk álló napokban a kiállításon megjelenő magyar vállalkozások kötnek, illetve azon üzleteknek az összértéke, melyeket majd az itt, a kiállításon elkezdődő tárgyalásokat követően tudnak a magyar gazdaság szereplői megkötni.

Később az Origónak adott interjúban (amit szintén hamarosan olvashatnak) azt is hozzátette, hogy csak a megkötött üzletek után jelentkező adóbevételből megtérül majd a 340 millió forint, és akkor a többiről még nem is beszéltünk.

Deutsch Tamás a magyar stand megnyitóján tartott beszédében továbbá kifejtette azt is, miért „Hungary - Living Innovation” az idei szlogenjük:

Magyarország az élő, alkotó innováció hazája. Az idei kiállításon kilépünk az otthon keretei közül és megmutatjuk, hogy a magyar digitális fejlesztések hogyan tudnak hozzájárulni a magyar polgárok legkézzelfoghatóbb, leggyakorlatibb értelemben vett jóléti gyarapodásához.

Deutsch Tamás elmondta, a magyar kormánynak határozott filozófiája van a magyar digitális gazdaság fejlesztésével kapcsolatban, a digitális gazdaságra fordított kormányzeti források ugyanis a legjobban megtérülő közpénzből végrehajtott befektetést jelentik. A legnagyobb mértékben tudnak hozzájárulni a magyar gazdaság versenyképességének javításához, a legnagyobb mértékben tudják fokozni a magyar gazdaság versenyképességét, és a legnagyobb hozzáadott értéket jelentik abból a szempontból, hogy a magyar gazdaság (főként a digitális gazdaság) a következő 5-10 évben is állja az európai versenyt.

Látványosra sikerült a magyar stand. Nézegessen további képeket, kattintásra galéria nyílik!Forrás: Origo

El kell adni Magyarországot, mert van mit eladni

A magyar kiállítókat egy nyílt pályázat keretében az IVSZ (Informatikai Vállalkozások Szövetsége) választotta és készítette fel, ennek megfelelően a megnyitón megosztotta gondolatait a szervezet főtitkára, Major Gábor is. Ő maga is azzal kezdte sok évvel ezelőtt a CeBIT-en tett látogatásait, hogy dolgokat próbált eladni másoknak. Ez nem véletlen, hiszen korábban a CeBIT kifejezetten egy zsibvásáros jelleggel rendelkezett, ami azonban az utóbbi években teljesen átalakult, és a vállalkozások, valamint országok közötti üzletre, a tudás és innováció értékesítésére épül.

Major Gábor egyértelművé tette, hogy most is eladni jöttek, csak most a magyar innovációt, digitális tudást szeretnék értékesíteni a világpiacon. Ahol ennek igenis helye van, ugyanis nem vagyunk lemaradva. Az ország bruttó nemzeti jövedelmének 20%-át adja a digitális gazdaság, és jelenleg a leginkább exportképesebb ágazatunk a maga éves 600 milliárd forintos eredményével.

A megnyitón beszédet mondott Györkös Péter, Magyarország berlini nagykövete is, aki hasonló gondolatokat osztott meg a közönséggel, és dicsérte a magyar kormány elkötelezettségét az innováció mellett, aminek a gyakorlati példája, hogy a magyar vállalkozások állami támogatással jelenhettek meg a világ egyik legnagyobb digitális kiállításán.

Magyarország egyre kevésbé a klasszikus meghosszabbított munkapad Németország számára, egyre több innováció, fejlesztés, kutatási termék kapcsolódik ahhoz a gazdasági összefonódáshoz, amely nem csak Magyarország és Németország, hanem az egész Európai Unió gazdasági túlélőképességének, versenyképességének a fennmaradása szempontjából rendkívül jelentősek.

Hozzátette ugyanakkor, hogy Németországban és egész Európában látják azt is, hogy az emberek kezdenek elbizonytalodni: új kereskedelmi konfliktusok fenyegetnek, a migráció megrengette a biztonságérzetünket, és a digitalizáció sem vált ki mindenkiből azonnal pozitív érzéseket. Sokan félnek attól, hogy az életük nem csak teljesen átalakul, hanem attól is, hogy nem fogják tudni tartani a lépést.

Éppen ezért a nagykövet úgy véli, hogy a digitalizáció nem egyszerűen egy technológiai, hanem egy társadalmi projekt is, amelynek kell rendelkeznie összetartó funkcióval is.

Úgy érezze a vidéki nyugdíjas is, hogy van jövője. Tud élni, meg tudja élni ezt a világot a következő években, évtizedekben is.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!