A technológiai fejlődés nem csak az önjáró autókat és a kényelmesebb szállodai szolgáltatásokat teszi lehetővé számunkra, a korlátok ledöntésével az utazás és a turizmus is izgalmas átalakuláson mehet keresztül a jövőben.
Egy nemrégiben készült felmérésben ezer amerikai utazót kérdeztek meg arról,
hogyan látják az utazás jövőjét 15 év múlva.
Az olyan kézenfekvő ötletek, mint a digitális fizetési rendszerek és a szállodai appok elterjedése mellett számos izgalmas trend is körvonalazódni látszik.
A virtuális és kiterjesztett valóság a nyaralásban is hasznunkra válhat, és már nemcsak a tenger mellett kapcsolódhatunk ki – hanem akár a Marson is.
A szállodai ügyintézés az elmúlt években lényegesebben gyorsabb és egyszerűbb lett az egyre elterjedtebb mobilos foglalószolgáltatásoknak köszönhetően, de még ennél is merészebb megoldások lehetségesek. Az olyan folyamatok lebonyolításának, mint a bejelentkezés vagy a taxirendelés, már nem feltétele az emberi munkaerő, mivel azt képesek kiváltani robotok is.
Japánban nyáron nyílt meg a világ első, szinte csak robotokból álló személyzettel dolgozó hotelje, a Henna.
A recepcióstól kezdve a poggyászhordárig minden gépekkel működik, ez alól csak a hús-vér ember biztonsági őrök és a takarítószemélyzet jelent kivételt.
Robotokkal lehet elvégezni olyan feladatokat is, mint a taxirendelés vagy a szobaszerviz, a szobákban pedig egy intelligens asszisztens gondoskodik a fényről és az ébresztőóráról. A hotel emellett a hagyományos kulcsokat arcfelismerő rendszerrel váltotta ki, ami a bejelentkezéskor készült digitális kép alapján azonosítja a vendéget.
A nyaralás a jövőben egyre kevésbé lehet kifogás az edzés kihagyására: a hagyományos edzőtermek helyett holografikus személyi edzők mutathatják be az aznapi edzéstervet bármely nap bármely órájában.
A Microsoft HoloLens nevű eszköze pont ezt fogja tudni: különféle Windows univerzális alkalmazásokat vetít ki a szobánkba, legyen az filmlejátszó vagy egy naptár, a valós teret plusz egy réteggel bővítve. Az eszköz fejlesztői verziói 2016-ban gördülnek ki, míg kereskedelmi forgalomba vélhetően csak 2020-ban kerül Satya Nadella elmondása szerint.
Vannak azonban olyan cégek, amelyek kimondottan a fitnesz terén foglalkoznak a technológiával, így a Prsonas vagy a HolograFit, ők 2013 végén jelentettek be először holografikus edzőket – igaz, azóta ezekből még semmi sem valósult meg.
A kiterjesztett valóság mellett a virtuális valóság is szolgálhatja az utazókat,
akik különféle utazási szolgáltatások kínálatából válogatva akár körbe is nézhetnek a célállomásról felvett 360 fokos videóban, mielőtt döntenének.
A VR-eszközök pedig már itt vannak a küszöbön: szinte minden technológiai rendezvényen előkerül a téma, 2016-ban pedig kereskedelmi forgalomba kerül az Oculus Rift is.
Nem váratnak magukra az emberek számára elérhetőbb, olcsóbb megoldások sem: a Samsung Gear VR nevű eszközét kevesebb mint 30 ezer forintért vásárolhatjuk majd meg novembertől. Használatához viszont egy kompatibilis Samsung telefon kell, ez pedig már nem olcsó.
A 360 fokos videók már itt vannak, és sorra érkeznek, hogy egy sisakban próbálhassuk ki, milyen lehet odautazni. Körbenézhetünk akár a Hamilton-szigeten is:
A legszkeptikusabbak akkor vagyunk, ha űrutazásról van szó, a fent említett felmérésben a válaszadóknak csak egyharmada merte azt állítani, hogy tizenöt év múlva ez egy teljesen megszokott jelenséggé válik.
Pedig az űrturizmus már bontogatja szárnyait, igaz, a lehetőségek rendkívül korlátozottak és drágák.
Az űrugrásokat szervező Virgin Galactic várólistájára kerülteknek akár egy évet is kell várniuk a pár perces lebegésre, és jelenleg még csak rövid, szuborbitális utakra van lehetőség. A cég alapítója, Richard Branson azonban már olyan távoli tervekről is beszélt, mint a holdi turistautak és a Holdra telepített szállodák – ezek azonban nagy valószínűséggel még mindig jó ideig váratnak magukra.
Sokkal bizakodóbbak vagyunk azonban a merészebb természeti úti célokat illetően, az egyszerű tópartok után
a víz alatti hotel lehet a következő trend.
A víz alatti turizmus valóban nem képzelgés: bár még mindig nem széleskörűen elterjedt szolgáltatás, már számos, víz alatti hotel koncepciója létezik, de csak néhány nyitotta meg valóban kapuit. Ilyen a Dubajban található Atlantis, The Palm vagy a svéd Utter Inn Hotel, a Maldív-szigeteken pedig már meg is nyitott az első víz alatti luxusszórakozóhely, a Subsix.
Pár éve még az önvezető autók is hihetetlen dolognak tűntek, jelenleg pedig már több nagy cég is aktívan teszteli a saját modelljeit, például a Google, a Nissan vagy a Tesla Motors, 2025-re pedig akár az önvezető kamionok is az utakra kerülhetnek.
A következő lépcsőfok a repülő autó lehet, amely szintén önszabályzó módon működne.
A Terrafugia Inc. a héten jelentette be, hogy közel egy évtizede dolgoznak egy saját repülő autó koncepcióján, és az első terveket is nyilvánossá tették. A TF-X modellt legfeljebb négy személy szállítására tervezik, a használatához még vezetői engedély sem kell.
Ennél közelebb áll a megvalósításhoz a Transition nevű modelljük, ami egy szárnyakkal felszerelt autó, egyelőre manuális irányítással. Ez jelenleg a hatóságok engedélyeire vár, és egy-két éven belül forgalomba kerülhet.
Ennél szkeptikusabbak voltak a válaszadók a transzatlanti vonatokkal szemben, amik a víz alatt is működnének. Az Észak-Amerikát és Európát összekötő alagút ötlete már régen felmerült, de megvalósulása eléggé valószínűtlennek tűnik.
A megvalósításhoz legközelebb a SpaceX által tervezett Hyperloop nevű vasút áll, amivel az utasszállító kapszulák légritkított csőben haladnak majd. Az első tesztszakasz építését júniusban jelentették be, a tervek alapján
jövőre meg is kezdik a próbautakat Kaliforniában.
Már egy tucatnyi megvalósítandó járat útvonalát kidolgozták, ahol a Hyperloop megvalósítása kifizetődő lenne.
A repülőjáratokhoz hasonlóan a szupervasúton is lesz zsúfoltabb turistaosztály és első osztály, a csomagokat pedig az utasoktól elkülönített kabinban szállítanák. A táskákat, bőröndöket az Amazon raktáraiban használt Kiva robothoz hasonló droid pakolná ki a megállókban.
A legtöbb feladatot mobilalkalmazásokkal oldjuk meg. Az utazók körében (is) elterjedt megoldások lesznek a mobilfizetési rendszerek, mint a különböző szolgáltatók appjai, vagy a készülékalapú megoldások, mint az Apple Pay és a Samsung Pay.
Elemzők szerint 2030-ra pedig akár háromszor akkora lehet a mobilfizetési piac, mint most.
Az appoknak köszönhetően kényelmesebb lesz a szobákba való becsekkolás, a szobaszerviz és a taxirendelés is. A világon már több hotel is van, amely saját fejlesztésű alkalmazásokkal könnyíti meg a vendégek dolgát, például az Alice vagy a Marriott Mobile Request appja.
A megkérdezettek több mint fele hisz abban, hogy az útlevelek is túllépnek fizikai formájukon. Alapvetően két megoldást tartanak valószínűnek: az egyik, hogy a papíralapú útlevelek digitális eszközökre költöznek, és hogy az útleveles azonosítást teljesen kiválthatja az arcfelismerés.
Biometrikus útlevelek egy ideje már léteznek,
ezek chip formában tárolnak fontos információkat tulajdonosukról, a második generációs változatok például ujjlenyomatot – ez azonban még a papíralapú útlevéllel kombinált megoldás.
Megjelent már az első útlevelet beszkennelő app is: a United Airlines légitársaság alkalmazásának használata jelentős időt spórol meg. Ezzel nem szükséges bemutatni a reptéren az útlevelet, elég indulás előtt a telefon kamerájával lefotózni a dokumentumot, és elküldeni, ezt aztán átvizsgálják és jóváhagyják, az utas pedig jogosultságot kap.