Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Bár a Nemzeti Kerettanterv általános iskola 1-4. osztályos tananyaga tartalmaz "Technika, életvitel és gyakorlat" kitételt, amiben például energiatakarékosságot és zsebpénzbeosztást is tanulnak, számítógéppel a diákok először 5. osztályban, 11-12 évesen találkoznak iskolai környezetben, legalábbis a kerettanterv szerint.
Az UNESCO tudományos célokra 9 éves kortól ajánlja a számítógép-használatot az iskolákban, mert "a tanulássegítő szoftverek jótékony hatásában nem lehet kételkedni". A magyar iskolákban azonban az ilyen szoftverek használata eddig egyáltalán nem volt jellemző, mivel
magyar nyelvű tananyag alig volt elérhető.
E hónaptól azonban változik a helyzet: élesben is elindul a Nemzeti Közoktatási Portál, melynek célja, hogy digitális formában is hozzáférjen a tananyaghoz minden diák.
Több tankönyv és munkafüzet is letölthető lesz, illetve oktatóvideók segítik a gyerekeket a felkészülésben.
Sajnos a kipróbáltak között volt olyan tankönyv, aminek betöltése a böngészőt fagyasztotta le, és az általam kipróbált interaktív, tanulást segítő feladatok nem jelezték, hogy helyesek-e a megadott válaszok, a kattintható térképek pedig, úgy tűnik, statikus képek.
A legtöbb feladat nem interaktív: a lenti kép a 10. osztályos történelemkönyvhöz tartozó, PDF formátumban letölthető példa.
Pedig a diákok maguktól nem találják meg az interneten elérhető segédanyagokat, sőt, Koren Balázs matematikatanár szerint a legtöbb gyerekben fel sem merül, hogy online keressenek segítséget vagy pluszinformációt az órán elhangzottak kiegészítésére.
A budapesti Fazekas Mihály Gimnázium tanára az Origónak elmondta: a diákok a Facebookot tökéletesen tudják kezelni, de a házi feladat megoldását már nem feltétlenül tudják, hol keressék a neten.
Az alapvető informatikai készségek tanításának az iskolai oktatásban jelenleg nincs meg a helye - mondja - pedig
a keresésről, vagy épp a közösségi oldalakról beszélni kellene.
Szerinte a diákok egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy amit online megosztanak, az ki mindenki számára lesz látható. Nem látják át, mennyire nehéz lesz eltávolítani egy-egy bulifotót, aminek csak az elkészülte is sokszor a kiskorúak törvényszegését bizonyítja.
Koren szerint a diákok
ugyanúgy használják az okostelefont, mint mi annak idején egy Nokia 3210-es butamobilt.
"Csak kígyó helyett Angry Birdsszel játszanak, SMS helyett pedig Messengeren üzengetnek."
Elmondása szerint a játékok, moziműsor vagy buszmenetrend keresése megy, de az nem merül fel bennük, hogy például matekérettségire felkészítő vagy nyelvtanuló applikációkat használjanak.
Egyszerűen azért, mert senki sem hívja fel a figyelmüket arra, milyen lehetőségeket rejt magában a kezükben lévő okostelefon.
Ez pedig egyetemen se változik.
Koren Balázs hiába hitte, hogy az általa, Okostelefon a matematikaoktatásban címmel tartott órán bemutatott applikációk a legtöbb résztvevő számára ismerősek lesznek, kevés ilyen diák akadt. Viszont miután megismerték az appokat, már könnyedén ment a használatuk.
A digitális írástudást meghaladó készségek oktatása szintén úgy tűnik, hogy háttérbe szorul. A 2012-es kerettanterv-módosítás szerint
az informatika oktatása heti 2 órára csökkent
gimnáziumban, és csak a 9-10. évfolyamban kötelező azok számára, akik nem akarnak emelt szinten érettségizni a tárgyból.
Ez a szakértők szerint probléma: az informatikai írástudás terjesztésére hivatott Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) elnöke szerint az informatikaoktatás hiánya 11-12. osztályban azt jelenti, hogy a tanárok nem tudnak "friss, aktuális informatikai ismereteket" átadni a fiataloknak. Pedig erre jól láthatóan lenne igény:
informatikai tanulmányi versenyeken évente 12-13 ezer fiatal vesz részt.
Az ECDL vizsga sikeres letételéhez - ami egy nemzetközileg elismert, magabiztos digitális írástudást jelez - 210 óra szükséges. Az általános iskolákra és gimnáziumokra érvényes kerettanterv jelenleg 164 órát ír elő.
Idén május-júniusban 114 360 diák érettségizett: 20 százalékuk választott tárgyként az informatika mellett döntött.
A középszintű informatikaérettségi írásbeli feladatainak többsége a szövegszerkesztési és táblazatkezelési programok felhasználásával kapcsolatos, az emelt szintű érettségi múlt évben ezeket a készségeket még SQL-lekérdezésekkel egészítette ki.
