SMS, e-mail, közösségi oldalak és a csetelés: a kommunikáció nagy részét ma már írott formában, kütyükbe gépelve intézzük, azonban ilyetén módon nehéz átadni az érzelmeinket. Ez hamarosan megváltozhat.
A bangladesi iszlám műszaki egyetem fejlesztésével a számítógép több mint 80 százalékos bizonyossággal meg tudta állapítani, hogy milyen hangulatban vagyunk, hogyan érzünk épp. Egyrészt szenzorok mérik, hogyan gépel az ember - milyen sebességgel, ritmusban, hányszor használunk szünetet -, ezt az információt kombinálja a program az írott szöveg tartalmi elemzésével.
A kutatásban résztvevőknek az volt a feladata, hogy egy képernyőn megjelenő szöveget gépeljenek be, így például egy idézetet Lewis Carroll Alíz csodaországban regényéből, s közben kérdezgették őket, hogyan érzik magukat: boldogak, fáradtak, rosszkedvűek, izgatottak. Mérték és rögzítették az információt, ki hogyan hajtja ezt végre, s ez alapján felépítettek egy modelt.
A második kísérletben már úgy hajtották végre ugyanezt a feladatot az önkéntesek, hogy a program próbálta megjósolni a gépelés alapján, milyen állapotban is van az érintett.
Különböző érzelmi állapotot is teszteltek, a program 87 százalékban helyesen megállapította, az adott személy hogy érzi magát, a dühöt az esetek 81 százalékában ismerte fel.
Nem ez az első alkalom, hogy a gépelés alapján próbálják felismertetni a géppel az emberi érzelmeket. A kanadai Saskatchewan egyetem tudósai megállapították, hogy a harag és az izgatottság a legkönnyebben felismerhető érzelmi állapot, ugyanis csak ezekre jellemző a gyors, rövid szünetekkel tarkított, erőteljes gépelés.
Az algoritmus alapján később olyan alkalmazásokat tudnak létrehozni, amely visszaigazolást adna a felhasználónak arról, milyen érzelmi állapotban van, és értesítene, ha céges levelet ír épp mérgesen.
A leendő új üzenetküldő kliensben emoticonokra, és a Facebookból ismert matricákra sem lenne szükség az érzelmek kifejezésére. Az üzenet értesítené a címzettet a feladó érzelmi állapotáról, s így természetesebben tudnánk levelezni, csetelni, nem lenne szükség külön eszközökre, hogy kifejezzük, hogy vagyunk épp.