Ön tudta, honnan vezérlik a budapesti közlekedési lámpákat? Van egy alközpont Észak-Budapesten, az Árpád híd közelében, egy Dél-Pesten, egy másik pedig Dél-Budán. Az összes helyszínt pedig a Centrumnak nevezett főközpontból irányítják, ami a BKK Közút Zrt. Szabó Ervin téri épületének első emeletén van.
A linóleumos folyosóról nyiló helyiség két nagy szobára oszlik, az egyikben vannak a lámpák vezérlésére szolgáló szerverek és egyéb berendezések, a másik pedig egy irányítóközpont, ahol egy falnyi monitoron látni 650 olyan csomópontot, ahol a lámpák működésének távvezérlése megoldott. A Siemens gyártmányú rendszer kiépítésekor meglehetősen ügyeltek a korábbi eszközökkel való kompatibilitásra: a mostani digitális rendszer akár 1984-ben felszerelt lámpákat is képes irányítani, biztosítja a távolról történő beavatkozás lehetőségét.
Azért kerestem fel a központot, hogy megtudjam, feltörhető-e a közlekedési lámpákat vezérlő rendszer: amerikai szakértők ugyanis nemrég rájöttek arra, hogy például a Michiganben lévő lámpák felett nagyon könnyű átvenni az irányítást. A ugyanis elavult wifitechnológiát használnak, amely ugyan egy egyedi protokollt használt, de ennek kijátszása nem volt bonyolult, mivel sokszor még jelszóval sem védték a kapcsolatokat.
Budapesten összesen 1034 darab közlekedési lámpa működik, a forgalomirányító központból történő programozhatóságot biztosító vezetékes összeköttetést a kritikus helyen lévő, illetve nagy forgalmú csomópontokon építik ki - tudtuk meg Szabó Gábortól, a BKK Közúti Közlekedési Divíziójának vezetőjétől.
Itthon hasonló feltörésre azonban nem lenne lehetőség, mivel azoknak a lámpáknak a 98 százaléka, amelyeket egyáltalán vezérelni lehet, kábelen van direkt összeköttetésben az egyik valamelyik központtal. Kristók János, a rendszert üzemeltető BKK Közút Zrt. forgalomszervezési osztályvezetője szerint továbbra is a vezetékes megoldást részesítik előnyben, mivel ez biztosítja a legjobb üzembiztonságot, illetve a más szolgáltatóktól független működést. A központban ezek szálai egy jókora, kapcsolószekrényre hasonlító berendezésbe futnak be.
Ugyanakkor már vannak olyan kereszteződések is, ahol a lámpa mobilinternetes kapcsolaton kaphat vezérlő utasításokat: ezt a vezeték nélküli megoldást a központtól távol, városhatárhoz közel eső helyszíneken, vagy a kisforgalmú kereszteződésekben alkalmazzák, ahová nem lenne gazdaságos kihúzni egy optikai szálat.
Ám a mobilnettel felszerelt lámpákhoz sem férhet hozzá bárki: ezek eleve egy, a hagyományos mobilforgalomtól elkülönülő, független hálózatra kapcsolódnak. Másrészt a központból ezeknek a lámpáknak is csak olyan utasításokat adnak, amely a beléjük eredetileg betáplált programlehetőségekből választanak, illetve a rendszer a programoknak csak apróbb – a forgalombiztonságot nem érintő - elemeinek módosítását teszik lehetővé.
Gyakorlatilag lehetetlen feladat zöldhullámot módosítani vagy tömegkarambolt előidézni. Utóbbi még a forgalomirányító központból sem megvalósítható, mivel a forgalomirányító berendezésben meglévő, csak a helyszínen módosítható rendszerelemek eleve figyelik az ütközéseket, nem enged egyszerre két irányból szabad jelzést adni, csak a beépített közbensőidőket követően. Tehát ilyen parancsot még a BKK irányítóközpontjából sem tudnak kiadni a lámpáknak.
A budapesti lámpavezérlő rendszer működési elve jelentősen eltér az amerikaitól: ott a lámpáknak egy központ adja ki viszonylag sűrűn a működési utasításokat. Itthon viszont a lámpák önmagukban is tartalmaznak jelentős vezérlési intelligenciát, a központból csak az eredetileg betáplált programmódokból lehet választani, ha erre szükség van. Ennek köszönhetően a budapesti lámpák akkor is működni tudnak, ha valamiért nem érik el őket a központból.
Nem kizárólag a lámpák központi vezérlése segít leküzdeni a dugókat, több mint négyszáz budapesti kereszteződésben olyan megoldást alkalmaznak, amelyben valamilyen forgalommérő szenzor befolyásolja a szabad jelzések hosszát a különböző irányokban. Összesen egyébként 1800 szenzor van kiépítve a városban, ezek közül 1000 képes befolyásolni is a forgalomirányítást, 800-at pedig forgalomszámlálásra használnak.
Mivel számolják az autókat? Részben az aszfaltba épített indukciós hurokdetektorokkal, amelyekkel a felettük elhaladó járműveket lehet észlelni fém alkatrészeik alapján. Az úton hosszába lefektetett szenzor azt is mérni tudja, meddig tartózkodik felette egy autó, tehát lemérhető vele, hogy bedugult-e a forgalom, vagy sem.
Sok helyen a lámpa után is beépítik a detektorokat az útba, így észlelhető, ha feltorlódtak egy kereszteződésben az autók. Például az Attila út és az Alagút utca kereszteződésénél is így érzékelik amikor az Alagútban feltorlódnak a járművek. Ilyen esetben az Alagút felé tartó forgalom kap rövidebb zöldet, a többiek előtt pedig hosszabb ideig szabad az út. Ez a működési mód segít a torlódások következtében kialakuló “keresztbeállások” megelőzésében. A BKK másutt ultrahangos mozgásérzékelőket és forgalomszámláló kamerákat is használ a forgalom elemzésére. Kamerából létezik olyan is, amely a rendszámok alapján azonosítja az autókat, ezt a menetidő kiszámítására is használják: meg lehet vizsgálni vele, hogy az első képen felbukkanó autó mikor tűnik fel egy későbbi útszakasz kameráján.
A Szabó Ervin téri központban működnek a buszsávok figyelésére létesített kamerák is: ilyet szereltek fel például a Rákóczi úton. Ezeket egy hivatásos rendőrként szolgáló operátor figyeli, aki eljárást indíthat a sávot jogtalanul használó autósok ellen: a kamerák felszerelése óta óránként legfeljebb egy-két próbálkozó használja tilosban a buszsávot. A jogsértő autósokon kívül más adatot nem tárol a BKK a közlekedőkről, a rendszámokat sem, azokat a rendszer valós időben egy egyedi azonosítóvá alakítja át a járműkövetéshez.
2007 év vége óta az összes fővárosi üzemeltetésű közlekedési lámpában ledek világítanak hagyományos izzó helyett, ezzel az áramfogyasztást 85 százalékkal sikerült csökkenteni. A ledek sokkal tovább bírják a folyamatos üzemet is, az összesen felszerelt 33 ezer darab világítótestből évente nagyjából ezret kell kicserélni meghibásodás vagy sérülés miatt. A leggyakrabban egyébként a jelzőlámpaoszlopok belsejében keletkezik zárlat, az esetek többségében ilyen meghibásodás miatt villognak sárgán a lámpák egy nagyobb vihar után.
Szabó Gábor nyilatkozata szerint a BKK jelzőlámpa fejlesztési programjának keretében még az idén központi vezérlésre kapcsolják azt a 109 kereszteződést, ahol szenzorok segítségével ugyan lehetséges a szabad jelzések szabályozása, ám melyekben a jelzőlámpák működéséről még nem kap semmilyen visszajelzést a központ. Ezt követően a forgalomirányító központ az összes fővárosi jelzőlámpáról, annak működési állapotáról, bármely meghibásodásáról azonnali információval fog rendelkezni.
Egyelőre harminc forgalomirányító berendezés áll kapcsolatban a tömegközlekedési járművekbe BKV-autóbuszba (nem csak a buszokban van, és nem csak a BKV járműveiben) beszerelt, ék be a FUTÁR nevű forgalomirányítási és utastájékoztató rendszer kísérleti kommunikációs moduljával. Ezzel a kereszteződés felé közelítő tömegközlekedési járatok irányában automatikusan meghosszabbodik a szabad jelzés, ha azok késésben vannak. Így a járműnek nem kell akár egy-másfél percet pirosban várakoznia. A rendszert villamosokra is ki akarja terjeszteni a BKK.
Ma már csak olyan közlekedési lámpát szerelnek fel a fővárosban, amely alkalmas hangos tájékoztatásra is vakok és gyengénlátók számára. A korábbi, folyamatosan “beszélő” lámpák hangja sok lakót zavart, ezért az új rendszerben egy kis távirányítóval kapcsolható be ez a tájékoztatás, ilyet pedig csak látássérültek kaphatnak. Ha a közelben csak látók tartózkodnak, a lámpa csendes módban működik.
Ilyen rövid lehet a legrövidebb zöld
A jelenleg hatályos előírások értelmében autók számára sehol sem lehet öt másodpercnél rövidebb ideig tartó zöld jelzést adni - a gyalogátkelőhelyeknél a minimális szabad jelzés ideje a zebra hosszától is függ, ezért nincs konkrétan meghatározva.