Exkluzív szélesvásznú fényképező

Vágólapra másolva!
Lehetőségünk nyílt kipróbálni a Panasonic különleges fényképezőgépét: a Panasonic DMC-LX1 a világ első szélesvásznú képérzékelővel szerelt kamerája, egyetlen hibája a jelentős képzaj.
Vágólapra másolva!

Az év eleji fotós vásárok és kiállítások sajtóbejelentéseit figyelemmel követve, sajnos szembetűnő jelenség, hogy a gyártók többsége nem törekszik valódi újításokra, forradalmi megoldásokra, ehelyett megelégszik a korábban bemutatott modellek ráncainak felvarrásával. Nem egyszer, egy-egy új termék, csupán jelentéktelen mértékben megnövelt megapixelszámot, vagy enyhén áttervezett külsőt kap. Ebben a dömpingben könnyen felhívja magára a figyelmet a Panasonic fényképezője, amely a gyártók megállapodásnak köszönhetően, a legendás Leica márkanév alatt is kapható.

Széles képérzékelő, kitűnő optika

A Lumix LX1 tehát a világon az első 16:9 oldalarányú CCD szenzorral rendelkező kamera. Bár ez a képarány más eszközökön is megtalálható volt korábban, ezt minden esetben a kép megvágásával érték el. A 8 megapixeles LX1 érdekessége viszont éppen az, hogy a benne lévő szenzor magassága ugyan körülbelül egy 6 megapixeles fényképezőjének felel meg, jóval hosszabb annál, így szélesvásznú módban a teljes CCD méretét kihasználja. Természetesen nem mindig ez a mód a megfelelő a fotózásra, de az optika tetején található kapcsolóval könnyen lehet a papírképek méreteinek megfelelő 3:2, vagy a számítógépes monitorokra jellemző 4:3-as oldalarány között is váltani. Ilyenkor a rögzített kép alacsonyabb felbontású, 7, illetve 6 megapixeles, hiszen nem minden lehetséges képpont aktív az érzékelőn.

Forrás: [origo]

A fényképezőgép Leica optikával van szerelve, és ebben az esetben ez nem csupán egy üres jelző, mert valóban nagyon jó minőséget mutatott a teszt során. Az objektív négyszeres optikai zoomos, gyújtótávolsága pedig 28 - 112 milliméteres tartománynak felel meg a szokásos, kisfilmes értékeken számolva. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a kamera speciális CCD-chipje a látószögre is hatással van. Az oldalarány változtatásával nem csupán a pixelszám csökken, de a gyújtótávolság is nő: 4:3-as felvétel esetén a rendelkezésre álló tartomány 34 - 136 milliméter.

További fontos jellemzője a Leica optikának a Panasonic által kifejlesztett, és ma már szinte minden új modellbe beépített MEGA O.I.S. nevet viselő optikai képstabilizációs rendszer. A technológia a kézremegés okozta bemozdulást hivatott csökkenteni, méghozza kétféle módban: a Mode 1 folyamatosan kompenzálja a kézmozgást könnyebb komponálást biztosítva, a Mode 2 viszont csak az exponálógomb lenyomáskor lép életbe, és az előzőnél általában jobb eredményt ad.

Külső kialakítás

Külsejét szemügyre véve, a Lumix LX1 a Panasonic többi fémvázas fényképezőjére emlékeztető, masszív kivitelt kapott. Talán nem véletlen, hogy egyesekben a hagyományos távmérős masinákat idézi fel, hiszen a Leica szinte azonos külsővel árulja az LX1 hasonmását Leica D-Lux 2 néven. Fogása kényelmes, és az apró markolat miatt, nem csúszik ki a kézből. A kezelőszervek, szinte kivétel nélkül a gép jobb oldalán kaptak helyet, vagyis szükség esetén egy kézzel sem gond használni ezeket.

Forrás: [origo]

A komoly megjelenés alapján nem meglepő, hogy a fő beállító tárcsán nem a különféle témamódok, hanem az időautomata, rekeszautomata és a teljesen manuális állás kapott kiemelt helyet. A kamera különlegessége, az ezzel a termékkel bemutatkozó új kezelőszerv: egy apró joystick. Ennek segítségével könnyen szabályozható az expozíció a megfelelő üzemmódokban, illetve rövid megnyomás után, egy menü ugrik elő, ahol a fehéregyensúlyt, ISO értéket, fájl tömörítést lehet gyorsan módosítani.

Kijelző, élességállítás

A Panasonic hátoldalán keresve sem található optikai kereső, ám mivel ez a legtöbb kompakt gépnél meglehetősen kiábrándító élményt nyújt, ezen a típuson nem éreztük hiányát. Fényképek komponálásához a nagy méretű, és szerencsére megfelelő felbontású, 2,5 collos, 207 ezer pixeles LCD jól használható. Világos, tiszta képet ad, egyedül nagyon erős napfényben okozhat problémát, ám ez nem egyedi jelenség. Képfrissítését illetően furcsa volt, hogy fotózás közben kicsit komótosan működött, videofelvétel közben azonban szinte teljesen késleltetésmentes a működése.

Az élességállítás a Venus II képfeldolgozó rendszerének köszönhetően, ennél a gépnél is remek. Megbízhatóan és gyorsan találja meg a megfelelő fókusztávoságot nagylátószögnél és tele használatánál egyaránt. Az úgynevezett High Speed AF Mode választásakor pedig, kategóriájában talán a leggyorsabb fényképező a kis Lumix. Rossz fényviszonyok között, az optika mellett található segédfény segítségével is jól működött.

Forrás: [origo]

Az LX1 az első kompakt Lumix kamera, amely külön makró üzemmóddal rendelkezik. Ezt az objektív bal oldalán található kapcsolóval lehet aktiválni, ekkor a teljes zoomtartományban működik. A tárgyhoz, nagylátószög esetén lehet a legközelebb jutni, a torzítás még ez esetben sem jelentős.

Mozgóképfelvétel

2006-ban már igencsak kockázatos olyan kompakt digitális gépet árulni, amely nem rendelkezik videófelvételi lehetőséggel. Ezt persze a Panasonic sem teszi, sőt az LX1 az első fényképező valódi szélesvásznú felvételi lehetőséggel. 16:9-es üzemmódban 848x480 pixel felbontású, 30 kép/másodperc sebességgű, Motion-JPEG/QuickTime formátumú videót képes rögzíteni. Akinek nincs otthon szélesvásznú plazma képernyője, az a mezei 640x480 pixeles felbontásban is megörökítheti élményeit. Felvétel közben sajnos sem az optikai, sem a digitális zoom nem működik.

Képzaj

Annak ellenére, hogy a Panasonic LX1 számos egyedi funkcióval bír, és a gyors manuális beállítási lehetőségekre áhítozó fotósok igényeit is kielégíti, nem tekinthető tökéletes digitális kompakt gépnek. Az igényesebbeknek ugyanis fejfájást okozhat az ISO 100 felett fokozottan jelen lévő képzaj, mely nagyobb méretű nagyításoknál zavaró lehet. ISO 200 és 400 képérzékenység választása lehetőleg elkerülendő, rossz fényviszonyok között nem érdemes mozgó témát fotózni. Ezt a helyzetet rontja a gyengécske vaku, amely mindössze 2-3 méteres távolságban nyújt elegendő fényt.

A magas érzékenységnél zajos szenzor használhatóságát javíthatná a RAW mód használata, azonban a mellékelt feldolgozó szoftver sajnos, annyira rossz eredményt produkál, hogy telepítését nem javasoljuk. Megoldás a Photoshop, vagy Photoshop Elements szoftverekben található Camera RAW eszköz lehet, ám ez plusz anyagi ráfordítást jelent.

Forrás: [origo]

Végszó

Összegzésképpen tehát elmondható, hogy a Lumix LX1 fémvázas házával, minőségi Leica optikájával és különleges, szélesvásznú érzékelőjével egy vonzó fényképezőgép. Az igényesebbek, a gyors expozíció-állítást nyújtó, új joystickszerű kezelőszerv segítségével, a kezdők pedig az automata funkciót használva, egyaránt elégedettek lehetnek az eredménnyel. A 8 megapixeles, nagylátószögű digigép gyorsan állít élességet, és videó üzemmódjára sem lehet panasz. Tartozékként 32 megabájtos SD memóriakártyát mellékelnek, ezt vásárláskor érdemes legalább egy 512 megabájt kapacitású eszközzel kiegészíteni.

A Lumixszal kapcsolatos két probléma a következő: a gép egyrészt drága, másrészt ISO 100-as érzékenység felett, mai szemmel nézve elviselhetetlen mennyiségű képzajt produkál. Az előbbit várhatóan az új modellben orvosolja az új Venus III képfeldolgozó processzor, ezzel együtt remélhetőleg az ára is csökkenni fog. Az LX1 ára Magyarországon, jelenleg bruttó 123 ezer forint körül mozog, ilyen összegnél már érdemes jól megfontolni a döntést. Igaz, ugyanez a fényképező, Leica márkanév alatt, 42 ezer forinttal kerül többe.

Halász Dániel