Drágán adnak vackokat

Az emberek egy része szerint a camembert szaga olyan, mint egy nyolcágyas, bentlakásos kollégiumi fiúszobáé. Ha ön is így gondolja, vagy meneküljön, vagy borzongjon: végigkóstoltuk az összes olcsó camembert-t, amit csak találtunk.

A limit 750 forint volt. Nem kilóra. Darabra. Természetesen létezik ezeknél jóval drágább is, de tényleg nem lett volna fair összeengedni a mezőnyt az igazi, luxos, pasztőrözetlen tejből készült eredetvédett normandiai sajtokkal. Éppen ezért húztunk egy felső határt, majd körbementünk a kereskedésekben.

Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Mégis magyar!

Meglepő módon a Bakonyt nem találtunk sehol, pedig ez igazán ismert hazai márka. Régi konkurensét, a Tihanyt gond nélkül megleltük majdnem mindenhol, igaz, sokak állítása szerint a kerek változatot már Csehországból importáljuk – ezen viszont nem látni külföldi származásra utaló jelzést. Ez jó hír vagy sem? Később kiderül.

A camembert sajtot egy normandiai faluról nevezték el. 1791-ben készítette először Marie Harel, aki megfogadva egy Île-de-France régióból, vagyis a brie hazájából érkezett pap tanácsait, megalkotta a világ egyik legnépszerűbb lágysajtját.

Forrás: Origo

Már pasztőrözött

Eredetileg pasztörizálatlan tejből készül, de a mai termelés nagy részét már a pasztőrözött változatok adják. Ennek ellenére a francia piacokon nagyon népszerű az eredeti Appellation d'origine contrôlée Camembert de Normandie – nem tudjuk őket elítélni, ha tehetnénk, mi is a nyerstej alapút ennénk.

Térjünk a lényegre. Volt igazán rossz és ehetetlen? Nem. Ugyan a hazai élelmiszeripar félelmetesen kreatív, ha a profitmaximalizálásról és a vevők bepalizásáról van szó, de ebben a műfajban nem jelentős a susmus. Az összes sajt ehető volt, igaz, a mezőny derékhada unalmas és ízetlen, nem érdemes arra sem, hogy leemeljük a polcról, mikor vannak igazán jó tételek is a boltokban.

A győztesek Forrás: Origo

Jobb az érettebb

Nem tudom, önök hogy vannak vele, de a teszt során mindenki az érettebb, francia vonalat kedvelte jobban. A semleges, szagtalan, bársonyos bundájú átlag a szemnek szép, de a szájnak nem sokat ad. Éppen ezért száz százalékos igenléssel – ilyen sem volt még – a Lidlben talált Chene d'argent lett az aranyérmes, míg az ezüst a Saint Benoit-é.

Forrás: Origo

A harmadik helyre igazi meglepetésként befúrta magát egy jelentéktelen, aprócska, márka nélküli lengyel sajt, amely sokkal, de sokkal jobb volt, mint amit a csomagolás alapján vártunk volna. A negyedik az egészséges középminőségben utazó, szintén lengyel President, amelynek érdekessége a magas zsírtartalma. Talán emiatt lett az állaga tökéletes, mindennél jobb.

Figyeljenek!

Vásárláskor egy dologra figyeljenek: 75-től 250 grammig mindenféle kiszerelés találtunk. Ha csak a termék árát nézik, könnyen rávágják egy minőségi francia sajtra, hogy drága. Mi is kiszámoltuk a kilóra vonatkozó árakat – nézzék csak meg, legtöbbször pont az a drága, amit olcsónak próbálnak mutatni!

Kíváncsiak a részletekre? Most kell lapozni a második oldalra!