Vacakabb élelmiszert hoznak a multik Magyarországra

A címke mindent elárul, az osztrákban kevesebb a cukor

Rosszabb élelmiszereket kapunk a külföldi multiktól, állítja a Földművelésügyi Minisztériumra hivatkozva a Magyar Idők. A hazai hatósági teszteredmények is megerősítik a szlovák kollégáik tapasztalatát, hogy a multinacionális élelmiszergyártók silányabb minőségű termékekkel látják el a kelet-közép-európai régió boltjait.

A közelmúltban a szlovák agrártárca jelezte, hogy megegyező márkanevű termékből gyengébb minőségű kapható Szlovákiában, mint a határ másik felén, Ausztriában. A lap megkereste a Földművelésügyi Minisztériumot is, ahol elárulták: nálunk is lezajlott a vizsgálat, aminek eredménye alátámasztja a szlovák tapasztalatokat.

A címke mindent elárul, az osztrákban kevesebb a cukor Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 24 azonos, vagy nagyon hasonló termékmintát hasonlított össze ízük, állaguk, összetételük és a jelölésük szerint. A közismert csokoládék mindenhol ugyanolyan minőségben kaphatók, „de például az ostyás Manner édességek esetében az osztrák mintákban az ostya állaga kedvezőbb volt. A Nutella mogyorókrémnek is az állaga mutatott eltérést: a magyarországi minta kevésbé volt lágy és jól kidolgozott az osztrákhoz képest, a marcipánnal töltött Ritter Sport étcsokoládéban pedig a magyar változatnál –

azonos cukor- és zsírtartalom mellett – az étcsokoládé burok nehezebben olvadt”

– állítja a Magyar Idők.

Ahogy azt korábban az Origo tesztje is megállapította, a Coca-Cola esetében jelentős az eltérés. A magyarországi verzió „illata kevésbé telt, kevésbé összetett, ami a felhasznált aromák minőségének különbségéből eredhet a Nébih szerint. Az összetételt tekintve a magyar Coca-Cola cukortartalma kicsit magasabb volt (0,6 százalékkal), ráadásul az osztrák verzióval ellentétben olcsóbb, kukoricaalapú édesítő felhasználásával készült”. A Nesquick kakaóporből is jobb a nyugati: a miénk édesebb, kevésbé kakaós.

Egymás mellett a magyar és az osztrák Forrás: Origo

A tejtermékek tesztjéből (Paula puding, Landliebe tejberizs, Actimel joghurtital) szintén mi jöttünk ki vesztesen, hiszen itt hígabbak, ízükben gyengébbek a kapható termékek.

Az ausztriai tejberizs teltebb, „tejszínesebbnek, krémesebbnek érződik, a joghurtnál pedig az aroma különbsége

miatt a magyar harsányabb ízű és édesebb, az osztrák változat inkább a valódi gyümölcsre emlékeztet.”

Legnagyobb különbséget az instant leveseknél figyelték meg. A Nébih kétféle Knorr keveréket tesztelt, de az azonos név és termékmegjelenítés ellenére nem tudták igazolni, hogy egyforma levesporról lenne szó. „A Knorr marhahúsleves kagylótésztával és húsgombóccal megnevezésű termék csomagjában a magyar vásárló 48 gramm, míg az osztrák fogyasztó 60 gramm levesport kap a pénzéért. Mindkét változatból három adag leves készíthető el, ám

az osztrák vásárló 2 százalékkal több tésztát, közel duplaannyi húsgombócot és 3 százalékkal több répát kap a csomagban,

így ugyanakkora adagban ötödével sűrűbb, intenzívebb ízű levest fogyaszthat el, mint magyar szomszédja. A Knorr Fix Carbonara spagettialapban pedig a magyar termék nem tartalmazott sajtot, miközben az osztrák mintában háromféle sajtot is talált a hatóság” – írták a Nébihre hivatkozva.

Gabriela Matecná szlovák földművelésügyi miniszter bejelentette, hogy az Európai Bizottság elé terjesztik az problémát. A magyar agrártárca szerint összefogásra van szükség, uniós szinten kell kezelni a problémát.

Már rég tudjuk, hogy a rosszabbat kapjuk!

"A határ menti falvakban és városokban manapság is megszokott dolog a bevásárlóturizmus. Ahogy a tipikus termékeket bemutató kosarunk fest, a babérlevél, a kóla és a joghurt minőségében is van némi különbség a határon túli változat javára."

Olvassa el korábbi tesztünket a magyar és osztrák árukról!