Vágólapra másolva!
Lassan az egyik legerősebb trenddé válik a környezettudatosság és az etikus fogyasztás, legalábbis a médiában. Ehhez készült most részletes gasztronómiai útmutató.
Vágólapra másolva!

Azt semmiképpen nem állítanánk, hogy Nyugat-Európában vagy Amerikában minden fogyasztó számára elsődleges fontosságú, hogy nyugodt legyen a lelkiismerete vásárlás közben, de az egészen biztos, hogy mostanra szemponttá vált a tudatosság. A környezetvédelem és a szociális szempontból is etikus fogyasztás egyre több vásárló számára válik fontossá, de

a megfelelő döntésekhez sokszor hiányzik az információ.

Már messze nemcsak az íz, a minőség és az ár számít, egyre többen akarjuk tudni, hogy honnan érkezett az áru, mennyit utazott, milyen körülmények között jött létre. A New York Magazine ezért készített egy méretes összefoglalót gasztronómia témában arról, hogy mely étellel kapcsolatban milyen problémák merülhetnek fel, és egyben megoldásokat is kínálnak a helyettesítésre.

Magyarországon persze mások a körülmények, sok szempontból könnyebb, de bizonyos területeken nehezebb feladat etikusan vásárolni, ezért igyekeztünk használható ajánlásokat összeszedni, és megkérdeztük a piac néhány hazai szereplőjét is.

Na, téged hol fogtak? Fotó: Szabó Gábor - Origo

Halak és egyéb vízi dolgok

A dietetikusok minden alkalmat megragadnak arra, hogy figyelmeztessenek minket, több halat kellene ennünk. A rák, a tonhal, a lazac és egyéb tengeri állatok tenyésztése és halászata azonban számos kérdést vet fel.

A rák legnagyobb része Latin-Amerikából és Ázsiából származik, hogy aztán Amerikában egyék meg. Szakértők szerint a tenyésztés nagyon kevéssé hatékony, és hatalmas szennyezést okoz.

A halak esetében a túlhalászás és a szennyezett élővizekből összeszedett higanyszennyeződés jelenthet problémát.

A NY Magazine azt gondolja, a megoldást a hazai források előnyben részesítése jelenti. Könnyen beszélnek, mivel náluk létezik ilyen. Persze nálunk is lehet kapni elsőrangú hazai halat, csak abból még a tengerinél is kevesebb fogy.

Az itthon kapható rák és hal is hasonló helyekről származik általában, ha bűntudat nélkül szeretnénk enni, el kell olvasni az apró betűs információkat, és az alapján esetleg kizárhatjuk a természetre rendkívül káros vonóhálós halászatot vagy a tenyésztést. Ismerve a kínálatot, azonban azt kell mondanunk, sok esélyünk nincs a teljes tisztaságra.

Etikus magyar sült hal Forrás: Halkakas

Bár a tengeri halnál nehéz dolgunk van, de szerencsére az édesvízi magyar hal az egyik legjobbnak számít Európában, jelentős részét el is viszik külföldre. A tenyésztett hal mintegy 90 százalékban tógazdaságokból származik, amelyekben a szigorú naplózásnak köszönhetően meg tudják mondani, hogy az asztalunkra kerülő állat mikor született, és milyen körülmények között töltötte az életét. „A túltenyésztés már csak ökonómiai szempontból sem lenne előnyös, mert ha túlzsúfolom a tavat,

- mondta Lévai Ferenc, az Aranyponty halgazdaság vezetője.

Úgy tűnik, a magyar haltenyésztők felismerték, hogy a minőség sajnos nem elég. Megtudtuk ugyanis, hogy jelentős befektetések várhatóak a feldolgozóiparban. Így pár éven belül vásárolhatunk majd panírozott, ízesített, a főzéshez előkészített kényelmi termékeket is pontyból és más hazai fajtákból. De addig is kipróbálhatjuk a szeletben árult friss magyar halakat, amiket egyre több áruházban, boltban megtalálunk.

Hús és tojás

A Nyugaton az egyik legnépszerűbbnek számító marhahússal kapcsolatban sokszor leírták már, hogy a nagyüzemi tenyésztés miatt komoly szerepe van az ózonlyuk kialakulásában. A marhák etetéséhez használt, ipari körülmények között termelt kukorica további környezeti károkat okoz. És akkor az állatok jólétéről még nem is beszéltünk.

A sertéstartás elvileg kisebb problémákkal jár – ha betartják az előírásokat.

Ha nem, akkor a talajba kerülő túl sok trágya nagyon is komoly gondot tud jelenteni egészen hosszú időn át. A disznók és a csirkék esetében is főleg az állatvédelmi szempontok miatt érezhetjük magunkat rosszul. Van, hogy elképesztő, borzalmas körülmények között tartják ezeket az állatokat, rövid életük során horrorfilmekbe illő szenvedéseken kell keresztülmenniük minden percben. Nem tudnak mozogni, állandó félelemben, stresszben élnek, a testük deformálódik.

A maradék vére is kicsurgott Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Holott minden statisztika azt mutatja, hogy már aránylag kicsi változtatásokkal is jobb minőségű terméket lehet létrehozni. A kevésbé stresszes disznó húsa például jobb minőségű, tehát elvileg konkrét anyagi haszonnal jár javítani az életkörülményeket.

Bár a Magyarországon boltban kapható hús és tojás legnagyobb része nem etikus forrásból származik, mégis jóval könnyebb dolgunk van, mint az átlagos amerikainak, ha a húsfogyasztásunkat bűntudatmentes alapokra kívánjuk helyezni. Az ország nagy részében ugyanis nálunk még léteznek piacok, ahol találhatunk olyan termelőket, akik a saját árujukat árulják, és nagyobb rá az esély, hogy ők jobb körülményeket biztosítanak az általuk felnevelt állatoknak. De a nagyobb boltokban is kapható már boldog vagy tanyasi csirke néven futó áru, illetve szürke marha, ami nem bezárva, és nem kukoricafogyasztással vagy génkezelt szójából készült importtáppal érte el a vágósúlyt. Az árak azonban sajnos nyilván jóval magasabbak.

Boldog disznókból boldog szalonna Forrás: mezoberenyihazikolbasz.hu

Némi keresgélés után akár az interneten is rendelhetünk jó minőségű, feldolgozott húsfélét. A hagyományos érlelésű szalonna utáni vágytól hajtva találtunk rá például a mezőberényi Adamik Jánosra és Papp Évára, akik háztáji stílusban tartanak disznót több nemzedék óta.

Az állatoknak van mozgásterük, belső és külső óljuk is, a malacok 6-8 hétig együtt vannak az anyjukkal, és általában egyéves korban vágják le őket.

Moslékot, zöldséget és különböző gabonadarákat kapnak enni, a stresszt hírből sem ismerik. Amikor a vágóhídra viszik őket, nyugodtan felsétálnak az utánfutóra, így nem csoda, ha a húsukból készült szalonna is összehasonlíthatatlanul jobb minőségű. A tartás során keletkező trágyát Adamikék a zöldségtermesztésre használt földjeik javítására használják, így környezeti szempontból is fenntartható a folyamat.

Tejtermékek

Mivel a tej a marhatartás egyik következménye, nemzetközi szinten ugyanazok a problémák is: metángáztermelés, ózonlyuk, a földek tönkretétele a kukorica miatt, állatkínzás.

Viszont talán ezen a területen van legközelebb a megoldás is. Bio minősítésű tejeket, tejtermékeket már nagyon sok helyen lehet kapni ultrapasztőrözött és saját márkás formában is. De még

jobb, ha felderítjük a környékbeli piacokat, vagy megnézzük, nem jár vagy állomásozik-e felénk valamelyik guruló tejesautó.

Egyre több termelő elégelte meg ugyanis a rendkívül alacsony felvásárlási árakat és inkább saját hűtőautóból árulja termékét. Budapesten több helyen is láthatóak fix napokon az ilyen mobil tejárusok, vidéken pedig a fagyisautóhoz hasonlóan járják a környéket.

Stresszmentes borjak Forrás: Házikó

Merész Sándor, a Csomádtej tulajdonosa is a közvetlen értékesítés híve. Elmondása szerint a magyar állatjóléti helyzet alapjában véve jónak mondható, egyrészt részletes előírásokkal szabályozzák, milyen körülmények között kell tartani az állatokat, másrészt pedig az ilyen típusú fejlesztésekhez pályázati pénzek is rendelkezésre állnak. Merész Sándor tapasztalatai szerint

a tehenek számára egyébként a legfontosabb a stresszmentesség és az állandóság.

Akkor a legboldogabbak, ha mindig minden ugyanolyan körülöttük, és napról napra ugyanúgy történnek a dolgok. Ezt pedig tágas, tiszta istállókban lehet számukra a legjobban biztosítani.

Banán

Bármennyire is szeretjük a banánt, sajnos kénytelenek vagyunk szembenézni vele: ez a gyümölcs soha nem lesz hazai, és a banántermelő országokban jellemzően mind környezetvédelmi, mind szociális szempontból rendkívül kedvezőtlenek a körülmények.

Ezt kell keresni Forrás: civileats.com

Ha mégis ragaszkodunk a fogyasztásához és a tiszta lelkiismerethez, a fair trade vagy a biobanán lehet a megoldás – egyik sem könnyen elérhető. Sok szakértő és realista vásárló az almát javasolja helyettesítésként, hát, szeretjük az almát, de nem pont ugyanaz.

Bor és pezsgő

Bevalljuk, hogy sok mindenre gondoltunk már az alkoholfogyasztásnál, de pont ez a szempont még nem merült fel bennünk. Az amerikaiak szerint ugyanis az az egyik legnagyobb baj a borral és a pezsgővel, hogy túl nehéz az üveges csomagolás miatt, ezért a közúti szállítás során nagyon sok szennyezés keletkezik.

Ezért inkább az Amerikába tipikusan hajón szállított, ausztrál, francia és chilei borokat javasolja, mint kisebb ökológiai lábnyomú italokat. Illetve hazaiból pedig a jó minőségű pet dobozos borokat tartja megfelelőnek. Ami viszont a pezsgőt kizárja ugye. Viszont felveti, hogy mit gondolnak az amerikaiak a súlyra könnyű, de ökológiai szempontból erősen kérdéses alumínium dobozos csomagolásról, amit a sörnél használnak.

Itthon is van választék Forrás: Zirig Árpád

Bár ezer örömmel iszunk egyébként chilei és ausztrál bort, hozzánk azért a hajótól még van egy útja a szállítmánynak, úgyhogy szerintünk sokkal jobban járunk, ha helyettük magyart fogyasztunk. Tekintettel arra, hogy az utóbbi időben milyen sikeres a hazai pezsgőgyártás (két aranyat nyert nemrég a Kreinbacher a világbajnokságon), azzal terheljük a legkevésbé a természetet, ha magyar alkoholt csorgatunk le a torkunkon.

Mivel az itthoni gazdaságok nagyobb része a birtokok mérete és elhelyezkedése miatt kevéssé gépesített, így még munkahelyeket is támogatunk alkoholfogyasztásunkkal. Főleg, hogy

bort és pezsgőt lehet nagyobb tételben, egyszerre is vásárolni, ha megtaláljuk a megfelelő pincészetet,

akár közvetlenül is megrendelhetjük, amivel jelentősen lerövidítjük a láncot, és még pénzt is takarítunk meg.

Kávé, tea

Vérzik a szívünk, de be kell ismerni: a kávé és a tea mindig is problémás lesz az európaiak számára, hiszen mindkettőt a világ másik feléről kell ideszállítani. De legalább az út nagy részét hajóval teszik meg, ami fenntarthatóbbnak számít. A NY Magazine a teát ki is hagyta a felsorolásból, talán azért, mert a teaforgalmazók körében komolyabb elszántság mutatkozik a környezetvédelmi és szociális szempontok figyelembevételére.

A kávénál is elindult valami, az itthon is egyre népszerűbb újhullámos kávézók igyekeznek minél direktebb kapcsolatot kialakítani a termelőkkel, ahogy a Starbucks és a Nespresso is ilyen jellegű törekvéseket kommunikál. A világ kávéfogyasztásának nagy része azonban még mindig alulfizetett emberek munkájának és rengeteg környezeti kárnak a következménye.

Egyik kedvenc fair trade teamárkánk, a Clipper Forrás: Clipper

A fenntartható kávékon a Fair Trade, tehát igazságos kereskedés, vagy a Rainforest Alliance feliratot kell keresni, nagyobb élelmiszerláncok saját márkás termékein is megtalálhatjuk. További jó pontot jelenthet a shade-grown, ami azt jelenti, hogy

árnyékban, a nem kiirtott esőerdő fáinak árnyékában termelt kávéról van szó,

illetve a dry-processed is kedves dolog: kevesebb vízzel és energiával tisztították és szárították a kávészemeket.

Csokoládé

Ha fájt a kávé, akkor most sírni fog. A csodálatos csokoládéval az a baj, hogy a kakaóbab-termőterületek érdekében esőerdőket pusztítanak el olyan szegény országokban, mint Ghána vagy Elefántcsontpart. A munkások, akik között sok esetben gyerekek is vannak, legtöbbször a létminimum alatti bért kapnak csak.

Lehet tisztább forrásból Forrás: Tesco

A jó csokoládé a kávéhoz hasonlóan Fair Trade, vagy árnyékban nevelődik, és itt sem lehetetlen a nagy áruházak saját márkái között megfelelőt találni.

Bár ez a felsorolás hosszúnak tűnhet, valójában ennél sokkal terjedelmesebb a problémák listája.