A gyerekeknek és számos felnőttnek is könnyebb lenyomni a torkán a sárgarépát, ha pici és cuki. Az átlagos sárgarépa persze bébikorában sem néz úgy ki, mint amit a boltban ilyen név alatt árulnak, de nem szólunk, mert minden felelős szakács szíve boldog, ha zöldséget etethet a vendégeivel. Főleg, ha kiskorúakról van szó.
A The Huffington Post most külön cikkben leplezi le a bébi sárgarépa valódi identitását, de nem kell aggódni, a történetnek jó a vége.
Az igaz ugyan, hogy a bébiként eladott répák nagy része valójában kifejlett felnőtt, amiket gyári körülmények között faragnak apróra, ezt tehát megélhetnénk átverésnek. Viszont a pici répák előállításához a kevésbé dekoratív külsejű, mondjuk ki nyíltan: csúnya zöldségeket használják fel. Amik ilyen módon hasznosulnak, és nem kerülnek egyből a szemétbe vagy a takarmányba.
A kisebbítés során keletkező hulladék jó esetben szintén újrahasználódik, mégpedig répalé, állateledel vagy komposzt formájában.
A mini sárgarépák ötlete egy Mike Yurosek nevű, kaliforniai farmer fejéből pattant ki 1986-ban. Yurosek rájött, hogy a csúnyább zöldségek némi átalakítással remekül eladhatók, és megteremtette a bébi kategóriát.
Nem mondott teljesen igazat, de azért nem haragszunk.
Főleg, mert a bébirépa mint altípus valóban létezik, ezek felnőtt korukban is aprók és édesebbek. De ettől függetlenül, amit bébiként a boltban konzerv, fagyasztott vagy csak hűtött formában megveszünk, az bizony leggyakrabban az újrafelhasználás egyik remek terméke.