Mit reggeliznek a magyar gyerekek?
Zöldséget nem kaptál, te gyerek?
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Már óvodás korban eldőlhet, hogyan táplálkozunk majd felnőttként – ennek mintája leginkább kisgyerekként formálható. Az étel otthoni, óvoda és iskolai összetétele és az evés körülményei döntőek lehetnek a felnőttkori szokások és egészséges életvitel szempontjából.
Számos kockázat van, és ezek könnyen olyan csapdává változhatnak, amelyből egész életünkben nem tudunk kimászni. A túlzott energia- és zsírbevitel, a hibás zsírsavösszetétel, az egyszerű szénhidrátok halmozása, gyermekeknél a napi öt grammot meghaladó só súlyos életviteli problémákat okozhat, amelyet tetéz a nem elégséges zöldség- és gyümölcsfogyasztás.
Nincs idő?
Úgy tűnik, idehaza számos hiba jellemzi a gyermekek táplálkozását, derült ki a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és a Nestlé Hungária Kft. közös kutatásának eredményeiből, amely 4 és 10 év közötti, budapesti és kecskeméti óvodás-kisiskolás gyerekek táplálkozási szokásait vizsgálta.
A felmérés eredményeiből kiolvasható, hogy a kisiskolások harmada reggelizés nélkül indul el otthonról az iskolába. A kutatás során a szülők nagy része egyetértett az egészséges táplálkozás fontosságával, de úgy tűnik, ez csak elvi síkon működik: a gyerekek háromszor annyi fehér kenyeret fogyasztanak, mint teljes őrlésű lisztből készült péksüteményt, döntő hányaduknak fehér kenyér jut felvágottal, amelyekre a felmérés szerint zöldség sem kerül rendszeresen.
A gyerekek 40 százaléka a naplóval felmért három napból legalább egyszer kap reggelijéhez zöldséget és/vagy gyümölcsöt, míg ételként túrót, joghurtot vagy egyéb tejterméket csak 10-20 százalékuk.
A legtöbb szülő csak kevés reggelivel indítja el gyerekét, mondván az óvodában és iskolában úgy is esznek. A mérleget csak a hétvégi napok javítják fel. A felmérés szerint azok a gyermekek, akik nem esznek otthon, leginkább időhiány miatt hagyják ki a fontos étkezést. Több szülő azt jelölte meg válaszul, hogy nem éhes gyermekük a korai órákban.
Harminc perc alatt a Föld körül
Amíg idehaza a szendvics hódít, az angolszász országokban többnyire reggeli pelyheket tesznek a srácok elé. A New York Times-ban publikált cikk rávilágít arra, mennyire különböző reggelizési szokásai vannak a gyerekeknek, attól függően, hogy melyik országban vagy kontinensen élnek. A cukros gabonapelyhen és a csokoládés italokon túl is van élet – nézzük, mit esznek az apróságok?
Nem mindenhol fogyasztanak egészségtelennek tekinthető ételeket, és nem mindenhol az édes ízek dominálnak. "Az ötlet, hogy a gyermekek édes ételeket kapnak, az élelmiszeripar felelőssége.” – mondta el Ray Krishnendu, a New York-i Egyetemen professzora. „A világ számos pontján a savanyú, sós és erjesztett dolgok is természetesek.”- teszi hozzá.
Az afrikai Burkina Fasóban a köleskása, Japánban a hal, a tojás, a rizs és a tofu is népszerű, míg Jamaikában a gyümölcsös, földimogyorós- vagy kukoricakása is kedvelt. Kínában a rizs is meghatározó, amelyhez tofu, zöldség, tojás vagy hús jár. Kubában, Brazíliában és más latin-amerikai országokban nem ritka, hogy már a nagyon fiatal gyerekek is tejeskávét kapnak, de Pakisztánban gyógynövényes, tejes gyümölcsszirup kerülhet a bendőbe. Európa több országában népszerűek a tejkészítmények, de vannak olyan helyek, mint India, ahol gyerekek millióinak erjesztett lencséből gyúrt párolt süteményt kínálnak a szülők.
Imádják a cukrot
Hollandia legnépszerűbb reggelije a Hagelslag, vagyis jégeső. A sótlan vajjal megkent kenyeret édes, ízesített forgáccsal szórják meg – az ottani statisztikák alapján mintegy 300 millió szelet fogy évente a cukros ételből.
Malawiban az igazán szerencsés gyerekek zabkását esznek, amelyhez földimogyoró-lisztből készült fánk párosul. Az egészséges főtt édesburgonya népszerű, de a tökfélék is étrenden vannak. Elterjedt reggeliző italuk a hibiszkusz virágából készült cukros üdítő. A fekete tea sem ritka, ami nem csoda, hisz Malawi 1964-ig brit gyarmat volt. Ez a szint azonban nem jut mindenkinek: nem gyakori a bőséges reggeli az alultápláltsággal küzdő államban, ahol a várható átlagéletkor 31 év, a lakosok 16 százaléka HIV fertőzött, a gyerekek negyede árva.
Az igényes reggelire vágyóknak Törökország lehet a kedvence. A felmérés szerint a családi asztalokon a mézet-tejfölös pirítóson túl ott a zöld és fekete olajbogyó, a fűszeres sült tojás, a hústermék, a vaj, a szőlőszirup. Elterjedtek a juh-, kecske- és tehéntejből készült sajtok, a különböző lekvárok és sütemények is. Ezek mellé náluk elengedhetetlen a friss és sült zöldség, a gyümölcsök, a friss tej.
Izlandon a gyermekek gyakran kapnak halolajat, hiszen kevés a napfény, szükséges a D-vitamin pótlása. A reggeli gerincét leggyakrabban azonban a hafragrautur, vagyis a tejben főzött zabpehely-kása jelenti, amelybe barna cukrot, juharszirupot, kefir jellegű tejkészítményt és gyümölcsöket aprítanak.
A hazai és nemzetközi szakemberek egyöntetűen állítják: azokban a családokban, ahol a szülők is példát mutatnak, változatosabban étkeznek a gyerekek. Számos szakember szerint létező jelenség, hogy a várandósság alatt elfogyasztott ételek, azok íze is befolyásolja a kicsik későbbi ízlését – a kilenc hónap egyfajta tanulási időszakként jelenik meg. Kiemelték, a cukorfogyasztásra már magzati korban kondicionálható az ember – a globalizált konyha és a reklámokkal támogatott élelmiszeripar a ez ügyben mindent meg is tesz.