26 liter bort isznak meg átlagosan évente a magyarok: nem mindegy tehát, mi történik a hazai termeléssel. Az új magyar borstratégia nem csak a vásárlókra, a termelőkre és a piac többi résztvevőjére gondol, de
a fenntarthatóság is fontos szemponttá vált.
A stratégiát még augusztusban bocsátotta társadalmi vitára a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, amely a magyar bortermelők borrégió alapon működő termelést és kereskedelmet szabályozó szervezete.
Az ágazati stratégia fő célja, hogy a magyarországi szőlő-bor ágazat piacképes legyen, és fenntartható módon működjön"
- mondta Dr. Brazsil Dávid, a fennállásának huszadik évfordulóját ünneplő testület főtitkára a jubileumi tanácsülésen.
A szakember kiemelte, hogy a szőlőtermesztésnek és a bortermelésnek jövedelmező, perspektivikus pályaképet kell jelentenie mindazok számára, akik ezen a területen dolgoznak, és a hosszú távon eredményes stratégia megvalósításához nélkülözhetetlen a szakma minden szereplőjének közös akarata és összefogása.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a Földművelésügyi Minisztériummal kötött együttműködési megállapodást követően készítette el a teljes magyar szőlő- és borágazatot átfogó stratégiát, melynek első változatát 2016 augusztusában bocsátotta széles körű szakmai vitára. Ennek megalkotását több körös egyeztetés előzte meg a termékpálya szereplőivel. A HNT
az ország hat pontján tartott régiós megbeszéléseket,
melyeken a teljes vertikum képviseltette magát, a szaporítóanyag termelőktől a borkereskedőkig.
Az anyag 2025-ig fogalmaz meg cselekvési terveket, irányokat a szőlő- és borágazat szereplői számára. Kulcsfontosságú többek között az optimális termőterület kialakítása, amely a hatékony termelés alapja. Mindezt a borpiac ismeretében tervezett, felelős telepítési politika alapozhatja meg.
A hatékony művelés kulcsa a termelésszervezés: a szervezet ebben aktív koordinációt tervez a szőlőtermelés és a borágazat között. Az együttműködésnek már a szőlőtermelés biológiai alapjainak megteremtésétől fogva jelen kell lennie. A szőlő- és borfelvásárlás szabályozását többek között kötelező szerződésminták segítenék.
A töredezett magyar borkínálatot orvosolandó a HNT intézményes kapcsolatot kíván kialakítani a borkereskedelem szereplőivel, illetve
a folyóborok piacát szintén ellenőrzés alatt kívánják tartani kötelező szerződésmintákkal.
Mindezek mellett olyan etikai kódexet dolgoznak ki, amely a borkereskedelemmel kapcsolatos minimális elvárásokat tartalmazza. Ösztönzésként védjegyet kívánnak megalkotni, amely az etikusan működő és együttműködő vállalkozásokat emeli majd ki.
A következő generációk képzésében a gyakorlatorientációnak és a naprakész ismereteknek az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell kapnia. Létre kell jönnie egy olyan fórumnak, amelynek keretében a termelés és az oktatás igényei egymással egyeztethetők. A képzési intézményekben lezajló kutatásokban szintén nagyobb teret szükséges engedni a termelés és a piac igényeinek. A hazai szőlő- és borágazat kihívásai nem egyediek, ezért az európai bortermelő országokkal közös kutatási projektek sok esetben hatékonyabb megoldást jelenthetnek.
Az export értékének növelése céljából az HNT újragondolt célpiacokon is szervezni kívánja a magyar borok a jelenlétét. A magyar bor termékkörének kommunikációjában a fogyasztói trendeket és az adottságokat figyelembe véve
Magyarország természetes édes fehérborai mellé a hazai nemesítésű fajták nagy száraz fehérborait (furmint, olaszrizling), valamint az illatos fehérborokat, a rozékat, a kékfrankost és házasításait (bikavérek) emelné be a kínálatba.
A belföldi célpiac igényeihez maximálisan alkalmazkodni kívánva széles körű fogyasztói attitűdkutatást folytatnak 2017 első negyedévében. A tudatos pozicionálásban nagy segítséget jelenthet a földrajzi árujelzők tudatos használata. Ezek rendszere akkor kihasználható, ha a rendszer a jelenleginél több lehetőséget kínál a termékek besorolására. Ezek feltételrendszere azonban már minőségi kategóriánként más követelményeket tartalmazna. Betartásukat minden esetben rendszeres minőségellenőrzésnek kell segítenie.
A társadalmi felelősségvállalás jegyében a HNT 2016 májusában csatlakozott a felelős borfogyasztást segítő nemzetközi programhoz, a Wine in Moderation-höz. A szervezet tagjaként Magyarországon nagyobb hangsúly kerül a fogyasztók tájékoztatására.
Fontos, hogy tudatunkban a bor ne kizárólag alkoholtartalmú italként szerepeljen.
A szervezet elő kívánja segíteni, hogy a fogyasztók tudományosan megalapozott, korrekt információk birtokába kerüljenek a bor élettani hatásáról és gasztronómiában betöltött szerepéről. A borkultúra oktatását be kívánják vezetni a felsőfokú oktatási intézményekben, tájékoztató programokat terveznek a középfokú oktatási intézményekben is. A borral dolgozók képzésére mind a kiskereskedelemben, mind a vendéglátásban nagyobb hangsúlyt kell fektetni, ezért a HNT ennek feltételeit is szigorítaná.
Tekintve, hogy az országpromócióban a jó minőségű magyar termék, a turizmus, a gasztronómia és a bor egymást kiegészítve jelenik meg, a HNT tevékenyen együttműködik a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, s célja, hogy a borturizmus egy-egy régió turisztikai kínálatába ágyazottan mindig jelen legyenek a helyben termelt borok az utazók számára.
Hatékony szakmai önkormányzatként a HNT folyamatosan rendezi, fejleszti kapcsolatát a hazai hatóságokkal annak érdekében, hogy a szabályozások végrehajtása a hatósági jogalkalmazással összehangban, összehangoltan és hatékonyan menjen végbe.