Gombát szedne? Erre figyeljen, ha túl akarja élni!

gomba, meztelen csiga, illusztráció
Vágólapra másolva!
Egyre melegebb az idő, az utóbbi napokban csapadék is esett – naná, hogy a gombák is nőni kezdtek. A kucsmagomba, a gévagomba vagy éppen a pereszke nagy sláger ilyenkor, azonban néhány alapszabályt érdemes megfogadni, ha gyomorrontás vagy erősebb mérgezés nélkül szeretnénk megúszni a gyűjtögetést.
Vágólapra másolva!

A szakemberek egybehangzó véleménye szerint, legalább egy gombát ismernie kéne mindenkinek. Ez a nyár elején megjelenő gyilkos galóca, amely

nevéhez méltóan veszélyes, valóban képes halált okozni

- legfontosabb összetevője az α-amanitin, ami a megtámadja vesét és a májat.

Óvatosnak kell lenni, mert jóízű, szép: lemeze fehér, gallérja és bocskora van. Ha csak kis törmeléke is bekerül a gyűjtőkosárba, már mérgezést okozhat! Különösen kifejletlen, zárt, fehér tojás alakú fiatal példányai téveszthetők össze ehető gombák fiatal példányaival.

Amanita phalloides, vagyis a gyilkos galóca Forrás: Wikipedia

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal segítségével összegyűjtöttük, mire érdemes figyelni, ha kalaposok után indulunk most, vagy a késő őszig tartó szezon során.

Fontos szabályok, ez az arany hetes

  1. Ha nem szakértő, ne gyűjtsön vadon termő gombát!
  2. Ha mégis gyűjt, csak a jól ismertet szedje le!
  3. Minden esetben vizsgáltassa meg gombaszakértővel a gyűjtött gombát!
  4. Minél előbb készítse és fogyassza el a gombát!
  5. Különösen sürgős az orvosi kezelés a hosszabb idő (5-6 óra) elteltével jelentkező tüneteknél, mert ez az erősen mérgező tulajdonságú gombákra jellemző.
  6. Ha gombamérgezésre utaló jeleket, rosszullétet tapasztalunk, azonnal orvost kell hívni! Nem csak hasmenést, hányást okozhat, hanem akár idegrendszeri tüneteket, hallucinációt is!
  7. Ha mérgezés tüneteit észleli magán vagy családtagjain, mutassa meg, vagy vigye magával az orvoshoz a gombamaradékot vagy annak hulladékát!

A nem mérgező gomba is okozhat bajt

A gomba nehezen emészthető étel, ezért lehetőleg daraboljuk apróra, és fogyasztáskor alaposan rágjuk meg az ételt.

Gombaételt inkább ne tegyünk el a következő étkezésig.

Kisgyermekeknek, érzékeny gyomrú embereknek, valamint a gombákra kimutatottan allergiás embereknek ilyen ételt ne adjunk!

Ahogy az erdőből hazakerül: sárga gévagomba az asztalon Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Hogyan tároljuk otthon?

Gyorsan romlanak, ezért a már ellenőrzött gombákat a lehető leggyorsabban, 24 órán belül el kell készíteni és fogyasztani. Feldolgozásig szellős, hűvös helyen, egy rétegben egymás mellé helyezve kell tárolni. Fóliába semmiképpen ne csomagoljuk!

Minden piacon, ahol vadon termő gombát is árulnak, van gombaszakértő. A hétvégi ügyeletek helyszíneiről jó, ha előzetesen tájékozódik. Minden esetben kérjük ki szakképzett gombaszakértő véleményét!

A vizsgálatot a piacok ingyenesen végzik.

Ha olyan gombát készít el, melyet nem ismer, érdeklődjön tőle az elkészítési szabályokról!

Kucsmagomba az erdőben Forrás: Táfelspicc

Hogyan készítsük, mire figyeljünk?

  • A gombák tisztításakor a szár végét (egyes gombafajtáknál az egész szárat) levágjuk, hámozni általában nem kell. A rovarrágott, férges részeket dobjuk el.
  • Bő, hideg vízben többször mossuk át, de ne áztassuk.

Van számos ehető gombafajta, amelynél a tisztítás, előkészítés szokásos műveletein túl is be kell tartani néhány előírást, különben enyhe mérgezést, vagy egyéb kellemetlenséget okozhat. A teljesség igénye nélkül például ezek lehetnek:

  • a tuskógomba szárának alsó 2/3-át ne használjuk fel, s egyéb részeit is legalább 20 percig főzzük;
  • a szegfűgomba szárát dobjuk ki;
  • az őzlábgomba tönkje csak szárítva (és porítva) használható;
  • a gévagombát szükséges előfőzni
  • a tőkegomba tönkje ugyancsak túl rostos, ezért ételkészítéshez ne használjuk fel!
Ha nem ismerjük, mutassuk meg a szakellenőrnek! Forrás:Táfelspicc

A gombák közül aránylag kevés alkalmas emberi fogyasztásra, ezért ha a természetben gombát szedünk, különlegesen körültekintően kell eljárnunk! Az ehető gombákat a mérgezőktől nehéz elkülöníteni, ehhez szakértelem, tudás, tapasztalat szükséges.

Egyes étkezési gombák csak alapos sütés-főzés után fogyaszthatók, mert hőre elbomló méreganyagot tartalmaznak. Fontos tudni, hogy

nem csak a mérgezőtől lehet megbetegedni.

Az ártalmatlannak tartott változatok is megbetegíthetnek, mert nehezen emészthető és a gombás étel gyorsan romlik.

Nyersen nem ehető a gévagomba, de fagyasztani például lehet Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Figyelt biológia órán?

A gombaspórákból hosszú sejtfonalak jönnek létre, ezek az ún. hifák. A hifák összessége micéliumot alkot a földfelszín alatt, melynek bizonyos részein olyan dússá válik a hifatömeg, hogy a felszínre törve termőtest jön létre, amely aztán újabb spórákat termel.

A termőtest kb. 90%-át víz, 1,5-3%-át fehérje, 4-6%-át szénhidrát alkotja. Ásványi anyagokat, elsősorban káliumot, foszfort is tartalmaznak. A gombák zsírtartalma elenyésző (~0,3%) vitamin-tartalmuk (D, A, B1) aránylag magas.

A gyűjtögető életmód szabályai

  • Csak olyan gombát gyűjtsünk étkezésre, amelyet már jól ismerünk. Az elöregedett, férges példányokat ne szedjük le, hagyjuk a termőhelyen.
  • A gombákat szellős, tágas gyűjtőkosárba vagy átlyukasztott fedelű dobozba tegyük, különben befülled, összenyomódik, összetörik.
  • A nem ismert gombákat hagyjuk a természetben, vagy ha valamely ismeretlen gombát mégis el akarunk vinni további meghatározás céljából, gondosan különítsük el a többitől. A tönk tövével együtt kiemelt gomba megkönnyíti a meghatározást.