Az ízérzékelés nemcsak a szánkban kezdődik, hanem a fülünkben is

Amikor legközelebb beül egy étterembe vacsorázni, figyelje meg a hangokat maga körül. Van zene vagy csak mások beszélgetésének szelíd duruzsolása hallatszik? Ha van zene, akkor hangos vagy viszonylag halk? Pörgős vagy lassú? Bárhogy is legyen, az akusztikus légkör mindenképp befolyásolni fogja az elfogyasztott ételek és italok ízét.

Amikor az emberek az ételekre gondolnak, akkor eszükbe juthat az íze, az illata, a kinézete, a textúrája, de egyvalamire sosem gondolnak: a hangokra. A kutatások szerint nemcsak a hangerő, hanem a hangfajták és frekvenciák is befolyásolják az ízérzékelést.

A hangok képesek manipulálni az ételek élményét Forrás: shutterstock.com

Az érzékek szempontjából nemcsak az íz és a szag a fontosak, ha ételről van szó, hanem a hangok is, hiszen képesek manipulálni a kulináris élményeket, az általunk megítélt ízeket.

A magas frekvenciájú hangok fokozzák az élelmiszerek édes ízének érzékelését, míg az alacsony frekvenciájúak a keserű ízre hatnak.

Charles Spence, az Oxfordi Egyetem professzora, az elmúlt 20 évben az érzékszerveink és az ízlelés kapcsolatát kutatta. Az ízek és a hangok összefüggését azért is vizsgálják, mert jó diétás-terápiás hatása lehet; ha a magasabb frekvencia fokozza az édes íz élményét, akkor egy csökkentett cukortartalmú ételt is édesebbnek érezhetünk.

A háttérzajok is befolyásolják az ízlésünket.

A repülőgépeken például 80-85 decibeles a háttérzaj: ez a hosszú, mély zúgás zavarja az utasok ízérzékelését az édeset illetően, ezért nagyobb valószínűséggel választanak sós ételeket a fedélzeten. Ezek alapján úgy tűnik, hogy az ízérzékelés nemcsak a szánkban, hanem a fülünkben is történik.