Egyre kevesebbet olvasnak a magyarok

Vágólapra másolva!
Egy 2004-es kutatás szerint, melyet a Spanyol Könyvkiadók Szövetsége végzett, a nők többet olvasnak, mint a férfiak, és általában az olvasás inkább szórakoztató tevékenység, nem pedig kulturális. Magyarországon az olvasás pusztán a 20. helyen áll a szabadidős tevékenységek sorában.
Vágólapra másolva!

A spanyol kiadók a felmérést 2001-ben végezték el először, azóta évente megismétlik. Tavaly fordult elő első alkalommal, hogy a válaszadók több mint fele jelezte, hogy "szokott könyveket olvasni". A spanyol férfiak 53,9 százaléka, a nők 56,2 százaléka olvas könyveket, míg a lakosság 45 százaléka "soha vagy szinte soha" nem vesz elő ilyet, legfeljebb újságot. A La Crónica által közzétett tanulmány szerint a 14 éves kornál idősebb spanyolok 40 százaléka naponta vagy hetente vesz könyvet kezébe - a többiek ritkábban.

Leggyakrabban regényt, novelláskötetet vagy mesekönyvet vesznek a vásárlók, méghozzá elsősorban a téma alapján, csak utána jön a "barátok ajánlása" vagy az "ismert szerző" mint magyarázat a vásárlási reakcióra. Az "olvasó" spanyolok túlnyomó része (91,5 százalék) válaszolta azt, hogy önmaga szórakoztatása végett olvasott legutóbb - sokkal kevesebben olvastak azért, hogy művelődjenek. Sokan jelezték, hogy csak időhiány miatt nem olvasnak többet, ugyanakkor a spanyoloknak csak 13,4 százaléka állította azt, hogy "nem szeret olvasni".

Magyarországon ugyanakkor - az állami dotáció megszűnésével, a könyv árának radikális emelésével szinkronban - 1985 és 2000 között megnőtt azoknak az aránya, akik semmit vagy csak napilapot olvasnak. Jelentősen csökkent a könyvet és különböző sajtótermékeket egyaránt olvasók száma. A felnőtteknek csupán a fele olvasott el legalább egy könyvet 1999-ben. A könyvolvasók aránya az 1985-ös 64 százalékról 2000-ben 49 százalékra esett; az úgynevezett rendszeres könyvolvasók köre pedig 19-ről 12 százalékra szűkült.

Huszonöt szabadidős tevékenység fontossági sorrendjében az olvasás itthon a huszadik helyen áll. Ez azt jelenti, hogy 33 év alatt az olvasás jelentősége az első helyről az utolsók közé szorult - ez a Háttal a jövőnek? című jelentésből szűrhető le, amelyet Nagy Attila olvasáskutató végzett 2001-ben.