Fekete-sárga csíkos gyilkosok támadhatnak a gyanútlan piknikezőkre

Lódarázs

Fotó: NurPhoto via AFP

Végre beköszöntött a jó idő, és az emberek igyekeznek minél több időt tölteni a szabadban. A szabadban való tevékenykedésnek azonban van egy árnyoldala. Rengeteg kellemetlen, sőt akár életveszélyes lény leselkedhet ránk. Ilyen veszélyes élőlények a darazsak.

El lehet-e kerülni a darázscsípést? 

Ha a szabadban kirándulunk vagy a kertünkben sütögetünk, akkor bizony jó eséllyel felbukkanhatnak a darazsak. Különösen vonzzák őket az édes ételek és gyümölcsök, de nem vetik meg a grillezett ételeket se. 

Lódarázs
Fotó: NurPhoto via AFP / NurPhoto via AFP/Jonathan Raa/NurPhoto

Fontos megjegyezni, hogy bármennyire is ijesztő lehet néhány darázs felbukkanása, 

semmiképp se kezdjünk ész nélküli csapkodásba (erre különösen a gyerekek, de az ijedős felnőttek is hajlamosak). Ezzel általában csak feldühítjük a rovarokat és a vége az lesz, hogy valóban megcsípnek. 

Igyekezzünk higgadtak maradni és a gyerekeket is figyelmeztetni, hogy ne hadonásszanak. Ha van nálunk kabát, vegyük fel, és próbáljunk fedezékbe vonulni (erdőben ez nem mindig egyszerű). A vékonyabb ruhán sajnos át tud szúrni a darázs. 

Ha tudjuk, hogy darazsak élnek a közelben, akkor érdemes lehet a szomszédokkal egyeztetve darázsirtót hívni, mert a darázsinvázió sokszor teljesen ellehetetleníti a kerti falatozást. 

Erdőben kirándulva néha elhaladhatunk darázsfészek mellett. Ilyenkor igyekezzünk minél gyorsabban továbbállni és 

semmiképp se közelítsük meg vagy piszkáljuk a fészket, még akkor se, ha lakatlannak tűnik. 

Mi történik darázscsípéskor? 

Ha minden óvatosság ellenére mégis bekövetkezik a baj, azaz megcsíp bennünket a darázs, ne essünk pánikba. Az embereknek csak nagyon kis része, Magyarországon nagyjából 2 százaléka allergiás a rovarok csípésére. Érdekes módon, aki a méhcsípésre allergiás, az általában nem érzékeny a darázscsípésre és fordítva. Akad azonban néhány balszerencsés ember, aki mindkettőre allergiás. 

Bár egy alapos allergiateszt kimutatja a rovarcsípésre való érzékenységet is, általában nem lehet előre tudni, ki allergiás a rovarcsípésre, ez csak a csípés bekövetkeztekor derül ki. 

Az adrenalint tartalmazó EpiPen segíthet leküzdeni az anafilaxiás sokkot
Fotó: AFP

A rovarok mérge olyan polipeptideket tartalmaz, amelyek a nem allergiásoknál is kitágítják és áteresztővé teszik az ereket, így a csípés helyén vörös vizenyő, erős fájdalom, akár viszketés jelentkezik. Ez az általános reakció órák vagy 1-2 nap alatt oldódik, és ez még nem jelent allergiát. 

A valódi rovarcsípés-allergia csak azoknál fordul elő, akiknek a szervezetében a méreg ellen antitest termelődik, a tüneteket pedig az egész szervezetre kiterjednek, és sokkos állapotot (anafilaxiás sokk) is okozhatnak. 

Ez a folyamat csak többszöri csípés után válthat ki túlérzékenységi reakciót az arra hajlamos emberben. 

Ha valaki tudja magáról vagy hozzátartozójáról, hogy allergiás valamelyik rovarméregre, mindig hordja magával elsősegélykészletét, amelyben adrenalintartalmú autoinjekció van – olvasható a Webbeteg portálon. Csípés esetén azonnal be kell adni az injekciót. A kalciumtabletta teljesen hatástalan.

Az adrenalininjekció beadása mellett is szükséges az orvosi ellátás, tehát ebben az esetben is mentőt kell hívni.

 

Ha nem ismert a rovarméreg-allergia (nincs felkészülve rá), vagy ha több méh- vagy darázscsípés ér valakit és súlyos tünetek kezdenek kialakulni, akkor azonnal hívjunk mentőt, orvost, vagy siessünk a legközelebbi kórház ambulanciájára. Az antihisztamin- és szteroidtartalmú tabletták is segíthetnek enyhébb esetben, de nem azonnal. 

Papírdarázs a fészkén
Fotó: NurPhoto via AFP / NurPhoto via AFP/Soumyabrata Roy/NurPhoto

Ha a szájban ért a csípés (függetlenül attól, hogy allergiások vagyunk-e vagy sem), akkor szopogassunk jeget, amellyel csökkenteni lehet a duzzanatot, de azonnal menjünk orvoshoz, kórházba. 

Nagyon ritkák a halálos csípések 

A Magyarországon előforduló 100-nál több darázsfajból alig 4-5 faj csípheti meg az embert. A legveszélyesebb a lódarázs, a német darázs és a hozzá hasonló kecskedarázs csípése. Ezenkívül még csíphet a papírdarázs is. A darazsak külső ok nélkül nem támadnak emberre. 

Fenyegetésnek érzik viszont, ha a fészküket bolygatjuk, vagy a terített asztal mellől akarjuk elhessegetni őket. 

Az évi több száz vagy ezer darázs- és méhcsípés közül általában 1-5 végződik halállal.