Decemberben doktor lehetek!

Kiss Gergely olimpiai naplója kizárólagosan az [origo]-nak, 27. rész.

Igaz, hogy vasárnap óta kétszeres olimpiai bajnoknak vallhatom magam, de ami csütörtökön sikerült, az jelentőségében vetekszik a Sydneyben és Athénban történtekkel: levizsgáztam nemzetközi jogból!

Igaz, hogy "csak" kettesre, de aki tudja, miről beszélek, az értékeli még ezt a picike elégségest is. Főleg, ha elárulom, hogy itt, a szegedi József Attila Tudományegyetemen rúgtak már ki vizsgázót azért, mert olimpiai bajnok volt... (Az illető nevét fedje jótékony homály.)

Persze senki se higgye, hogy kifejezetten utaznak a Napfény Városában az élsportolókra - amikor bementem az egyetemre, valamennyi tanár és professzor, akivel csak találkoztam, szívből gratulált, és biztosított maximális jóindulatáról. Én is biztosítom az olvasót, hogy a kettes nemzetközi jogból valóban a maximális jóindulat jele. Mindenesetre Bodnár László professzor úrnál elégségesre vizsgázni felér egy csavargóllal...

Ezzel utolsó éves vizsgáimat is teljes számban abszolváltam, s ha zökkenőmentesen túljutok az öt államvizsgámon, akkor legkorábban decemberben odabiggyeszthetem a két betűcskét a nevem elé. Szerintem jól fog hangzani, hogy dr. Kiss Gergely.

De ne igyunk előre a medve bőrére!

És akkor szombat délben irány a napfényes Itália! Kedves feleségemmel, Ancsával és Viktória lányunkkal. A cél első nekifutásra Szardínia - ahol korábban már jártunk, és nagyon jól éreztük magunkat -, majd egy hét után átruccanunk Nápolyba, ahol valamikor légióskodtam, és nem is eredménytelenül. Szardíniára komppal megyünk, nem rövid az út, de megéri.

Ígérem, itáliai kalandjaimról is beszámolok naplóm hűséges olvasóinak!