A magyar válogatott csapatkapitányának édesapja, az edzőként tevékenykedő Szoboszlai Zsolt, aki korábban a saját fiát is edzette, így jellemezte a Liverpool focistáját:
Önfejű, akaratos, céltudatos, aki mindent ennek a játéknak áldozott fel. Az alváson kívül szinte csak a foci töltötte ki a napjait,
pedig bejárt az iskolába, nagyon jól tanult. Néhány ének és rajzórát inkább focizásra fordítottunk. Dominik irtózatos munkát végzett, ez a kulcs. Minden gyerek ügyes, van alaptehetsége, de vannak korlátai, amiket edzésekkel ki lehet tolni."
"Semmiféle csodaszer nincsen! Pedig ráhúzhatnánk egy piros csokit, és árulhatnánk. Magyarországon mindig probléma volt a külső körülményekre való hivatkozás, hogy azért sz.r a foci. Az elmúlt 15 évben megváltozott az infrastruktúra és kicserélődött az edzői garnitúra. A környező országokhoz képest sokat fejlődtünk, mégis nekünk van a legkevesebb topligás labdarúgónk. Az alanyt is vizsgálni kell, nem csak a körülményeket.
Mindenki azt szeretné, ha a legügyetlenebb testrészünkkel végzett sportban lennénk kiválóak. Heti 1-2 órában próbáljuk megtanítani azt, amire régen a grundon 5-6 óra jutott. Ha heti két edzésnél többet nem vállalunk, ne tegyük fel magasra a lécet!" -
idézte a mandiner.hu Szoboszlai Zsolt szavait, aki 2007-ben alapította a Főnix Gold FC utánpótlásnevelő egyesületet Székesfehérváron, ahol 2015-ig csak kézilabdapálya méretű csarnokban foglalkoztak a gyerekekkel.
A szigoráról és maximalizmusáról híres Szoboszlai Zsolt szerint kulcsfontosságú, hogy 5 és 14 éves kor között megfelelő képzésben részesüljenek a gyerekek, de úgy véli, jelenleg ez nincs megreformálva. A korábbi NB I-es futballista tudja, hogy nagyon szigorú volt a fiához, azonban hazugságnak tartja azt a felvetést, miszerint sose lett volna hozzá egy jó szava.
Hazugság, hogy soha egy jó szavam nem volt hozzá. Gyerekként az csapódik le, hogy szigorú voltam vele. Dicsértem, de kétszer ugyanazért soha! Versenyző típus vagyok.
Nem kérdeztük, mit szól hozzá az édesanyja. Nagyon jó hátteret biztosított.
Sírni láttam és hallottam is bőven, de nem azért, mert én kemény voltam" -
magyarázta Szoboszlai Zsolt, aki további részleteket is elárult Dominik pályafutásának kezdeti nehézségeiről.
"Adtam alternatívákat, de mindegyiknek ugyanaz lett a vége. Amikor nem nyert, ment a bíróhoz sírva, hogy újra kell játszani a meccset! Ausztriában kiszakadt ebből a közegből, csak magára számíthatott és más követelményeknek kellett megfelelnie, de éppen erre készítettem fel. Ami itthon történik, nem elég abból a szempontból.
Én egy egész pokróc ember vagyok: nem igazán tudtam azt elfogadni, hogy tutujgatjuk ezeket a gyerekeket. Ha tényleg odakerül az élsport kapujába, ott nincs pardon!
Dominiknak nem egy afférja volt Salzburgban, amikor ki kellett állnia magáért. Mindenkinek van egy piros telefonja, én beszélek helyette. Ez nem jó, nem visz előre!" - tette hozzá Szoboszlai Dominik édesapja.