Kirúgta bukott edzőjét az Újpest, de így is a katasztrófa felé sodródik

Budapest, 2020. május 27. Az újpesti Nwobodo Obinna Emmanuel (b) és a ferencvárosi Nguen Tokma Chol a labdarúgó OTP Bank Liga 20. fordulójában játszott Újpest FC-Ferencvárosi TC zártkapus mérkőzésen a budapesti Szusza Ferenc Stadionban 2020. május 27-én. A koronavírus-járvány miatt nézők, szurkolók részvétele nélkül játszották a mérkőzést. MTI/Koszticsák Szilárd
Vágólapra másolva!
Magyarország egyik legrégebbi és legnépszerűbb labdarúgóklubja hatalmas bajban van. Az Újpest az NB I-ben 26 fordulót követően a 10. helyen áll ugyanannyi ponttal, mint a már kieső pozícióban található Paks, azonban jobb gólkülönbségének köszönhetően még megelőzi a tolnai csapatot. A 20-szoros bajnok és 10-szeres Magyar Kupa-győztes Újpest egykor Európa legjobbjai közé tartozott, most pedig az utolsó hét fordulóban azért lép pályára, hogy ne szakadjon meg a magyar csapatok között rekordnak számító 108 éves első osztályú tagsága.

Az 1885-ben alapított negyedik kerületi sportegyesületben a labdarúgó-szakosztály 1899 decemberétől működik. Fennállása során egészen egyedülálló módon legutóbb az 1910/1911-es idényben esett csak ki az élvonal küzdelmeiből. Nem tartott sokáig a másodosztályú szereplése, mert a klub azonnal vissza is küzdötte magát az első vonalba az 1912/1913-as szezonra.

Az egész hazai labdarúgást tekintve páratlan, 108 éves sorozatnak, több mint 3000 élvonalbeli meccsel, júniusban lehet vége, ha az együttes a jelenlegi 10. helyéről tovább csúszik a 11-re.

A kiesés szele ugyanakkor nem először csapta meg a negyedik kerületi csapatot.

A Magyar Kupa címvédőjeként és Szuperkupa-győztesként nem úgy vágott neki az Újpest az 1992/1993-as szezonnak, hogy a bajnokság végén mindössze egy osztályozó párharc válassza majd el az NB II-től. Ehhez képest 30 forduló alatt mindössze négyszer győzött a csapat, 12 döntetlen és 14 vereség mellett. A megszerzett 20 pont csak a 14. helyre volt elég a tabellán, ami az akkori szabályok szerint osztályozót jelentett az Újpestnek.

Az ellenfél az NB II Keleti csoportját másodikként záró Hatvan együttese volt, a kétfelvonásos küzdelem pedig a Megyeri úton kezdődött. A téli szünet után edzőcserén átesett Újpest Garami Józseffel a kispadon már az első meccsen szerette volna eldönteni a párharc sorsát. Ugyanakkor több játékosuk is sérült volt, így nem állhatott csatasorba Lovász, Bérzcy, Aczél és Miklya, valamint

a Manchester United legendájának, Eric Cantonának a klubnál futballozó öccse, Joel is eltiltását töltötte.

A hatvaniak szempontjából kiváló eredménnyel, 0-0-lal végződött találkozó után a vidéki kiscsapat bizakodva várta a visszavágót. Az óriási tét és az első mérkőzés döntetlenje után összesen 8000 ember látogatott ki a hatvani pályára, ami abszolút rekordnak számított az egyesület életében. Annyian voltak kíváncsiak az összecsapásra, hogy szó szerint még a fákról is emberek lógtak.

A kifejezetten éles csatát hozó találkozón mindkét fél előtt megvolt az esély arra, hogy eldöntse az első osztály kérdését. Végül

az Újpest a 90. percben szerzett góljával bebiztosította, hogy a 2-1-es győzelmével tovább írja az NB I-es történelmét.

Tulajdonosváltás és a Nebojsa Vignjevic-korszak

Ugorjunk egyet előre az időben, és érkezzünk meg 2011-be. Az újpesti klubot ekkor Belgium egyik leggazdagabb családjának sarja, Roderick Duchatelet vásárolta meg. Az akkor 38 éves üzletember nem kisebb célokat fogalmazott meg, minthogy visszahozza az 1970-es évek aranykorát a klub életébe. Nem kis vállalás volt ez, mert fél évszázaddal ezelőtt az Újpest nemcsak a magyar, hanem a európai labdarúgásban is meghatározó csapatnak számított.

1969 és 1979 között kilencszer lett első az NB I-ben. A Bajnokok Ligája jogelődjében, a Bajnokcsapatok Európa-kupájában az 1973/74-es kiírásban az elődöntőig jutott, és csak a későbbi győztes, a Beckenbauer, Breitner, Uli Hoeness és Gerd Müller fémjelezte Bayern München tudta kiejteni a küzdelmekből.

Az új tulajdonos kezdeti lelkesedésének azonban hamar véget vetettek a klub körüli pénzügyi gondok és perek. Ezek miatt csak óriási anyagi erőfeszítések és gyakorlatilag az egész labdarúgó társadalom összefogása által sikerült elérni, hogy 2014 tavaszán az Újpest ne szűnjön meg.

A viharos és változó körülmények mellett volt egy biztos pont a csapat életében, a 2013 októberében a kispadra érkező vezetőedző, Nebojsa Vignjevic.

A szerb szakemberrel a fenti gondok ellenére az első évében Magyar Kupát, majd Szuperkupát nyert az együttes. Igaz, az akkor még 16 csapatos bajnokságban mindössze a 13. helyen zártak a lila-fehérek.

Az ellentmondásos bemutatkozást követően viszont jobbára kudarcok jöttek.

Az Újpest a következő két szezonban a hatodik, azt követően a hetedik, 2017/2018-ban a harmadik, a tavalyi kiírásban pedig az ötödik helyen zárta az NB I-et. Emellett volt még egy Magyar Kupa-győzelem 2018-ban, de így sem lehet azt mondani, hogy a beharangozott 70-es évek sikerei visszatértek volna a Megyeri útra. Ehhez azonban Duchatelet üzleti felfogása is nagyban hozzájárult.

A belga tulajdonos kiterjedt nemzetközi scout-rendszerével olyan labdarúgókat keresett a csapathoz, akik beilleszthetők voltak Nebojsa Vignjevic koncepciójába. Nagy többségben szabadon igazolható vagy szerényebb összegekért megvásárolható focisták érkeztek Újpestre, jellemzően a volt Jugoszlávia területéről és Afrikából.

Nebojsa Vignjevic a Sevilla ellen is vezethette az Újpestet 2018-ban Forrás: MTI/EPA/EFE/Julio Munoz

Az ebben rejlő üzleti koncepció a következő volt: tehetséges focistákat olcsón vagy ingyen megszerezni, azokat kinevelni és nagy haszonnal tovább értékesíteni. Hogy miért lehet erre szükség? Ha nincs számottevő szponzor, sem állandó telt ház a stadionban, nagyjából ez az egy út marad a profitszerzéshez.

A teljes igazsághoz olyan sikerek is hozzátartoznak, mint például Enis Bardhi esete, aki a svéd negyedosztályból és a teljes ismeretlenségből érkezett Újpestre, majd 2017 nyarán a La Ligába, a Levante együtteséhez igazolt. Valamint olyan akadályok, mint, hogy a lila-fehérek a 2016/2017-es idényben új játékosokat sem szerezhettek egy 2014-es átigazolási ügyük miatt (persze,már az is Duchatelet alatt történt.)

Címerügy és utánpótláskérdés

Az idei bajnoki kiírás első felét, többek között a csapathoz visszatérő és a pályán vezéregyéniséggé váló Feczesin Róbertnek köszönhetően 24 ponttal zárták az újpestiek, és a téli szünetben a tabella 5. helyéről, mindössze négy pontra a dobogótól várták a folytatást.

A januári újrakezdés azonban nem várt fordulatokat hozott.

Bombaként robbant a hír, hogy a házi gólkirályt, a magyar válogatottba is behívott Feczesint leigazolta az NB II-ben szereplő Vasas.

A szurkolók részéről úgy tűnt, ez a transzfer volt az utolsó csepp a pohárban, a már korábbi, évekkel ezelőtt kezdődő gondok megkoronázása.

2017 júliusában az Újpest FC egy korábbi, szurkolói szavazás lezárását követően közölte, hogy címert vált, és be is mutatta az új jelképét. A klub tulajdonosa és elnöke azóta is azt mondja, hogy nem akart ilyen drasztikus lépéssel élni, sőt, legutóbb ezért elnézést is kért a szurkolóktól. Ugyanakkor szerinte nem volt fenntartható állapot, hogy egy profi labdarúgócsapat címere nem az együttest működtető céghez tartozik.

Az Újpest szurkolói a tradicionális címer mellett vannak Forrás: Petykó Adrián

A tradicionális, nagy hagyományokkal rendelkező címer leváltása nemcsak a szimpatizánsokat érintette érzékenyen, hanem az UTE-t is. Az UTE minimális tulajdoni hányaddal rendelkezik a labdarúgócsapatot működtető cégben, amely az előbbi nélkül hajtotta végre a változtatást, így társasági jogsértéssel megvalósított egyoldalú címerváltoztatást követett el.

Az UTE perre ment a történtek miatt, a Kúria pedig 2019 májusában a következő ítéletet hozta, idézve az UTE közleményét: „a társasági jogi jogsértés, amit a belga tulajdonos elkövetett, és amiért a cégbíróság már korábban pénzbüntetéssel sújtotta, nem alapoz meg személyiségi jogi jogsértést." Ezt az

UTE nem fogadta el, és panaszt tett az Alkotmánybíróságon, azt kérve, hogy végezzék el az ügy alkotmányos felülvizsgálatát.

Az UTE és az Újpest FC között nem a címerügy az egyetlen vitás kérdés, hanem a helyi utánpótlás-nevelés is. 2015 júniusában az Újpest FC úgy döntött, hogy hiába az anyaegyesület, az UTE labdarúgó képzése, a saját kezébe veszi az utánpótlás kérdését, és kiépíti a Tábor utcai sporttelepén a saját bázisát. Az első évben még csak U19 és U17-es csapatok alkották a magot, majd 2016-tól már a legkisebbektől a legnagyobbakig foglalkoztak játékosneveléssel.

Újpest az Újpest ellen Forrás: UTE

Visszatérve 2019 januárjába, Feczesin eligazolása után a szurkolók közösségi fórumaikon bejelentették, hogy közösen bojkottot hirdetnek, és nem járnak ki a csapat meccseire, amíg a tulajdonos nem állítja vissza a régi címert. Ezután folytatódott az NB I, és kezdődött az együttes borzasztó szériája a bajnokságban.

Katasztrofális tavasz és edzőcsere

Egy futballcsapat eredményességét a legegyszerűbb módon a megszerzett pontok alapján lehet mérni.

Az Újpest a 17. és a 26. fordulók között, azaz tíz mérkőzésen összesen öt pontot gyűjtött a lehetséges 30-ból.

Tette mindezt úgy, hogy mindössze egyszer tudott győzni a gyakorlatilag a bajnokság pofozógépeként funkcionáló Kaposvár ellen.

Hogy mekkora gondok voltak a támadójátékkal, azt egyrészt jól szemlélteti, hogy a somogyiakat is csak egy tizenegyessel sikerült megverni, másrészt

tíz mérkőzésen négy alkalommal nem találtak be az aktuális ellenfelüknek a lila-fehérek.

A góltalanság vezetett Nebojsa Vignjevic edzői karrierjének leggyengébb sorozatához, mert tíz meccs alatt eddig mindig több pontot szerzett vele az együttes a tavaszi szezonokban, mint a mostani öt.

Ez a rossz széria már biztosan nem folytatódik tovább a szerb szakemberrel, mert az Újpest élén majdnem hét évig álló edzőt kirúgták, bár a hivatalos verzió közös megegyezésről szólt.

Ezzel az NB I-es edzői mezőny legrégebb óta ugyanazon a csapatnál dolgozó mestere köszönt el a kispadjától. A mostani eredményeit nézve: Vignjevic rossz edző volt, mert nem tudta motiválni a csapatot, mert eredménytelen maradt, mert az általa irányított csapat csődöt mondott. A szerb szakember a távozásakor azt mondta, hogy ő már két hónappal korábban befejezte volna a munkát, de az Újpest tulajdonosa ezt nem engedte neki.

Ugyanakkor, ha megkérdezünk egy Újpest-szurkolót arról, milyen edzőnek tartja a csapat volt trénerét, a válaszban egyáltalán nem hemzsegnek majd a pozitívumok.

Az Újpest legutóbb az 1997-98-as szezonban hódította el a bajnoki aranyat, a kispadon akkor a klubhoz ezer szállal kötődő Várhidi Péter ült (akinek az édesapja, Várhidi Pál, a csapat aranykorszakának legendás edzője volt), a pályán pedig olyan újpesti kötődésű játékosok fociztak, mint Szlezák Zoltán, vagy éppen Véber György. Az az erős kohézió, amely az akkori Újpestet jellemezte, mára teljesen megszűnt.

Az 52 éves szerb szakemberrel az Újpest a labdabirtoklásra épülő játékot követte, sok passzal, a pálya két szélének megnyerésével, és az onnan való beívelésekkel a kapu elé. Vignjevic a lent látható 4-2-3-1-es taktikai hadrendet alkalmazta, amelynek egyik legfontosabb eleme, a legelöl helyet foglaló csatár, aki a beíveléseket értékesíteni tudja. Feczesinnel a kezdőben működött a rendszer, azonban a 34 éves támadó távozásával, mindez összeomlott.

A 4-2-3-1-es felállás Forrás: youth1.com

Persze nem ez volt az egyedüli tényező, ami a csapat teljesítményére hatással lehetett. Újpesten a szurkolók tényleg egyfajta 12. játékosként segítették az övéiket a lelátókról, és bárhol hazai pályára jellemző hangulatot tudtak varázsolni az együttesnek. Apropó, hazai pálya.

Az sem lehetett az Újpest előnyére, hogy a Szusza Ferenc Stadion gyepszőnyege az első tavaszi meccsen megadta magát, és ezért kétszer Zalaegerszegen kellett „otthon" játszania az együttesnek.

A kiesés szélén táncoló Újpestért aggódók a fentiek mellett jogosan tehetik fel a kérdést, hogy mi lehet a cél egy olyan klubnál, ahol a jelenleg elérhető információk szerint a keret nagy része távozhat június 30-a után. A Transfermarkt nemzetközi adatbázisban megtalálható adatok alapján a szezon befejeztével lejár a szerződése a lila-fehéreknél Litauszki Róbertnek, Novothny Somának, Zsótér Donátnak, Simon Krisztiánnak, Jonathan Herisnek, Szakály Péternek, Balázs Benjáminnak, Branko Pauljevicnek, Filip Pajovicnak és Antonio Perosevicnek.

Ez összesen 10 ember, majdhogynem egy egész csapatra való úgy, hogy nemsokára véget ér a június.

Összegzés

Még hét forduló van hátra a 2019/2020-as szezonból, amely során az Újpest otthon, a most már kiváló gyepszőnyeggel rendelkező Szusza Ferenc Stadionban fogadja a Budapest Honvédot, a Debrecent, a Mezőkövesdet, a Zalaegerszeget és a Kaposvárt, valamint ellátogat a Mol Fehérvárhoz és a Ferencvároshoz.

Ennek az erőltetett menetnek a június 1-én kinevezett új vezetőedzővel, Nebojsa Vignjevic korábbi újpesti segítőjével, Rogan Predraggal vág neki az együttes.

Rogan Predrag, az Újpest FC új vezetőedzője Forrás: Újpest FC hivatalos Facebook-oldal

Hogy változást hoz-e az új szakember a játékban, arra talán már június 6-án választ kaphatunk a Honvéd elleni meccsen. Hogy a szurkolók előtt megnyitott stadionba visszatérnek-e a szimpatizánsok, hogy ebben a nehéz helyzetben támogassák a csapatot, kiderül a hétvégén.

Egy biztos, mostantól minden meccsen az életben maradásért kell a lila-fehéreknek a pályára lépni.