Egy fecske Kölnben sem csinál nyarat

Rég volt olyan nagy várakozás egy újonc csapattal szemben a Bundesligában, mint most az 1. FC Köln esetében: a patinás egyesületet a többség a középmezőny elejére várta a bajnokságban, és mindezt elsősorban a válogatott csatár, Lukas Podolski személyére alapozták. Nyolc forduló után azonban úgy tűnik, hogy "Prinz Poldi" számára a felelősség túl nagy, és egyedül nem lesz képes a vállán vinni a csapatot.

A Kecskések a Bundesliga első bajnokának mondhatják magukat, és először 1998-ban estek ki a német élvonalból - azóta viszont amolyan liftező csapattá váltak, hiszen az elmúlt hét esztendőben összesen háromszor zuhantak ki a legjobbak közül, és ugyanennyiszer kerültek is vissza az elitbe. A legutóbbi, 2004-es kiesés idején az egyetlen pozitívumot a szurkolók számára a frissen feltűnt csatártehetség, a saját nevelésű Lukas Podolski jelentette, aki a másodosztályban is maradt az egyesületnél, és vezérletével a csapat rendkívül könnyen került vissza a Bundesligába: a kölniek megnyerték a második vonal küzdelmeit, Podolski pedig a maga 24 találatával gólkirályi címet szerzett.

Ennek ellenére a feljutást kiharcolt szakvezető, a holland Huub Stevens távozott a klubtól (a szakvezető hazatért a Roda JC-hez), utódját pedig meglehetősen hamar sikerült megtalálni Uwe Rapolder személyében, aki a legutóbbi pontvadászatban az Arminia Bielefelddel minden várakozást felülmúlva szerepelt az élvonalban. De nem csak a szakvezető volt új a szezon elején, hiszen rengeteg futballista is érkezett Kölnbe - a vezetőség nem sajnálta a pénzt, több mint hárommillió eurót költött, igaz, ezért az összegért kilenc labdarúgót is sikerült megszerezni.

A legdrágább a VfL Bochumtól megvett dán csatár, Peter Madsen volt, aki kilencszázezer euróba került, de a piros-fehérek a támadórészleget erősítendő vették még meg a harmadosztályban a Sportfreunde Siegen színeiben gólkirályi címet szerzett Patrick Helmest (150 ezer euró), valamint a VfB Stuttgart csatárát, Szabics Imrét (475 ezer euró) is. A középpályára az 1. FC Kaiserslautern focistája, Dimitriosz Grammozisz ingyen érkezett, de a Feyenoord holland labdarúgójáért, Anthony Lurlingért 300 ezer eurót kellett fizetni, az Energie Cottbus marokkói középpályásának, Juszef Moktarinak a kölcsönvétele pedig 250 ezer euróba került. A védelem sem maradt új szerzemény nélkül, a hátsó alakzatban a hamburgi Björn Schlicke (750 ezer euró) és a bochumi Marvin Matip (érte egyetlen centet sem kellett fizetni) jelentette a vérfrissítést.

Mindezeknek a transzfereknek köszönhetően a kölniek a Bundesliga egyik legbőségesebb játékoskeretét mondhatták magukénak, de szurkolóik csak reménykedhettek abban, hogy a mennyiség majd minőségbe csap át. Az egyesület elnöke, Wolfgang Overath mindenesetre hosszú távú tervről beszélt: elmondása szerint az első idényben a biztos bennmaradás a cél, a másodikban a középmezőnyt szeretnék elérni, és csak három év múlva kellene a közvetlen élmezőnyben végeznie az együttesnek.

Az első fordulók alapján mindenesetre úgy tűnt, hogy az egykori kiváló futballista kissé alábecsülte a kölniek lehetőségeit, hiszen két mérkőzés után a Kecskések két győzelemmel, maximális pontszámmal álltak a tabellán. Mielőtt azonban a drukkerek túlságosan is beleélték volna magukat abba, hogy együttesük azonnal élcsapat lesz, az eredmények gyorsan visszarángatták őket a földre, hiszen azóta csak egy találkozót tudott nyerni az együttes, és nyolc forduló alatt szerzett kilenc pontjával a középmezőnyben áll.

Mindez persze alapvetően nem rossz egy újonc együttestől, de a tendencia semmiképpen nem biztató (sorozatban három vereség a legutóbbi három találkozón), a legfőbb beszédtémát pedig a legnagyobb sztár, Podolski adja. Miközben az egyesület életre szóló szerződéshosszabbítást ajánlott a válogatott csatárnak, a jól értesültek szerint Podolski máris megegyezett a Bayern Münchennel, hogy a jövő nyáron a bajorokhoz igazol - ám a bajnokságban nyújtott teljesítménye egyelőre korántsem igazolja a körülötte tapasztalható felhajtást.

"Prinz Poldi" nyolc mérkőzés alatt két gólt ért el, egy gólpasszt adott, és a Kicker osztályzatai alapján a 21. pozíciót foglalja el a csatárok között. Érdekes módon egyelőre azonban még nem nagyon kritizálják, inkább védik őt: egyesek szerint a Rapolder-féle taktika, amelyben gyakran egyedül van elöl, nem illik a játékstílusához. Mások azt fejtegetik, hogy míg a válogatottban Michael Ballack vagy Miroslav Klose mellett játszik, addig a kölni partnerei azért más színvonalat képviselnek (el lehet képzelni, hogy ez milyen hatással van a csapat moráljára); és persze azt sem felejtik el megemlíteni, hogy Podolski ugyan egy világklasszis képességeivel van felvértezve, de még korántsem kiforrott futballista, elvégre alig múlt húszesztendős.

Lehet, hogy a kölniek valóban jobban járnának, ha nem egyedül tőle várnák a megváltást, ugyanakkor az esetleges győzelmet sem csak az ő számlájára írnák - elvégre mégiscsak csapatjátékról van szó.