Vágólapra másolva!
Három év kihagyás után visszatér a kispadra Dunai Antal. A labdarúgó olimpiai csapat 1993 és 1998 közötti szövetségi kapitánya ideiglenesen elvállalta az utánpótlás-válogatott felkészítését, bár mint mondta, elképzelhető, hogy visszatér a magyar futballba.

- Lassan háromévi kihagyás után hogy érzi magát ismét az öltözőben?
- Egy jó eredmény után jobban lennék, mesélhetném, milyen kiváló taktikával küldtem pályára a csapatot. Igaz, így is csak azt mondhatom, jó érzés megint focizni. Mármint így, fejben.

- Pedig Atlanta után önként távolodott el a magyar futballtól.
- Na nem egészen. Sőt Sydneyre még én kezdtem felkészíteni a csapatot, aztán a románok elleni vereség után félig-meddig felállítottak.

- Hivatalnok lett, és emlékszem, akkor azt nyilatkozta: nem árt egy kicsit pihenni, kikapcsolódni a nagy magyar futballzűrzavarból.
- Így is éreztem. Gondoltam, a sportminisztériumban nem leszek távol a focitól, ugyanakkor nem leszek kiszolgáltatva a konjunktúrának. Most azt mondhatom, a pihenés jól jött, de mámorító a visszatérés. Talán nem is kellett volna abbahagynom az edzősködést.

- Volt ajánlata?
- Jó néhány kicsi, még Spanyolországból is, de igazi nagy feladat nem volt a láthatáron. Úgy voltak velem, hogy ez a Dunai szövetségi edző lett, kiesett a napi futballból, nem biztos, hogy ő kell nekünk.

- Most még inkább kiesett a futballmindennapokból, mégis felkérték.
- Azért, mert nem ültem valamelyik csapat kispadján, ott voltam és vagyok a meccseken, az utánpótláscsapatot pedig nagyon jól ismerem. Gellei Imre most ugyanaz, mint én voltam Atlanta előtt, sokat beszélgettünk, s kiderült, meglepően hasonlóak a gondjai.

- Például?
- Az például, hogy csak egyáltalán nem is apró dolgot említsek, a magyar fiatalok későbben érnek profi körülmények között felnőtt ellenfeleiknél. Azok határozottabbak, tudatosabbak. Ezt is megvitattuk Gelleivel, s decemberben ott voltam a spanyol túrán, én intéztem, hogy fogadják a válogatottat. És persze aztán megnéztem minden meccsüket, ismerem a játékosokat.

- Most változtat-e valamin?
- Nem, ez Gellei Imre csapata, csak vele megbeszélve módosítok esetleg.

- Akkor most leül egy meccsre a padra és aztán vége? Vagy Macedónia ellen is ön vezeti a csapatot?
- Ezt nem tudom, egyelőre az olasz meccset kell megoldanom.

- Elképzelhető, hogy aztán visszatér a futballba?
- Semmit sem lehet tudni, pláne nem a mai magyar fociban. Jól érzem magam a minisztériumban, de úgy gondolom, nem lettem száraz hivatalnok. Legyünk túl az olaszokon, megfelelő eredménnyel, aztán meglátjuk.

- Úgy hangzik, mintha ajánlatra várna.
- Én az olasz meccsre várok.

- Ez azért nem zárja ki, hogy későbbre is gondoljon.
- Úgy hiszem, egy valóban komoly ajánlatot valóban megfontolnék, a feladat megmozgatna. Nem a pénz, hanem egy olyan munka, amely nagy energiát követel. És amelynek nagy lehet az eredménye is.

Kiss László

Korábban:

Dvéri helyett Böőr a keretben