Kokainteszt számtalan kérdőjellel

A sportolók drogtesztjét mindenki természetesnek tartja, pedig az etikai szempontokon kívül más nem indokolja, hogy versenyidőszakon kívül azt firtassuk, mit csinálnak a szabad idejükben.

Nemrég kiderült, hogy két magyar kajakost kokainhasználaton ért a drogteszttel egybekötött doppingvizsgálat. Mivel versenyen kívüli ellenőrzésről volt szó, Csipes Tamara és Dombvári Bence nem követett el doppingvétséget, ügyük nem kerül a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) elé. A MOB azonban megvonta az anyagi támogatásukat, a szövetség pedig első fokon tíz hónapra eltiltotta őket.

Még büntetőeljárás is indulhat ellenük.

A dolog tehát úgy áll, hogy két világklasszis sportolónk karrierje megtörhet amiatt, hogy versenyidőszakon kívül illegális drogot használtak.

A következmények nem érhetik őket meglepetésként, de ettől még vitatható, van-e értelmük az ilyen drogteszteknek – illetve általában annak, hogy a sportolóknál más az illegális droghasználat megítélése, mint egyéb foglalkozások esetében.

A fideszes Kocsis Máté javaslata, hogy az újságírók, a politikusok és a 12–18 év közötti fiatalok kötelező drogteszten essenek át, nagy felháborodást keltett, ám a sportolók esetében ugyanezt természetesnek vesszük.

Holott a drogozás nem egyenlő a doppingolással.

Pár éve a világ legeredményesebb sportolójáról, a 18-szoros olimpiai bajnok Michael Phelpsről a News of the World nevű lap lehozott egy fotót, amelyen az amerikai úszó egy füvezéshez használt vízipipát emel éppen a szájához. Phelps elismerte, hogy ő szerepel a fotón, mire az amerikai szövetség három hónapra eltiltotta, az egyik főszponzora pedig nem újította meg a támogatási szerződését.

Phelpst három hónapra tiltották el a füvezés miatt, a szponzor visszalépése pedig anyagilag is érzékenyen érinthette Forrás: AFP

Phelps megúszta, Mutu nem

Phelps karrierje a botrány ellenére nem siklott ki, ott volt a londoni olimpián, négy aranyérmet nyert. A román focista, Adrian Mutu azonban sosem állt fel abból, hogy 2004-ben a Chelsea játékosaként kokainnal megbukott.

A drogteszt a versenyeken végzett ellenőrzéseken automatikusan része a doppingvizsgálatnak, és a kokain esetében ez indokolható is, mert a szer alkalmas a teljesítményfokozásra.

Versenyen kívül azonban külön kérni kell az tesztelést, idehaza a doppingvizsgálatokat végző Magyar Antidopping Csoporttól (MACS).

A sportolók egészségét óvják

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) ezt meg is teszi: 2010 óta minden, a következő világversenyre utazó küldöttség összes sportolóját drogteszttel is ellenőrizteti.

A most megbukott két kajakos a bakui Európa Játékokra készülő és ezért dopping- és drogteszt alá vetett több mint kétszáz sportoló között volt

– mondta az Origónak Tiszeker Ágnes, a MACS vezetője.

Rövid távon eufóriát okoz, hosszú távon azonban súlyos következménnyel járhat a kokainhasználat Forrás: AFP

"A versenyzők bármikor kötelesek alávetni magukat doppingvizsgálatnak, erre a verseny tisztaságának megőrzése érdekében van szükség. A doppingellenes küzdelem célja a tisztán versenyző sportolók védelme, amely közvetetten a sportolók egészségének megóvását is szolgálja" – írta kérdésünkre a MOB.

Akkor is tilos, ha nem fokozza a teljesítményt

Azt Tiszeker Ágnes is elismerte, hogy azok a sportolók, akik a drogteszten buknak meg, általában nem a teljesítmény fokozása miatt nyúlnak a szerhez. A teszteken azokat a hatóanyagokat keresik, amelyek a WADA tiltólistáján szerepelnek, erre pedig azok a szerek kerülhetnek fel, amelyekre az alábbi három feltételből legalább kettő igaz: teljesítményfokozó hatásúak, egészségkárosító hatásúak, illetve "a sport szellemiségével, etikájával ellenkezik a használatuk". A listán szerepel például a kannabisz is, annak ellenére, hogy teljesítményfokozó hatása minimum vitatott, a másik két kritérium viszont igaz rá.

A kokain közvetlenül az agyra, főképpen a dopamin és a szerotonin nevű ingerületátvivő anyagokra hat, és eufórikus érzést okoz használójánál.

Csökkenti a fájdalomérzetet, fáradhatatlannak, legyőzhetetlennek érzi magát tőle az ember, a többi között ezért is elterjedt a sportolók körében.

"A MOB a zéró tolerancia elvének érvényesítése és a tisztességes játék szellemében való versenyzés erősítése érdekében tartja szükségesnek a drogtesztek elvégzését. A MOB az Alapszabályában foglaltak szerint elősegíti az ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelését, fellép a sportmozgalomra ható káros jelenségek ellen" – áll a MOB válaszában.

Kell a sportoló hozzájárulása

Drogtesztet csak úgy lehet elvégezni, ha arról az illetőt tájékoztatják, és írásban hozzá is járul. A MOB kérdésünkre azt válaszolta, a sportolók tudták, hogy drogtesztnek is alávetik őket, hozzájáruló nyilatkozatot is aláírtak a minta mindenre kiterjedő laboratóriumi analíziséhez.

"Az a sportoló, aki versenyengedélyt kap, gyakorlatilag beleegyezik abba, hogy versenyidőszakban vagy azon kívül ellenőrizzék" – tette hozzá Tiszeker Ágnes.

Hidvégi Fanny, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) adatvédelmi és információszabadság-programvezetője jogilag így is aggályosnak tartja a gyakorlatot, mert szerinte ebben a helyzetben a sportolók kiszolgáltatottsága miatt a beleegyezés valójában nem önkéntes.

Egyelőre csak annyi biztos, hogy Csipes Tamara nem lehet ott a bakui Európa Játékokon Forrás: AFP

Az alkohol még belefér, a drog már nem?

Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetője a szervezet blogján azt a kérdést tette fel, vajon miért tartozik a nyilvánosságra, hogy egy sportoló mit csinál a szabad idejében. Képmutatónak és álszentnek tartja, hogy teljesen rendben van, ha a sportoló a legális alkohollal "csapja szét magát", amikor nem versenyez, de ha illegális szerrel teszi ugyanezt, akkor eltiltják a sportolástól.