A Győri Audi ETO sztárkézilabdázói dönthetik el a világbajnoki címet

A francia és a norvég női kézilabda-válogatott a - most zajló vb-vel együtt - a 2016-os riói olimpia óta lejátszott hét világeseményből csupán egy-egy alkalommal nem jutott be a négy közé. Vasárnap 17:30-tól a 2017-es vb-döntő és a 2020-as Európa-bajnoki finálé után a spanyolországi világbajnokságon ismét egymás ellen játsszák majd a finálét.

Pont az a két válogatott játssza vasárnap a világbajnokság döntőjét, amelyek kulcsembereivel a Győri Audi ETO óriási formában kézilabdázva ősszel letarolta ellenfeleit a Bajnokok Ligájában. Elég a kapusposztra gondolni: Laura Glauser és Silje Solberg - a két dán, Althea Reinhardt és Sandra Toft mellett - a két legjobb formában lévő játékos jelenleg a posztján.

A győri Laura Glauser remek teljesítménye nélkül a franciák nem jutottak volna el a döntőig Forrás: AFP/Pau Barrena

Mindkét kapusnak hatalmas szerepe volt abban, hogy csapatuk a papírformát érvényesítve bejutott a fináléba. Glauser védéseinek a svédek és a dánok elleni, Solberg bravúrjainak a hollandok és az oroszok elleni összecsapásokon volt kiemelt jelentősége. Ha pedig nekik nem menne, akkor jön a hasonlóan kiemelkedő teljesítményre képes Cléopatre Darleux, illetve Katrine Lunde.

A franciák szokás szerint a kemény védekezésükre építenek, támadásban pedig a rájuk jellemző vontatott, küszködős kézilabda a jellemző. Utóbbit persze idézőjelben érdemes írni, hiszen egy olyan korszakos csapatról beszélünk, amelyik a 2016-os riói olimpián szerzett ezüstérme óta csupán a 2019-es világbajnokságon nem szerzett érmet, a 2017-es vb és a 2018-as Eb mellett nyár óta ők az olimpiai bajnokok is.

Olivier Krumbholz taktikája talán soha nem működöt olyan tökéletesen, mint a mostani vébén. A korábbi nagy tornákon az elején mindig rossz formában, pontvesztésekkel kezdett a francia együttes, most azonban mind a nyolc mérkőzését megnyerve jutott be a döntőbe.

A francia válogatott minden idők egyik legjobban védekező csapata Forrás: Jozo Cabraja / IHF

Legfőbb fegyverük, hogy bárki kerül a pályára, egy-egy szenvedős támadás végén is képes a kapuba találni. Ráadásul Krumbholz egy-két kivételtől eltekintve forgatta is a csapatát rendesen, 11 olyan játékosuk van, aki 11 és 26 gól között áll a döntő előtt. A legeredményesebb játékosuk a még mindig csak 20 éves Pauletta Foppa, akire beállóként és hármas védőként is kulcsszerep hárulhat a norvégok ellen.

Grace Zaadi az egyetlen, aki több mint hat órát volt már a pályán a mindent eldöntő csata előtt – ennek azért lehet jelentősége, mert ő is hármas védőként kell, hogy brusztoljon a meccsek felén amellett, hogy támadásban is maximum Foppa és a győri Estelle Nze Minko mérhető hozzá a fontossága tekintetében.

Nze Minko óriási formában játszott ősszel a Győrben, ezúttal egy kicsit visszafogottabb módon játszik. Habár a 2020-as Eb után ezúttal szinte biztosan nem lesz a torna legértékesebb játékosa, a döntőben kiemelt jelentőséggel bír majd az ő aktivitása is. A meglepetésemberük Laura Flippes lehet, aki 26-27 éves korára vált jobbszélsőből jobbátlövővé a nemzeti csapatban – eddig abszolút helyt is áll ezen a poszton.

Nora Mörk ugyan ezúttal nem lesz gólkirálynő, de az MVP-címre még mindig jó eséllyel pályázhat Forrás: Jozo Cabraja / IHF

A poszton, amin a másik oldalon az a Nora Mörk van, aki az ezt megelőző öt világeseményen, amin pályára léphetett, egyaránt gólkirálynői címet ünnepelhetett. Erre most Nathalie Hagman miatt nincs esélye, de amit Norvégia elmúlt három meccsén nyújtott, az alapján nyugodtan pályázhat pályafutása első MVP-címére.

A hollandok elleni őrült rohanást hozó középdöntős meccsen nyolc, a „nagy mumus" oroszokkal megvívott negyeddöntőben kilenc, a házigazda Spanyolországgal szembeni elődöntőben nyolc alkalommal talált a kapuba. 38 gólja mellett kiosztott 38 asszisztot, 76 pontjával a kanadai táblázat harmadik helyén áll Kovács Patrícia (89) és Hagman (81) mögött.

Míg a franciáknál egyetlen játékos sem nyújtott igazán kiemelkedőt támadásban, addig a norvég válogatottban a Foppánál dobott 26 gólnál öten is eredményesebbek voltak. Mörk mögött a két balszélső, Camilla Herrem és Sanna Solberg 31-31 alkalommal találtak a kapuba, a hollandok ellen extraklasszis teljesítményt nyújtó Henny Reistad többnyire a győri Stine Oftedal vagy Veronica Kristiansen cseréjeként pályára lépve is eljutott 32 gólig, a szintén az ETO-t erősítő Kari Brattset pedig 33 gólt dobott beállóból.

A fiatal Henny Reistad tökéletesen beilleszkedett a rutinosabb norvég játékosok közé Forrás: Jozo Cabraja / IHF

Ugyan a 2016 óta elhódított aranyérmek számában nem mutatkozik meg, de Thorir Hergeirsson kezei alatt szintén korszakos csapat bontakozott ki ebben az időszakban. Ezt tökéletesen megmutatja stabilitásuk mellett a 2020-as Európa-bajnokság hibátlan teljesítménnyel való megnyerése. Így, hogy Tokióban elbukták az elődöntőt, a 2024-es párizsi olimpiáig még biztosan együtt marad a 30 éves átlagéletkor körüli csapat magja.

Ha a norvégok elsöprő támadójátéka hatékony lesz a franciák atomvédekezésével szemben, és még a kapusaikba sem dobálják bele a labdákat, akkor a skandinávok 1999, 2011 és 2015 után ismét világbajnoki címet ünnepelhetnek. Ha ez nem jön össze, akkor jó esélye van Krumbholzéknak, hogy 2003 és 2017 után ismét az ő nyakukba kerüljön az aranyérem.