Budapesten dőlhet el a vízilabda sorsa

Zalánki Gergő; Vámos Márton,  férfi vízilabda, Magyarország - Görögország
Rio de Janeiro, 2016. augusztus 20. Vámos Márton (b), a görög Kosztantinosz Murikisz (k) és Zalánki Gergő (j) a riói nyári olimpia férfi vízilabdatornáján az 5. helyért játszott Magyarország – Görögország mérkőzésen a Rio de Janeiró-i Olimpiai Uszodában 2016. augusztus 20-án. MTI Fotó: Illyés Tibor
Vágólapra másolva!
Az olimpián még csak-csak népszerű a vízilabda, ám sok más eseményen gyakoriak az üres lelátók, mivel a szurkolók arra panaszkodnak, hogy sokszor azt sem tudják, mi történik a vízben. Az olimpiai bajnok Faragó Tamás közel egy évtizede harcol a szerinte elengedhetetlenül fontos sportági szabályváltoztatásokért. Faragónak reménysugarat jelenthet, hogy jövőre, a budapesti vizes vb idején szavazhatnak a drasztikus újításokról. Csakhogy Faragóval nem mindenki ért egyet, Kemény Dénes szövetségi elnök szerint például nincsen szükség komoly módosításokra. 

Meg fog halni a vízilabda? – tettük fel a kérdést 2010 októberében, amikor arról írtunk, hogy az olimpiai bajnok Faragó Tamás egyszemélyes háborút indított a sportág megmentése érdekében. Faragó jelenleg nőiutánpótlás-szövetségi kapitányként és a szövetség szakmai testületének az elnökeként továbbra is mindent megtesz azért, hogy végre valóban változtassanak a sportág szabályain, és erre most tényleg reális esély lehet.

Végre tenni akar valamit a FINA

A windsori rövid pályás úszóvébén ugyanis döntöttek: a 207 tagország, illetve a technikai bizottságok által beterjesztett indítványok közül a FINA vezető testülete támogatja a sportág szabályainak változtatási javaslatait. De ez még egyáltalán nem jelenti azt, hogy lesz is változás, hiszen a technikai bizottság még tesztelni kívánja az előterjesztés főbb elemeit a karácsony előtt esedékes új-zélandi junior világbajnokságon, amelyen fiúk és lányok egyaránt vízbe szállnak. Ami biztos, hogy

jövőre, Budapesten nagyon fontos döntéseket hozhatnak meg az illetékesek,

akár drasztikus módosításokat is megszavazhatnak majd. A jövőben – ha így dönt a FINA – a férfiak is rövidebb, 25 méteres pályán játszanának, ráadásul kisebb labdával. Emellett hét helyett hat játékos lenne egy csapatból egyszerre a vízben, és egy keret 13 helyett 11 pólósból állna.

Faragó Tamás már nagyon régóta azt mondja, hogy változtatni kell a szabályokon Forrás: MTI/Illyés Tibor

A női pólónak jót tesz az amerikai népszerűség

Faragó Tamás szerint a női pólót többen űzik Európán kívül, mint belül, Amerikában pedig komoly népszerűségre tett szert, ami jót tehet a sportág egészének. Ez annak köszönhető, hogy a tengerentúlon egyetemi sportág lett belőle, és a nők az ösztöndíjrendszerben ugyanannyi támogatáshoz jutnak, mint a férfiak.

Faragó 2010-es javaslatai

Faragó Tamás 2010-ben megfogalmazta, szerinte mi kellene ahhoz, hogy megmeneküljön, sőt valóban népszerű sportág legyen a vízilabda. Ezek a javaslatok igencsak hasonlítanak azokhoz a pontokhoz, amelyről tárgyalni fog 2017 nyarán, Budapesten a FINA vezető testülete.
- nyári sportág legyen a vízilabda, az alapszakasz május 20-tól augusztus 20-ig, a rájátszás egy hónapig tartson, 10-12 mérkőzéssel,
- az Eb, a vb, a Világliga és a Világkupa november 1-től 10-ig legyen,
- az Euroligát és a LEN-kupát március–április között rendezzék,
- nagyobb legyen a kapu,
- kisebb legyen a labda,
- 22-25 méteres legyen a pálya (hogy kisebb medencében is lehessen meccset játszani),
- tizenegy játékos legyen egy válogatott keretben, hogy csak a sztárok legyenek ott a világeseményeken,
- három helyett öt személyi hiba után legyen kipontozódás,
- hat helyett öt mezőnyjátékos legyen egy időben a vízben,
- nincs kontrafault, két kéz, víz alatti labda,
- szabaddobást a kapura 5 méter helyett 7 méterről lehessen elvégezni,
- ötméteres helyett négyméteres legyen a büntető,
- hosszabb támadási idő: akár 35 másodpercig tartson, mert a néző számára a játék így izgalmasabb,
- sarokdobás legyen akkor is, ha a blokkról megy mellé a labda,
- tovább kellene emelni a mérkőzések játékidejét, négyszer tízperces időtartam, az eddigi kétperces szünet három, a félidei öt percig tartson,
- a játékot fel kell gyorsítani; a középkezdésnél nem kellene megvárni, hogy mindenki visszaérjen a saját térfelére,
- a játékvezetők a támadójátékot preferálják.

„Most olyan módosításokat akarnak, amelyeket mi már 1993-ban kipróbáltunk Csapó Gáborral a búcsúmeccsünkön. Kisebb labda, kisebb pálya, a kiállított játékos azonnal visszajöhet, kétpontos lövés – de ez nem csak nekünk jutott eszünkbe, mindenkiben felmerült azóta is, hogy hasonló változtatásokat kellene bevezetni a sportágban” – magyarázta Faragó.

Faragó nem szíveli a LEN-vezetőket

Egyet nagyon remél, hogy az európai szövetségnek, a LEN-nek nem lesz beleszólása a döntésbe. „Ott ugyanis olyan emberek dolgoznak, akik alkalmatlanok arra a feladatra, hogy egy sportágat irányítsanak.

Azt viszont reméli, hogy a FINA-ban olyan vezetők tevékenykednek, akik esetleg belátják, hogy tényleg itt az idő a változtatásra. Hozzátette, a véleménye nem változott arról, hogy „a vízilabda több mint százéves történetében egy értelmes ember sem került oda a vezetésbe”.

A változások a magyar pólósoknak mindenképp kedveznének Forrás: MTI/Illyés Tibor

Budapesten már tesztelték az új szabályokat

2013-ban nagy sikert aratott, amikor a Komjádi uszodában megrendezett egyetemisták és főiskolások országos bajnokságán néhány új szabályt élesben is kipróbáltak – Faragó Tamás javaslatára. A meccseket 30 helyett 25 méteres medencében, kisebb labdával játszották, csapatonként hét helyett hat pólós volt egy időben a vízben, a hét méteren kívülről lőtt gól duplán számított, és egy negyed nyolc helyett – futóórával mérve – tíz percig tartott.

A legkomolyabb ellenérv azonban éppen az lehet, hogy felnőttek között még nem próbálták ki az új szabályokat. A decemberi junior vb-n a lányok és a fiúk meccsein is tesztelhetik az újításokat, ám az mégiscsak más, ha egy Kanada–Magyarország női mérkőzésen 18 éves lányok játszanak, vagy amikor a magyar–szerb meccsen feszülnek egymásnak a férfiak. Éppen ezért

nem tudhatjuk, hogy ami a fiataloknál esetleg beválik, az a felnőtteknél is működne-e.

A budapesti vizes vb-n még biztos, hogy a régi szabályok szerint pólóznak majd a csapatok, ám ha valamikor lesz változás, akkor azt a jövő nyári világbajnokság technikai kongresszusán szavazhatják meg. De – mint az Origo megtudta – az új FINA-székház alkalmából rendezett tanácskozáson, jövő áprilisban már körvonalazódhat, hogy milyen változásokat alkalmaznának a sportág vezetői.

Kemény Dénes óvatosabban fogalmaz

A FINA-edzőbizottság tagjaként a múlt héten Windsorban tartózkodó Kemény Dénes szerint valóban indokolt, hogy érthetőbbé tegyék a közönség számára a játékot, ezért egyszerűsíteni kell a szabályokon. Ám az szerinte is probléma, hogy az új szabályokat felnőtt csapat még sohasem tesztelte. „Augusztusban felajánlottam, hogy rendezünk egy tornát a kísérleti szabályokkal, de erre nem került sor.

azt viszont el tudom fogadni, ha 13 helyett csak 11 tagú lesz ezentúl egy keret. Ez esetben ugyanis az eddigi nyolc helyett 12 női válogatott vehetne részt az olimpiákon.”

Kemény Dénes pólóelnök nem támogatja a drasztikus változást Forrás: Magyar Vízilabda Szövetség

Utóbbi változtatásra Kemény szerint már csak azért is szükség lenne, mert a vízilabda az egyetlen olyan csapatjáték, amely esetében kevesebb női csapat szerepel egy olimpián, mint férfi. Szerinte a 11 tagú keretekkel is megoldható lenne, hogy ne kelljen hétről hatra csökkenteni a medencében lévő játékosok számát. Ez a változás Kemény szerint szükségtelen.

„Az se tragédia, ha 30 méterről 25-re csökkentik a pálya méretét, játszottunk mi már rövidebb medencében meccseket korábban, a Világligát az utóbbi években huszonötös pályán rendezték a régi szabályokkal” – tette hozzá a szövetségi kapitányként háromszoros olimpiai bajnok szakember.

A kisebb labda életveszélyes lehet

A többi javaslat közül a kisebb labdáról azt mondta, hogy semmiképpen nem szabad támogatni, mert veszélyes a felnőtt sportolók egészségére. Ezt ugyanis egy felnőtt játékos olyan elemi erővel meg tudja lőni, hogy a kapusok ténylegesen életveszélyben lennének.

Az olimpia nincs veszélyben

Hat éve még arról is szó volt, hogy sietni kell, mert egyes modern extrém sportok akár a vízilabda kárára bekerülhetnek az olimpiai programba. Most már ettől nem kell félni Faragó szerint. „A póló az első olimpia óta állandó résztvevője a játékoknak. Így ha nem is érthető, nem is nézhető, az olimpia műsorából nem tud kikopni a hagyománytisztelet miatt.”

Faragó Tamást arról is megkérdeztük, ha komoly változtatásokra kerül sor, az hogyan érintené a magyar vízilabda sikerességét.

Ez az új típusú póló azoknak kedvez, akik komplex, jó játékosokkal rendelkeznek. A magyarok éppen ilyenek.”