Húsz éve nem volt ilyen magyar kosárpályán

2016. 10. 25. Felnőtt Férfi NBI/A mérkőzés Kosárlabda Sport11 rendezvényközpont Vasas Budapest - MAFC Újlaky István
Vasas Budapest - MAFC felnőtt férfi NBI/A mérkőzés, kosárlabda. 2016.10.25.
Vágólapra másolva!
Közel húsz év után rendeztek ismét fővárosi rangadót a férfi kosárlabda NB I A csoportjában. A Vasas-MAFC mérkőzésen egy palánk megadta magát, a csapatok végig fej-fej mellett haladtak a parázs hangulatú csarnokban. A végén a Vasas örülhetett - vagy még inkább a szurkolók, akik joggal reménykedhetnek a budapesti kosárélet feltámadásában.

Férfi kosárlabda NB I, A csoport, 4. forduló:
Vasas-MAFC 93-85 (19-25, 30-22, 17-22, 27-16)

Mintegy háromnegyedig megtelt az 1100 nézőt befogadni képes Sport11 csarnoka a Vasas-MAFC NB I/A—as férfi kosármeccsre. Fővárosi csapatok közel húsz éve nem találkozhattak ezen a szinten, így érthető, hogy a korai - délután négyes - kezdés ellenére sokan kijöttek a pályára, és egyből parázs hangulatot teremtettek. "Kértük a MAFC-ot, hogy 18.30-kor kezdjünk, de valamiért nem mentek bele - mondta az Origónak Mészáros Zalán, a Vasas klubigazgatója. - De a szezonbeli többi hazai meccsünk 18.30-kor kezdődik majd."

Mindkét csapat nyeretlen volt a találkozó előtt, ami csak tovább növelte a tétet a presztízs mellett.

Történelmi pillanat Fotó: Adrián Zoltán - Origo

A MAFC-tábor volt a zajosabb, de a meccset a hazaiak kezdték jobban, akik lépéselőnyben voltak egészen amíg a légiósuk, Samuel Howard Thompson le nem zúzta a gyűrűt egy hanyag zsákolás végén.

Ennyit bír a gyűrű Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Nem véletlenül rendezték azonban a Sport11-ben a meccset, azonnal leeresztették a tartalékpalánkot, egy szorgos karbantartó lecsavarozta annak gyűrűjét, és áttette a 201 centis Thompson által leamortizált helyére. Közben jutott idő szétnézni kicsit a valóban családbarát csarnokban, ahol minden korosztály jelen volt, és egy olyan idős bácsival is találkoztunk, aki még a helyszínen, a Népstadionban látta az 1955-ös Eb-győztes magyar válogatottat.

Szurkol a Vasas utánpótlás Fotó: Adrián Zoltán - Origo

A palánkügy után szinte újrakezdődik a meccs, taktikai tanácskozás, bemelegítés következik. A Vasas ezzel akár lélektani előnybe is kerülhetne, hiszen ők nemcsak játszani járnak át Újbudára, itt is edzenek, ha már konditerem, uszoda is található a rendezvényközpontban (meg persze tenisz- és focipálya, de a kosarasok aligha élnek ezekkel a szezon közben). "A Vasasnak nincs ekkora terme, Budapesten meg a néhány száz nézős helyek és a sokezres csarnokok közt alig akad valami - magyarázza Mészáros. - A Sport11-gyel augusztus óta állunk kapcsolatban, és minden segítséget megkaptunk tőlük, hogy itt játszhassunk."

A Vasas új otthona Fotó: Adrián Zoltán - Origo

A lélektani előny ellenére a kényszerszünet után a MAFC játszik jobban, a Vasas sokszor faulttal állítja meg őket - már amennyire, az első szünetben hattal mennek az egyetemiek, akiknek különben szintén a 11. kerületben van a bázisuk, így a meccset derbinek is nevezhetjük. Később a Vasas triplákkal zárkózik, a nagyszünetre vezet is, igaz, csak kettővel (49-47).

Félpályáról 1/1

Ha már derbi, adtak a körítésre is, a félidőben Vasas-tehetségek trükköztek, majd félpályás kosárral próbálkozhattak a szurkolók, abban a tudatban, hogy egy sikeres dobás százezer forintot ér. Ha nem a saját szememmel látom, nem hiszem el: az első próbálkozó, egy fiatal srác - nyilván kosaras maga is -, rögtön az első próbálkozásra betalál, a közönség tombol.

Nagyszünet után aztán tetőfokára hág a hangulat, kegyetlenül szoros a meccs, egy ütközés után pedig a lelátóról felharsan a fociból jól ismert "három hülye" kórus. Ennyi belefér, mert egyébként teljesen sportszerű játékos, szurkoló egyaránt. A nagy hangzavarban találunk egy szurkolót, akinek mindkét oldalra húz a szíve: "Korábban MAFC-os voltam, most is kosarazom az NB II-ben, de az egyik legkedvesebb barátom a Vasasban játszik." Ennyi a titok.

Hajrá MAFC - és kicsit Vasas is! Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Az utolsó szakaszt mínusz háromról kezdi a Vasas. A meccset végigzakatoló vendégjátékos, Mark Smith bírja a tempót, irányít lankadatlanul, mégis hiba csúszik a befejezésekbe itt-ott, két perccel a vége előtt újra vezet a Vasas. Nem segít az időkérés sem, a végén mindkét fél totálisan elszánt és harcias, a Vasas jön ki jobban a csatából: Smith kihagy két büntetőt, Lakits András csalódottan előrevágja a labdát, a Vasas 93-85-re nyer, ezzel megszerzi az első győzelmét a mostani idényben, mindjárt az első hazai meccsén, 20 év után az első fővárosi rangadón.

"Mi jöttünk ki rosszabbul a palánk-incidensből, visszaesett a játékunk, és elhúzott a MAFC - értékelt Horváth Ákos, a Vasas csapatkapitánya. - Egyéni megoldásokkal próbálkoztunk, nem csapatként, ezért sem jöttek be az elképzeléseink, ám aztán tudtunk újítani. Elég hullámzó meccset játszottunk, de ami számunkra nagy pozitívum, hogy korábban két szoros bajnokit is csak a végjátékban veszítettünk el, most viszont éppen akkor voltunk erősek. Változtattunk kicsit a formáción a legvégén is, miközben hozta magát Ronald Anthony Taylor, aki végül 30 pontig jutott."

Taylorék nagyot hajráztak Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Mészáros Zalán korábban azt mondta, a Vasas célja "elsősorban teret adni az akadémia fiataljainak, mert nem mindenáron való célunk bent maradni, például ezért nem fogunk idehozni több légióst", Horváth viszont úgy látja, a bent maradásnál "azért többre vágyunk, a mezőny első felében szeretnénk végezni, de legalábbis egy-két nagyobb csapatot elkapnánk, az eddigi meccseken nem is voltunk távol ettől."

Pest újra nagy lesz?

Ma már ez nóvumnak számít, holott hosszú-hosszú ideig a kosárlabda is Budapest-központú volt, számtalan klasszikus párharccal. Ki ne emlékezne például a legendás MAFC-Honvéd párharcokra, amikor ezrek ragadtak kint a Körcsarnok előtt? Ettől ma még nagyon messze vagyunk, de az, hogy ismét két élvonalbeli csapatot ad a főváros, mindenképpen pozitív jelzés.