2015. szeptember 22-én a Bayern München-Wolfsburg Bundesliga-mérkőzésen az 51. percben a vendégcsapat 1-0-ra vezetett. Ekkor Lewandowski a Müllertől hozzá pattanó labdát közelről a hálóba kotorta. 1-1 és a lengyel támadó akkor hatodik perce volt a pályán, ugyanis
Guardiola nem jelölte őt a kezdőbe, de a hátrány miatt a második félidőre beküldte.
Akkor sem ő, sem senki a világon nem gondolta volna, hogy ez egy történelmi esemény kiindulópontja lesz. Mert a wolfsburgi középkezdés után a Bayern ismét megszerezte a labdát és a bajorok cserecsatára 23 méterről bombagólt lőtt a bal alsó sarokba. 51.40 – ezt mutatta az óra. 54.02, amikor Götze jobbról érkező passzát Lewandowski előbb a jobb kapufára rúgta, a duplázást Benaglióba, majd a triplázást a kapuba. Mesterhármas 3 perc 22 másodperc alatt. De itt még nem volt vége a show-nak.
56 perc 22 másodperc telt el a találkozóból, amikor Lewandowski negyedszer is a hálóba jutatta a labdát. Costa baloldali beadására robbant be, és 7 méterről volt eredményes. Mesternégyes 5 perc 42 másodperc alatt. De a gólgyártó még itt sem tette ki a zárva táblát. 59 perc 38 másodpercet mutatott az időmérő szerkentyű, amikor Götze jobb oldali beadása után 14 méterről a levegőben úszva, ollózó mozdulattal jutatta ötödször is a labdát a farkasok kapujába.
Lewandowski – mesterötös, 8 perc 58 másodperc alatt, csereként beállva.
Nincsenek erre szavak. Az eseményeket azért írtuk le, hogy lehessen érzékelni:
mind az öt gól különböző módon esett.
Nem volt közte tizenegyes, még csak szabadrúgás sem. A Bundesliga modernkori történelmének mérföldköve volt ez a teljesítmény és ez a mérkőzés.
Az öt találat születésének ideje, ez a 9 percnél kisebb intervallum valószínűleg világcsúcs, de azt senki ne gondolja, hogy korábban senki nem lőtt ötöt egy mérkőzésen. A német élfoci történelmét ismerők nyilván azonnal rávágják: Gerd Müller biztosan nyomott egy hasonlót. Nem is téved, aki erre a gondol, a „nemzet bombázója" négyszer is elkövette ezt, ráadásul öt éven belül.
A Bundesliga 1963 óta íródó történelemkönyve még 12 játékost említ, aki a mélynövésű gólvágón kívül ezt a teljesítményt produkálta.
Az első ilyen esetet már az első szezonban feljegyezhették: Karl-Heinz Thielen, az első Bundesliga-bajnok Köln focistája rúgott egy ötöst a Kaiserslauternnek. Mindenkit ezúttal nem énekelnénk meg azok közül, akik ezt a csillagos ötöst érdemlő ötöst összehozták egy meccsen, de említsük meg, hogy az ismertebb focisták közül ez összejött Jupp Heynckesnek, Dieter Hoeneß-nek és Jürgen Klinsmann-nak (utóbbinak még Stuttgart-játékosként). Még egy név szintén említésre méltó, Atli Eövaldssoné. A Düsseldorf játékosa volt az egyetlen külföldi Lewandowski előtt, aki ezt a bravúrt végrehajtotta. Róla azt érdemes tudni, hogy az első izlandi focista volt a Bundesligában, és az normális, hogy középpályásként 70 válogatott fellépésén 8-szor volt eredményes. Ez a Frankfurtnak lőtt öt gól megmagyarázhatatlan. Lewandowski három évvel ezelőtti bravúrját megelőzően legutóbb 24 évvel korábban esett meg ez az eset, akkor a duisburgi Tönnies lőtt mesterötöst.
A mesterötösök árnyékában a mesternégyesekről kár beszélni. Csak az érdekesség kedvéért:
a Bundesliga 56 éves története során 67 mesternégyes született.
Amiért mégis érdemes szót vesztegetni ezekre, hogy a 67-ből 10-et Gerd Müller szerzett - ehhez különösebb kommentár aligha kell. A ma is a német első osztályban játszók közül Mario Gomez kétszer ért el négy találatot egy találkozón, és a manapság egyaránt a Bremenben szereplő Pizarro és Max Kruse egyszer-egyszer.
Ám van valaki, aki ezeket a teljesítményeket is túl tudta szárnyalni Németországban.
Müller 1977. augusztus 17-én mesterhatost szerzett egy mérkőzésen. De nem Gerd, hanem Dieter Müller.
A Köln-Bremen 7-2-es találkozón. Mondanám önöknek, hogy nézzék meg valamelyik videómegosztón ezt az elképzelhetetlen tettet, de nem mondom. Mert ugyan a német televíziók már akkor is készítettek összefoglalókat a bajnoki találkozókról, de csak a hétvégéken. Ezt a mérkőzést egy hétközi fordulóban, szerdán játszották.
Szegény Dieter Müller előbb a helyi médiában, később a térség összes médiumában, végső elkeseredésében országa valamennyi jelentős szócsövében felhívást intézett a rajongókhoz, hátha egy amatőr videós készített felvételeket arról a találkozóról.
Bármekkora pénzt hajlandó lett volna áldozni a felvételért.
Nem volt irreális a kérés, 1977-ben már voltak hordozható filmfelvevők arrafelé. De azon a meccsen nem volt senkinél. Így csak a korabeli fotók és a jelenlévők (elsősorban persze az egyébként Európa-bajnoki ezüstérmes, kétszeres német gólkirály Dieter Müller) memóriája őrzi azt a történelmi mérkőzést, amikor egy játékos 73 perc alatt hatszor talált az ellenfél kapujába.