Társoldalunk:

Negyedszázada kezdődött meg az utolsó emberi léptékű olimpia

2019.02.12. 19:16

Huszonöt évvel ezelőtt, 1994. február 12-én kezdődött meg a téli olimpia a norvégiai Lillehammerben. Csoda 16 napon keresztül, az utolsó emberi léptékű olimpia.

A téli olimpiákon az utolsó sífutó szám a férfi 50 km-es táv, amelyen eldől, hogy ki lesz a síkirály. Lillehammerben a zárónap előtt mínusz 25 fokos hidegre fordult az idő. Mégis, a kisváros körüli erdőben a versenyt megelőző éjszaka ötvenezer ember sátrazott, gyújtott tüzet és várta a reggelt, hogy elinduljon a téli olimpiák legklasszikusabb versenyszáma.

A norvég és az olasz férfi sífutó váltó harca az 1994-es téli olimpiánForrás: AFP/Gabriel Bouys

Lillehammer, ez a bájos norvég kisváros felejthetetlen olimpiát rendezett. A település kis főterén minden este megejtett éremátadás, a norvégok határtalan lelkesedése, a puritánság és az emberi léptékek olyan olimpiát varázsoltak, amelyre azóta is csak várunk, de amelyre azóta sem volt példa. Meg arra sem, hogy egy rendező ország 26 érmet nyerjen a téli játékokon, 

Norvégiának ez is sikerült. 

Ezen az olimpián nyert aranyérmet – osztrák színekben – a női 1500 méteres távon a gyorskorcsolyázó Hunyady Emese. Ezen az olimpián vált minden idők legnézettebb téli olimpiai tévéműsorává a női műkorcsolyázók versenye. Ehhez persze az kellett, hogy a játékok előtt az amerikai műkorcsolya-válogatón valaki megtámadja Nancy Kerrigant, akit egy rúddal úgy megütöttek, hogy nem tudott elindulni a válogatón. Az incidensnek közvetlen részese volt Kerrigan nagy vetélytársa, Tonya Harding, akinek a volt férje rendelte meg a támadást. Végül mind Kerrigan, mind Harding ott lehettek az olimpián, de aranyat nyerni egyikük sem tudott.

Vagy említhetnénk minden idők egyik leghíresebb hokis jelenetét, amely a Svédország-Kanada döntőn esett meg a szétlövésben. Mutatjuk, mit csinált a svéd Peter Forsberg, aki ekkor 20 éves volt. A csel után a sokkot kapó Kanada a következő büntetőt kihagyta, így a svédek lettek az olimpiai bajnokok.

A norvég Johan Olav Koss három aranyat nyert a férfi gyorskorcsolyázók mezőnyében. Pénzdíját felajánlotta az 1984-es téli olimpia rendező városában, Szarajevóban a háború miatt árván maradt gyerekeknek.

Lillehammerben valahogy minden olyan meseszerű volt. Már az is, ahogy a kisváros elnyerte a rendezés jogát. A norvégok a svédországi Östersunddal vívtak nagy csatát a lebonyolítás jogáért. A norvégok pályázatának legfőbb eleme az volt, hogy a világon Lillehammer az egyetlen olyan város, amelynek a címerében egy síelő van. Mégsem ők voltak az esélyesek, mert a NOB a svéd pályázatot favorizálta.

Stein Gruben, aki a lillehammeri téli olimpia nyitóünnepségén a lánggal beugrott az olimpiai stadionbaForrás: AFP/Olivier Multhaup

A döntés 1988-ban, a szöuli olimpia helyszínén született meg. Négy pályázó indult. Szófia azért esett ki, mert a döntés évében – tehát 1988-ban – egy nagyváros, Calgary rendezett téli olimpiát, a NOB vezetése pedig nem akart még egy nagyvárosi téli játékokat. Az amerikai Anchorage azért vesztett, mert Kanada közvetlen szomszédságában, Alaszkában volt. A svédek pedig azért vesztettek, mert a szavazást megelőzően Svédország hangos tiltakozást nyújtott be, miután egy szovjet tengeralattjáró véletlenül svéd felségvizekre úszott be. A NOB szocialista országbéli tagjai összezártak, és így adták oda az olimpiát Lillehammernek.

Ennél jobbat nem is tehettek volna. Sem a világgal, sem Norvégiával, sem Lillehammerrel.