Vágólapra másolva!
Hosszú évek óta téma a magyar sportban, hogy mikor jönnek majd azok a sikerek, melyek az úgynevezett világsportágakban, más nevén „pénzes sportágakban" helyezik fel a térképre Magyarországot. Nos, 2017-ben mintha ezen a téren is véget érne az évtizedek óta tartó mozdulatlanság. Mindent elsöprő földrengésről még nincs szó, de az elmozdulást már jelzik a műszerek. Elemzés.

Mielőtt belevágnánk, érdemes leszögezni, melyek azok a sportágak, amelyeket az előbb már említett világsport/pénzes sport kategóriába sorolhatunk. Íme, az általunk összeállított tizenkettő, nem egy tucat lista:

Labdarúgás, kosárlabda, röplabda, tenisz, atlétika, úszás, golf, sakk, Forma-1, gyorsasági motor, országúti kerékpár és (profi) ökölvívás.

Természetesen botorság lenne azt várni, hogy Magyarország a felsorolt sportágak mindegyikében világszínvonalú produkciót nyújtson. Talán nincs tíz olyan ország a világon, amely a fentebb citált valamennyi sportágban ott lenne a világ élvonalában.

Úszás: három évtizede a világ élvonalában

A rendszerváltástól számítva (tehát az elmúlt 27 évben) Magyarország a tizenkettőből egyetlen sportágban tudott folyamatosan olyan teljesítményt produkálni, amelyre az egész világ felkapta a fejét. Ez az úszás.

Ebben a sportágban azonban nem 27 éve, hanem gyakorlatilag az 1988-as szöuli olimpia óta folyamatos a jelenlétünk és a sikerek sem maradnak el.

Harminc év alatt persze akadtak különböző periódusok. Volt olyan, hogy egyetlen úszó (Kovács Ágnes) tartotta az esernyőt az egész sportág fölé (2000-es Sydney-i olimpia) de a nyolcvanas évek végétől 1996-ig igazi világklasszisok (Darnyi Tamás, Szabó József, Egerszegi Krisztina, Rózsa Norbert, Czene Attila) voltak a siker letéteményesei.

Hosszú Katinka a magyar úszósport jelenleg legsikeresebb versenyzője Fotó: Mudra László - Origo

Ezek a sportolók szinte az összes világversenyről megbízhatóan szállították az aranyérmeket. A helyzet 2017-re annyiban változott, hogy a magyar úszósport két legnagyobb klasszisa, Hosszú Katinka és Cseh László (de ide sorolhatjuk a mostanában gyengébb eredményeket elérő Gyurta Dánielt is) mellett

megjelentek azok az úszók, akik váltóban képesek a kiugró eredményre.

Nem véletlen, hogy a 2017-es budapesti úszó-világbajnokság magyar szempontból legnagyobb szenzációt kiváltó eredménye a férfi 4x100 méteres gyorsváltó (Kozma Dominik, Németh Nándor, Holoda Péter, Bohus Richárd) bronzérme volt.

Kellett már egy úszócsapat is

Nem csak azért, mert váltószámban ezt megelőzően Magyarország soha nem nyert világbajnoki érmet (gondoljunk bele, hány hatalmas úszónemzetet utasítottunk magunk mögé), hanem azért is, mert

egy ország úszósportjának valódi erejét az adja, ha képes kiállítani egy vagy több versenyképes váltót.

Hogy a jövő mennyire fényes (lehet) azt az augusztusi indianapolisi ifjúsági úszó-vb mutatta meg, ahol a magyar 4x200-as gyorsváltó (Márton Richárd, Milák Kristóf, Holló Balázs, Németh Nándor) egyetlen századdal tudott nyerni a házigazda amerikai csapat előtt.

Az aranyérmes magyar 4x200-as gyorsváltó öröme az indianapolisi junior világbajnokságon Forrás: FINA

Ez a fantasztikus eredmény a kelleténél talán kevesebb figyelmet kapott, pedig a maga nemében legalább akkora szenzáció volt, mint a felnőtt világbajnokságon elért váltóbronzérem.

Az indianapolisi aranyban ugyanis a magyar úszás jövője is benne van.

Ez a jövő pedig legalább annyira ígéretes, mint a jelent vagy a közelmúlt.

Baji Balázs futásáról az egész világ beszélt

Amikor a londoni atlétikai világbajnokságon Baji Balázs a férfi 110 méteres gátfutásban bronzérmes lett, napokon át az egész ország arról az állatorvosról beszélt, aki ezzel a futással szinte sporttörténelmet írt. A magyar atlétika az elmúlt 27 évben ugyan fel tudott mutatni egészen kiváló eredményeket (1996-ban Kiss Balázs, 2012-ben Pars Krisztián kalapácsvetésben nyert olimpiai bajnoki címet), de ezek a sikerek többnyire a dobószámokban születtek meg.

Baji Balázs (balról a második) harmadik helyen ért célba a 110 méteres gátfutás döntőjében a londoni atlétikai-világbajnokságon Forrás: AFP/Antonin Thuillier

Nem lebecsülve ezeknek az aranyérmeknek a jelentőségét (ide sorolhatjuk még Márton Anita 2016-os súlylökő olimpiai bronzérmét is) tudjuk, hogy

atlétikában a futószámok, ezen belül pedig a sprintszámok jelentik a királykategória versenyeit.

A 110 méteres gátfutás az egyik legnehezebb és legösszetettebb atlétikai szám, itt akár Európa-bajnokságon, akár világbajnokságon dobogóra állni elképesztő bravúr. Ezt megközelítő eredményt az elmúlt 30 évben csupán egyszer ünnepelhettünk. Az 1987-es római világbajnokságon a 100 méteres férfi síkfutásban (azaz a világ által a legnagyobb figyelemmel kísért versenyszámban) Kovács Attila az ötödik helyen ért célba. Aztán ez az ötödik helyezés negyedikre módosult, miután a később doppingvétségen ért Ben Johnson eredményét utólag törölték.

Ez a negyedik hely azonban két ok miatt nem kapott nagyobb visszhangot.

Egyrészt, mert Kovács Attila nem nyert érmet (a magyar sport mind a mai napig érem, sőt, aranyérem központú, azaz másban nem nagyon tudunk gondolkodni), másrészt pedig a tényleg szenzációs negyedik helyezés utólag született meg.

Embed from Getty Images

De ez az eredetileg ötödik hely is maga volt a csoda.

Hiszen ezt megelőzően 1934-ben (!) Sír József nyert bronzérmet ebben a számban a torinói Európa-bajnokságon.

Ennek fényében mondhatjuk azt, hogy Baji Balázs londoni harmadik helyezése a földöntúli bravúr kategóriába tartozik.

Két évtizedet vártunk a DK-sikerre

Ugyanide sorolható a magyar Davis-kupa csapat minapi sikere Oroszország ellen. Bár a teniszben az évente négyszer megrendezett Grand Slam-versenyek és az év végi ATP/WTA világbajnokságok jelentik a csúcseseményeket,

a Davis-kupának van egy semmi mással össze nem hasonlítható hangulata.

Ebben a versenysorozatban ugyanis a teniszezők országuk sikeréért lépnek pályára, közös csapatot alkotva. A szövetségi kapitány gyakorlatilag a pályán lévő játékos mellett ül, így a labdamenetek közti szünetekben kommunikálhatnak egymással. Egy GS-versenyen ez nincs így.

Fucsovics Mártont ünneplik a magyar csapat tagjai, miután legyőzte Karen Hacsanovot az oroszok elleni budapesti tenisz Davis-kupa-párharc zárónapján Forrás: MTI/Illyés Tibor

Míg a Grand Slam versenyeken gyakorlatilag mindenki a saját egyéni sikeréért száll harcba, addig

a Davis-kupa egy egész országot tart lázban három egymást követő napon át.

A magyar teniszsportnak az elmúlt 27 évben voltak (és jelenleg is vannak) ígéretes játékosai, de arra nem volt reális sansz, hogy bármelyikük egy-egy GS-versenyt megnyerjen. Már az is nagy szenzáció volt, amikor Szávay Ágnes pályafutása során 5 WTA-versenyt nyert, vagy 2007-ben a US Openen a negyeddöntőig, vagyis a legjobb nyolcig jutott. Szávay ekkor a német Klösel, a holland Krajicek, az orosz Petrova és az ukrán Vakulenko ellen nyert, a nyolc között az orosz Kuznyecova állította meg. A mostani Davis-kupa sikerhez hasonló eredményt ezt megelőzősen 22 évvel ezelőtt, vagyis 1995-ben ért el Magyarország. Nem véletlen, hogy az oroszok legyőzése országos eufóriát okozott.

2007-ben megrészegültek a sportújságírók

Mint ahogyan az sem véletlen, hogy 2007-ben a magyar sportújságírók szinte megrészegülten szavaztak Szávay Ágnesre és Talmácsi Gáborra az Év sportolója választáson. A két sportember olyan sok voksot kapott, hogy ők lettek az év női és férfi sportolói.

Ez akkor a sportújságírói és a sportszakmai körökben is óriási felzúdulást okozott.

Szávay Ágnes 2007-ben az Év női sportolója lett Forrás: AFP/2010 Getty Images/Chris Mcgrath

Szávay 2007-ben valóban pályafutása csúcsán volt, Talmácsi Gábor pedig abban az évben nyerte meg a gyorsasági motoros világbajnokság 125 köbcentis kategóriájában a világbajnoki címet. Már a győzelmének pillanatában felerősödtek azok a tamáskodó hangok. amelyek folyamatosan azt szajkózták, hogy

a 125 köbcentisek versenye nem más, mint a gyerekek játéka, vagy a „dodzsem kategória", hiszen az igazi küzdelem a félliteresek, azaz az 500, majd 800 köbcentisek között zajlik,

ahol nem Talmácsi, hanem Casey Stoner volt a király.

Talmácsi Gábor pedig az Év férfi sportolója lett 2007-ben Forrás: AFP/Diego Tuson

A felhördülés másik fele annak szólt, hogyan előzhette meg Talmácsi az öttusázó Horváth Viktort, aki abban az évben mind a világbajnokságon, mind az Európa-bajnokságon aranyérmet nyert egyéniben és hogyan kerülhetett Szávay Ágnes a szintén világ és Európa-bajnoki aranyakat szerző kajakos, Kovács Katalin elé.

2017: Melyik együttes lesz az év csapata?

A válasz – amely átvezet bennünket a 2017-es évbe – meglehetősen egyszerű.

A magyar sport és a sportújságírás annyira ki volt már éhezve a világsportágakban elért jó eredményekre, hogy az első adandó alkalommal megszavazták azt a két sportolót, aki ezekben a sportágakban kiemelkedő eredményt ért el.

A nagy kérdés, hogy az idei szavazáskor hogyan fog majd a voksolók ceruzája, illetve mire fognak emlékezni? Lehet-e az Év csapata az a férfi kosárlabda-válogatott, amely egy újabb világsportágban jutott be a legjobb 16 közé az Európa-bajnokságon.

A magyar csapat és magyar szurkolók a férfi kosárlabda Európa-bajnokság nyolcaddöntőjében játszott Szerbia-Magyarország mérkőzés után Isztambulban Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Mielőtt egy kézlegyintéssel elintéznénk ezt, ne feledjük, hogy a magyar labdarúgó-válogatott 2016-ban (és 2015-ben is) úgy tudott az Év csapata lenni, hogy az Eb-n szintén a legjobb 16 között volt. (2015-ben az is elég volt az év csapata büszke cím megszerzéséhez, hogy a csapat kijutott az Európa-bajnokságra.)

A kosárlabda (annak is a férfi szakága) a röplabda és a labdarúgás mellett az a csapatsportág a világon, amelyet a legtöbb országban játszanak, és amelyben az élmezőnyt rengeteg ország alkotja.

A férfi kosárlabda-válogatott kohéziós ereje kilenc napon keresztül hatalmasnak bizonyult, egy egész országot rántott össze. Mindenesetre nagy verseny lesz köztük és a vb-ezüstérmet nyert magyar férfi vízilabda-válogatott között az Év csapata címért.

Golf, sakk, Forma-1, Hanga Ádám és a többiek

Huszonhét év alatt Magyarországnak volt egy Forma-1-es versenyzője (Baumgartner Zsolt), akit ugyan bevásároltak ebbe a sorozatba, de azzal, hogy a 2004-ben az USA GP-n nyolcadik lett (ez volt az emlékezetes verseny, amikor összesen nyolcan értek célba), hetekig szerepelt a világsajtóban.

Dávid Kornél NBA-s szereplése ugyanez a kategória volt, ezért lett volna óriási dolog, ha Hanga Ádám is be tud lépni az NBA kapuján.

Számára a Barcelona sem lesz rossz, de azért az észak-amerikai profi bajnokság teljesen más kávéház. 2004-ben Lékó Péter pár lépésre volt a világbajnoki cím megnyerésétől, de végül az orosz Kramnyik diadalmaskodott.

Hanga Ádám (piros mezben) a Barcelona játékosaként tehet szert világhírre Forrás: AFP/Daniel Mihailescu

A Polgár-lányok visszavonulásával ebben a sportágban is csak reménykedünk a siker eljövetelében. A riói olimpia előtt a fiatal tehetséges golfozóra, Rózsa Csillára raktak irdatlan súlyt azzal, hogy az akkor még csak 19 éves sportolótól szinte elvárták az olimpiai kvalifikációt. Ez nem sikerült, de Rózsában tényleg óriási lehetőségek vannak. Profi ökölvívásban és országúti kerékpárban egyelőre nincs olyan magyar versenyző, akitől a közeljövőben világraszóló áttörés várható.

Mennyire lehetnek tartósak az idei sikerek?

2017-ben tehát a tizenkét világsportágból az úszás mellett háromban (tenisz, atlétika, kosárlabda) mutatott fel olyan eredményt Magyarország, amelyre korábban nem vagy csak elvétve akadt példa.

Hogy ezek a sikerek mennyire lesznek tartósak, azt nagyon nehéz megmondani.

Férfi kosárlabdában legközelebb négy év múlva, azaz 2021-ben lesz Európa-bajnokság, a 2019-es kínai vb-re kijutni a csodával lenne egyenlő. A Davis-kupa Világcsoportjának sorsolása szerdán lesz, sok függ attól, milyen ellenfelet húznak, de az, hogy Magyarország már ott van a legjobb 16 között, szinte felülmúlhatatlan teljesítmény.

Ha Babos Tímea formába lendül, 2018-ban ő is rengeteg örömöt szerezhet a magyar szurkolóknak Forrás: AFP/2017 Getty Images/Clive Brunskill

Ha az idén meglehetősen hullámzó formát mutató Babos Tímea 2018-ban valós tudásához mérten szerepelne, akkor a tenisz is rengeteg szép pillanattal ajándékozhat meg bennünket – hát még akkor, ha Fucsovics Márton is meg tudja ismételni a DK-meccseken mutatott játékát. Atlétikában Európa-bajnokság lesz, azaz Baji Balázs (és Márton Anita is) folytathatja sikersorozatát. Az úszóktól pedig lassan mindenki elvárja ugyanezt.

A sportvilág középpontjába kerültek a magyarok

Természetesen nem lehet elhallgatni azt sem, hogy a cikkben citált sikerek nem maradnak az országhatárokon belül.

Az atlétikai világbajnokságon, az úszó vb-n, vagy éppen a férfi kosárlabda Eb-n történtekről nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi sajtó is rengeteget ír.

Magyarország neve a világ vezető sportlapjaiban valószínűleg gyakrabban bukkant fel 2017-ben, mint azt ezt megelőző években. Erre a legjobb példa a Videoton-Bordeaux labdarúgó Európa Liga-selejtező volt.

A Videoton győzelme és továbbjutása a Bordeaux ellen a világ vezető sportlapjaiba is bekerült Fotó: Polyák Attila - Origo

A fehérvári csapat neve egy héten át folyamatosan ott volt a világ egyik legnagyobb sportlapjában, a francia L'Equipe-ben. Pedig ez „csak" egy EL-selejtező mérkőzés volt.

Ám az a tény, hogy egy magyar futballcsapat ki tudott ütni egy nálánál magasabban rangsorolt francia együttest, már elég volt ahhoz, hogy rólunk beszéljenek.

Baji Balázs, Hosszú Katinka, a Davis-kupa csapat, vagy éppen a magyar férfi kosárlabda-válogatott ugyanerre volt képes 2017-ben. Nem megbántva egyetlen másik sportágat és bajnokot sem, az ilyen katalizátor szerepre tényleg csak a világsportágak képesek. Még annyit: a hét végén Azerbajdzsánban kezdődik a női röplabda Európa-bajnokság, ahová a magyar csapat is kijutott. A lányok a nyáron a World Tour III-as osztályát megnyerve jutottak fel a második csoportba. Ezt a szép sikert koronázhatná meg egy remek szereplés az Európa-bajnokságon.

Miklós Edit, Gyarmati Panka: a lábadozás útján

Cikkünkben mindenképpen érdemes szót ejtenünk az alpesi síelő Miklós Editről és a snowboardos Gyarmati Pankáról. Sportágaikat a szakértők ugyancsak a pénzesek közé sorolják. Sorsukban az is közös, hogy mindketten nagyon súlyos sérülésen vannak túl, így készülnek a 2018-as téli olimpiára. Miklós Edit januárban az ausztriai Altenmarkt-Zauchensee-ben rendezett Világkupa verseny edzésén sérült meg, a keresztszalagja szakadt el. Gyarmati Panka 2016. november 6-án ugyancsak Ausztriában, a a Stubai-gleccseren edzés közben szenvedett sípcsonttörést. Csak reménykedni lehet abban, hogy a jövő év februárjában róluk is szól majd a magyar sport újabb hősi éneke.