Kvalifikációs labirintus vezet kézilabdában a tokiói olimpiára

Herning, 2019. január 20. Bánhidi Bence (j) és a tunéziai Maruan Csuiref a német-dán közös rendezésű férfi kézilabda-világbajnokság középdöntőjében játszott Magyarország - Tunézia mérkőzésen a dániai Herningben 2019. január 20-án. MTI/Illyés Tibor
Vágólapra másolva!
Az alábbiakban a Magyar Kézilabda Szövetségtől kapott információk alapján igyekszünk összefoglalni a kézilabda olimpiai kvalifikáció szabályait. A rendszer nem követhetetlen, de egyszerűnek sem neveznénk. 

Ugyanezen elvek érvényesek a női olimpiai kvalifikációra is, de természetesen ott a mérvadó verseny a 2019. decemberi, Japánban sorra kerülő világbajnokság, és nagy különbség, hogy az olimpiai részvétel szempontjából döntőnek számító európai verseny már lezajlott decemberben,

tehát Franciaország Európa-bajnokként már biztos olimpiai résztvevő,

az olimpiai selejtezőn pedig két európai csapat az Eb-eredmények alapján vehet részt, mégpedig a két legjobb Eb-helyezett azon válogatottak közül, amelyek 2019 decemberében nem végeznek a világbajnokság első hét helyezettje között.

A férfi kézilabda olimpiai kvalifikáció rendje

Az olimpia résztvevői (12 csapat): Japán (rendező), a 2019-es világbajnokság győztese, a 2019-es Pán-Amerikai Játékok győztese (helyszín: Peru, Lima), a 2019-es ázsiai olimpiai selejtező győztese (később kijelölendő helyszínen), a 2020-as Afrika-bajnokság győztese (később kijelölendő helyszínen), a 2020-as Európa-bajnokság győztese (helyszín: Ausztria-Norvégia-Svédország), valamint az olimpiai selejtezők 2-2 továbbjutó csapata (3 selejtezőcsoportból összesen 6 csapat, 2020. április).

Mindenki a tokiói repülőjegyért nyújtózkodik Forrás: MTI/Illyés Tibor

Az olimpiai selejtezők résztvevői (12 csapat, három 4 csapatos csoporttal, 2-2 továbbjutóval, később kijelölendő helyszíneken):

1. csoport: vb-2.; vb-7.; a világbajnokság 3. legjobb földrésze selejtezőversenyének 2. helyezettje (tehát a Pán-Amerikai Játékok 2. helyezettje vagy az Afrika-bajnokság 2. helyezettje); az ázsiai olimpiai selejtező 2. helyezettje

2. csoport: vb-3.; vb-6.; a világbajnokság 2. legjobb földrésze selejtezőversenyének 2. helyezettje (tehát a Pán-Amerikai Játékok 2. helyezettje vagy az Afrika-bajnokság 2. helyezettje); az Európa-bajnokságról a 2. számú csapat, amely korábban nem szerzett olimpiai kvalifikációt vagy olimpiai kvalifikációs tornán való részvételi jogot

3. csoport: vb-4.; vb-5.; az Európa-bajnokságról az 1. számú csapat, amely korábban nem szerzett olimpiai kvalifikációt vagy olimpiai kvalifikációs tornán való részvételi jogot; a világbajnokság 2. legjobb földrésze selejtezőversenyének 3. helyezettje (tehát a Pán-Amerikai Játékok 3. helyezettje vagy az Afrika-bajnokság 3. helyezettje)

Az olimpiai selejtezőtornák helyszínéről később dönt az IHF. (2008-ban és 2012-ben az azt megelőző világbajnokság 2., 3. és 4. helyezettjei rendezhettek olimpiai selejtezőtornát, 2016 óta ez már nincs így.)

Az olimpiai részvétellel, illetve a kvalifikációs tornán való szereplési jog megszerzésével kapcsolatos alapelvek:

  • a világbajnokságról szerzett olimpiai kvalifikáció prioritást élvez a kontinensversenyről való kvalifikációhoz képest, azaz ha ugyanaz a csapat nyeri a vb-t és az Eb-t, akkor az Európa-bajnok jogán az Eb-2. szerez közvetlen olimpiai kvalifikációt, míg a világ- és Európa-bajnok mindenképpen mint világbajnok indulhat az olimpián
  • amennyiben a világbajnokság 2-7. helyezettjei közül bármelyik csapat közvetlen olimpiai kvalifikációt szerez később (kontinensverseny vagy kontinentális olimpiai selejtező győzteseként), akkor helyette a kvalifikációs tornán való részvételi jogot és

    az adott helyet a világbajnokságon közvetlen mögötte végző csapat kapja meg, ilyen módon a világbajnokság 8. helyezettje is részt vehet az olimpiai selejtezőn,

    amennyiben például az Európa-bajnokságot a vb 2-7. helyezettjeinek egyike nyeri meg

  • a fentiek révén a csoportbeosztás annyiban módosulhat, ha pl. a vb-2. nyeri az Európa-bajnokságot, akkor a vb-2. csoportjába a vb-3. kerül, a vb-3. csoportjába a vb-4. stb. – szélsőséges helyzetben akár a vb-10. helyezett is indulhat az olimpiai selejtezőn, ha a későbbi versenyek nyomán kiderül, hogy az Európa-bajnok, a Pán-Amerikai Játékok győztese és az Afrika-bajnok is bekerült a világbajnokság első 8-9 helyezettje közé

A földrészek sorrendje:

A földrészek sorrendjét a világbajnokságon az alapján állapítják meg, hogy az egyes földrészek legjobb helyezést elérő válogatottjai hányadik helyen zárnak a vb-n. Mivel már biztos, hogy európai csapat nyeri a vb-t, az 1. Európa.

A további sorrend:

2. Amerika vagy Afrika – attól függően, hogy Brazília vagy a két afrikai csapat, Egyiptom/Tunézia végez előkelőbb helyen a vb-n

3. Afrika vagy Amerika – ld. a 2. helyezettnél

4. Ázsia