Visszanövesztjük a lábainkat, ha az kell a norvégok legyőzéséhez - nyilatkozatok

A vasárnapi, Tunézia ellen aratott 26-21-es sikert követően érthető módon elégedetten és láthatóan megkönnyebbülten nyilatkoztak a magyar férfi kézilabda-válogatott játékosai a herningi vb-középdöntő helyszínén. A győzelemmel egyrészt nagy lépést tettünk a hetedik hely felé, ugyanakkor a még előkelőbb pozíciókért is versenyben maradtunk. 

A Katar elleni csoportmérkőzésen megsérülő, majd a fájós bokáját kezeltetni hazautazó Balogh Zsolt visszatérése álomszerűre sikerült a világbajnokságon: a szegedi átlövő kilenc góllal zárta a magyar válogatott egyik legfontosabb vébémeccsét.

"Nagyon örülök, hogy így tudtam visszatérni, ahogy az is nagyon jólesett, ahogy tegnap a srácok fogadtak. Ez olyan erőt adott, hogy nem tehettem meg, hogy ne adjak bele ma mindent – kezdte értékelését Balogh a találkozó után, aki a meccs előtt maga sem volt biztos benne, hogy mennyit fog bírni a bokája.

Balogh Zsolt (k) visszatérése minden várakozást felülmúlt Forrás: MTI/Illyés Tibor

"Nagy fájdalmaim ugyan nem voltak, de nem mindegy, hogy az ember az utcán sétál, vagy a világbajnoki mérkőzésen játszik teljes erőbedobással. Köszönettel tartozom a válogatott orvosainak és a szegedi stábnak is, hogy ma pályára léphettem. Nyilván fájdalomcsillapítókkal és kötéssel a bokámon,

de egy pillanatig sem jutott eszembe a meccsen, hogy nekem fáj a lábam, és ez nagyon jó dolog.

Az átlövő nem tagadta, hogy rögtön a lefújás után már a szerdai, Norvégia elleni találkozó volt a téma, és egyöntetű vélemény a játékosok között, hogy akár az északiakat is meg tudják majd verni. Az pedig azt jelentené, hogy akár az ötödik helyért is játszhatnánk, és még az olimpiai kvalifikációs torna miatt sem kellene aggódni, hiszen így betonbiztos helyünk lenne a jövő tavaszi mezőnyben. "Most jön két nap pihenő, de egyértelmű, hogy ez lesz a következő célunk" – szögezte le Balogh Zsolt.

A másik, ugyancsak sérülésből visszatérő szegedi átlövő, Bodó Richárd öt lövésből négy gólt szerzett, azaz ő is remekül vette fel újra a vébé ritmusát. "Fizikálisan nehéz volt összeszednünk magunkat, mentálisan viszont készen álltunk rá, hogy ma meccset kell játszanunk. Lehet, hogy a dánokat is meg tudtuk volna verni, a fiatalok nagyon jól játszottak,

de tudtuk, hogy a mai meccs lesz az életbevágó, ezt kell mindenhogy megnyernünk.

A mezőny egyik legjobbja a 38 százalékos hatékonysággal védő, és különösen a második félidőben számos bravúrt bemutató Székely Márton volt. A fiatal kapus először a védelmet dicsérte: "Megadták a sávokat, amiket le kellett védenem, és ha ezek a védések jönnek, akkor magabiztosabb lesz az ember, és a ziccereket is könnyebben fogja meg" – mondta a tatabányai játékos, aki azt is elárulta, hogy a szakvezetés döntése értelmében a kapusaink felváltva kapják a meccseket, egyrészt, hogy mindketten érezzék a bizalmat, másrészt pedig, hogy többet tudjanak pihenni, két pályára lépés között.

Székely Márton különösen a második félidőben halmozta a bravúrokat Forrás: MTI/Illyés Tibor

Magabiztosságból nem volt hiány, például annál a tunéziai próbálkozásnál, amibe belekapott, majd halálos nyugalommal figyelte, ahogy a labda a kapu felé gurul, majd megáll a gólvonaltól egy méterre. "Azt szokták ilyenkor mondani, hogy, amikor egy kapusnak minden sikerül, biztos, hogy az ilyen labdák nem mennek be. De bevallom, hogy inkább a faultra vártam, és azt hittem, hogy majd fújnak a bírók, nem így lett, de gól sem lett."

Azt a kapus is elismerte, hogy az ötgólosnál nagyobb különbséggel is nyerhettünk volna, de mint fogalmazott: "Ne legyünk telhetetlenek. Igen, nyerhettünk volna hét vagy nyolc góllal is, de amikor kicsit megnyitották a védekezésüket, elveszítettük a játékunk ritmusát. Annak viszont örülök, hogy az utolsó góljukat nem adták meg, mert így az én lelkiismeretem is tisztább" – utalt az utolsó (ezek szerint utolsó utáni) másodperces gólra, amit üres kapuba kaptunk, miután Székely inkább a balszélső "elé ment ki", hogy megakadályozza az ő indulását.

A norvégok elleni két napban nem akármilyen munka vár a csapatra:

Lesz két nap pihenőnk, ez alatt mindenki visszanövesztheti a térdig lekopott lábait, és újult erővel állhatunk ki a norvégok ellen. Ha abba a meccsbe is ilyen elánnal megyünk bele, küzdünk, hajtunk egymásért, akkor minden lehet. A lényeg, hogy soha nem írhatjuk le magunkat.

Ami a sérülésből visszatérő Balogh, Bodó kettőst illeti, Székely Márton is megerősítette, hogy nagyon sokat számított a jelenlétük: "Az, hogy ők vissza szerettek volna jönni és játszani akartak, sőt már az, hogy mindketten úgy váltak ki a keretből, hogy, amint lehet visszatérnek, hogy segítsenek a csapatnak, ez példaértékű sportemberi magatartás!"

"Majd meglátjuk, hogy elég lesz-e az öt gól, Marci szenzációs volt a kapuban, és látjuk, hogy a védekezésünkre továbbra is tudunk építeni" – mondta el Bánhidi Bence, aki ugyancsak a visszatérőket dicsérte, és ő is azt mondta, hogy úgy megyünk neki a norvégoknak, hogy nyerni akarunk ellenük.

Nagy Lászlónál (k) mindig jó kezekben volt a labda Forrás: MTI/Illyés Tibor

"Egy ilyen meccset szerettünk volna játszani, és egy ilyen eredményt elérni, nyilván tudjuk mi is, hogy nyerhettünk volna nagyobb különbséggel is" – mondta a támadásban és védekezésben is nagyon sokat játszó Nagy László, aki szerint mindkét kapu előtt tudott időnként kimondottan jól játszani a csapat. "A jövőben arra kell törekednünk, hogy ha megszerzünk egy nagyobb előnyt, azt tartsuk is meg, vagy akár növeljük, de sérülések, cserék és minden egyéb ellenére játszottunk, küzdöttünk, és a legfontosabb, hogy nyertünk."