Vágólapra másolva!
A magyar emberek legnagyobb részének az a szó, hogy Szapporó, talán nem mond semmit. Sokan biztosan tudják, hogy egy japán nagyváros. És vannak a hokiszurkolók, akiknek a szó hallatán végigfutkos a hideg a hátukon, esetleg könnybe lábad a szemük, vagy beugrik, ahogy Máté Pál extázisban kiáltja: „Vas Márton belövi, a magyar válogatott feljut a legjobbak közé!" A szapporói csoda tíz évvel ezelőtt történt, de a mai napig téma a jégkorongos berkekben és az is marad még jó sokáig. Az évforduló okán készített egyórás dokumentumfilmet Gallai László és a SportTV „A mi Szapporónk" címmel.

Természetesen a film nem csak a szapporói egy hétről szól. Egészen a gyökerektől indul, kezdve az Aranygeneráció felépítésében elévülhetetlen érdemeket szerző Kercsó Árpáddal és idősebb Ocskay Gáborral, a Jégkorongszövetség korábbi elnökein, dr. Sárközy Tamáson és Studniczky Ferencen át a szapporói hősökig, Pat Cortinával együtt mindenki megszólal – egyvalakit kivéve.

Hiszen a történet nem Japánban kezdődött, az volt a csúcspont. A C csoportból indulva rendkívül rögös út vezetett el a távol-keleti bravúrig, habár egyszer, 2002-ben egy hazai rendezésű vb-n már közel állt a csapat.

Nem sokkal később pedig Pat Cortina is megérkezett, onnantól pedig minden megváltozott.

A filmben talán Studniczky fogalmazza meg a legjobban, mit is jelentett a kanadai származású szakember a magyar jégkorongnak.

Aztán jött az a bizonyos szapporói hét, 2008 áprilisában. A körülményeket Horváth András csak ennyivel jellemezte:

Majd jött a nehéz kezdés, az ominózus japán-meccs Ocskay Gábor fakanalával és a japánok 3. (nem) góljával, hogy aztán a válogatott 100%-os teljesítménnyel várja az ukránok elleni döntőt. Ami ott történt, azt talán mindenki ismeri, de vajon hogyan élték meg az érintettek? Szélig Viktor és a zsiráf, szökőkútban fürdés, ünneplés odakinn és idehaza.

Eddig még nem látott felvételek teszik teljessé a képet tíz év távlatából, ami egyébként nem ért véget 2008-ban.

Az igazi jutalom 2009-ben következett: 70 év után először A csoportos jégkorong-világbajnokság Magyarországgal. Kivéve egy embernek. Ifjabb Ocskay Gábor a "nagyvébé" előtt másfél hónappal szívrohamban elhunyt, ami alapjaiban rendítette meg a magyar jégkorongot, a társak és hozzátartozók pedig azóta sem tudnak könnyek nélkül beszélni róla - ahogy ez a filmben is látható.

A nélküle megvívott vb a többiek számára örök élmény marad, de

kiderül, mit bánt meg Cortina mester azóta, hogy melyik világsztár kapta fel a fejét a magyarok láttán, és maguk a játékosok hogyan élték meg, hogy a szurkolók hazai jeget varázsoltak számukra Svájcban.

"A mi Szapporónk" a tíz évvel ezelőtti csoda talán leghitelesebb dokumentuma, hiszen azok mesélnek róla, akik átélték, akik kiharcolták, akik küzdöttek érte és élvezhették az egy évvel későbbi jutalmat. Már csak ezért is érdemes

április 17-én kedden 19 órától a Sport 1-re kapcsolni,

mert a film nemcsak minket bír rá a nosztalgiára, hanem azokat is, akik megdolgoztak érte, így teljesen új szemszögből láthatjuk a hőstettet.

Két nappal később, azaz

április 19-én szintén a Sport 1-en 13 órától pedig újra megtekinthetjük a Magyarország-Ukrajna döntőt,

amelyet napra pontosan 10 évvel azelőtt játszottak. Habár az eredmény ismert, érdemes ismét átélni azokat a pillanatokat, amelyekkel Magyarország visszakerült a világ hokitérképére.