Horváth Lajos halálfélelemmel küzdve adta fel a Dakart

Miután többször elesett, és a vize is elfogyott, Horváth Lajos a harmadik állomás vége előtt saját biztonsága érdekében feladta a Dakar-ralit. A váci terepmotoros újoncként indult el, és úgy nyilatkozott, a kimerültség, a teljes kiszolgáltatottság és a halálfélelem miatt kért segítséget. Miután egy orvos megvizsgálta, az állapotára való tekintettel vissza sem engedte volna a versenybe.

„A harmadik nap első részét még sikeresen teljesítettem, de a speciálszakasz már sajnos megoldhatatlan feladatok elé állított. Körülbelül 30-40 kilométerrel az etap kezdete után a borzasztó mély talajban többen is elakadtunk, autók, quadok és motorok egyaránt bajba kerültek” – idézte Horváth Lajost a Sportivo.hu.

A Laller becenévre hallgató váci motoros elmesélte, hogy egy kiszáradt tó medrébe érve eltévedtek, és a több választható nyom közül sem sikerült megtalálni az egérutat.

Horváth Lajos a harmadik napon adta fel Forrás: Cristiano Barni

„A keresgélés során egy alkalommal majdnem le is estem a tátongó szakadékba. Az idei évre nehezítették a navigáció szabályait is, így nyugodtan mondhatom, teljes mértékben magunkra voltunk utalva. A kezdeti tanácstalanság után kisebb bolyba verődve folytattuk az utunk, és rá is találtunk a helyes útra – azonban ekkor én szerencsétlenül elestem, a többiek pedig továbbszáguldottak. Annyi erőm nem maradt, hogy felállítsam a gépet, így kénytelen voltam meghozni életem legnehezebb döntését.

A kimerültség, a teljes kiszolgáltatottság és a halálfélelem egyszerre kavargott bennem, közben szépen lassan már a motorban található vízkészletet is feléltem.

Hosszú órákig nem járt felém senki, így megnyomtam a konzolon lévő segélyhívó gombot, amivel értesítettem a szervezőket" – folytatta.

A segítség gyorsan megérkezett, helikoptert küldtek érte egy orvossal, aki megvizsgálta.

„Miután végzett, már vissza sem engedett, azt mondta, hogy a végletekig elkészültem, és itt a vége. Leszerelték minden műszerem, majd felszálltunk.

Nem szégyellem, sírva hagytam ott a motorom.

Egy repülőtérre vittek, ahol több sérült versenyző is várta, hogy együtt továbbinduljunk a San Salvador de Jujuy-i táborba. Nagyon el voltam keseredve, de ezeket a srácokat látva hálát adtam a Jóistennek, hogy nem lett komolyabb bajom" – tette hozzá.

Felszentelt motorral száguld a magyar dakaros

Azt mondta, hogy százszor-ezerszer nagyobb megterhelést jelent az egész verseny, mint ahogy azt elképzelte.

„Iszonyatos a mentális kihívás, tulajdonképp ennek lettem én is az áldozata. Utólag már nagyon-nagyon bánom, hogy megnyomtam azt a gombot, és borzasztóan üresnek érzem magam miatta. Lehet, hogy mégis tudtam volna folytatni? Ha ismét belevágok, sokkal keményebb felkészülést és összeszedettebb előkészületeket igényel majd ez a feladat.

Abban viszont egészen biztos vagyok, hogy ide még vissza kell térnem!"

Forrás: Sportivo.hu/Tóth Krisztián Márk