Harminc év után sincs nyugalom

1984, Los Angeles, olimpiai megnyitó, Coliseum
UNITED STATES, Los Angeles : Aerial view of Los Angeles Memorial Coliseum during opening ceremony of the 1984 Summer Olympics, in Los Angeles, California, United States on July 28, 1984. The Coliseum is a large outdoor sports stadium in the University Park neighborhood of Los Angeles, it has the distinction of being the only stadium in the world to host the Olympic Games twice, in 1932 and 1984.
Vágólapra másolva!
A moszkvai és a szöuli olimpián nyújtott teljesítmény alapján 1984-ben, Los Angelesben is sikerrel szerepeltek volna a magyar sportolók. A bojkott azonban pályafutásokat tört ketté, elvette az ötkarikás szereplés lehetőségét sok olyan versenyzőtől, akik később nem juthattak el olimpiára. A közelmúltban megjelent 1984 - A kettétört olimpia című könyv visszaidézi a történteket, és megszólaltatja az érintetteket.

A szocialista országok, köztük Magyarország által bojkottált Los Angeles-i nyári játékok hátteréről szól a 1984 - A kettétört olimpia című könyv, amelyet az egykori Népstadion azon épületszárnyában mutattak be, ahol két emelettel feljebb, 1984. május 16-án a döntést meghozták.

A Kék Európa Stúdió gondozásában napvilágot látott 400 oldalas műben több mint másfélszáz magyar versenyző emlékezik vissza a történtekre. A sajtóbemutatón megjelent világ- és Európa-bajnok, kétszeres olimpiai bronzérmes Stefanek Gertrúd elmondta, ő bizony megkönnyezte a döntést.

A Los Angeles-i Coliseum a harminc évvel ezelőtti olimpiai megnyitó idején Forrás: AFP

Piros hetessel az olimpiára

A korábbi öttusázó, 1988-ban csapatban olimpiai aranyérmes, hatszoros világ-és ötszörös Európa-bajnok Fábián László, a MOB jelenlegi sportigazgatója azt mondta, látva a ’80-as moszkvai, és a ’88-as szöuli sikereket, biztos benne, hogy sok érmet szereztek volna a magyarok Los Angelesben. „A szomorú döntés ellenére él bennem egy mókásabb emlék is, a világbajnok Székely Zoltán, aki - miután a vívók Barátság-versenyét Budapesten rendezték - azt mondta, sohasem hitte volna, hogy a piros hetes busszal megy majd az olimpiára” - emlékezett vissza.

Döntés után kivívott kvóta

A női kosárlabdázók voltak a leghihetetlenebb helyzetben, ugyan 1984. május 16-án délelőtt megszületett a MOB-döntés, de aznap délután a csapat a kubai selejtezőn kiharcolta a szereplés jogát. A lányok azonban hiába dobálták a magasba Killik László szövetségi kapitányt, nem játszhattak az olimpián. A szakág magyar képviselői pedig azóta sem tudták kiharcolni a részvételt.

A női kosárdöntőben az amerikaiak 85-55-re verték Koreát Forrás: AFP

„Nagyon szégyellem magam a társaim előtt, mert csapatkapitányként nem tudtam összekapni a csapatot, így a Barátság-versenyen az utolsó helyen végeztünk, azaz mi nem vagyunk jogosultak semmilyen járadékra” - mondta Kiss Lenke.

"Zokogva néztük, hogy azok a koreaiak lettek ezüstérmesek, akiket két héttel korábban legyőztünk" - nyilatkozta egy korábbi Origo-interjúban a 328-szoros válogatott, Eb-3. kosaras.

Gáspár leverte a radiátort

Az olimpiai bajnok úszó, Wladár Sándor feltette a kérdést, vajon a könyvbemutató kapcsán miért csak az áldozatok szólalnak meg, hol vannak azok, akik annak idején meghozták a döntést. Az egykori kiváló kézilabdakapus, Rácz Marianne szerint a magukra hagyott sportolók harminc év után is igényelnének egy olyan fórumot, beszélgetést, ahol mindkét fél elmondhatná a véleményét.

A világ- és Európa-bajnok Gáspár Tamás azt mondta, a keze bánta a bejelentést, mert leütött egy radiátort a helyéről. „A birkózó-szövetségben a szobám falát a sportág olimpiai bajnokinak fotói díszítik. Amikor megkérdezik tőlem, hogy én miért nem szerepelek ott, csak azt tudom mondani: hiába érzem magam annak, mégsem Los Angelesben kaptam aranyat.”

Nem maradt jegyzőkönyv

Hogy dönthetett volna másképpen a Magyar Olimpiai Bizottság, nem tudni. A városi legendák szerint két „sikertelen” szavazás után harmadszorra sikerült eldönteni csak a távolmaradást, de ez állítólag nem igaz. Bár az is igaz, hogy az ülésről semmilyen jegyzőkönyv nem maradt, állítólag megsemmisítették. Egyetlen angol nyelvű feljegyzést sikerült találni, amit még Schmitt Pál küldött el a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori elnökének, Juan Antonio Samaranchnak.

Látványos volt a Los Angeles-i megnyitó Forrás: AFP

Korábban az a hír járta, hogy a MOB-közgyűlésen egyetlen ember, a Magyar Kézilabda Szövetség által delegált dr. Jacsó István nem szavazta meg a távolmaradást. 2009-ben a bátor sportvezető sírjánál tartott megemlékezésen Horváth Vilmos, a Halmay Zoltán Olimpiai Hagyományőrző Egyesület elnöke azt mondta, rajta kívül még három személy akadt, akik tartózkodtak, közülük Békesi László, a Magyar Atlétikai Szövetség elnökének (egykori pénzügyminiszter), illetve Bogár Pál, az 1955-ös Európa-bajnok kosárlabdacsapat kapitányának neve ismert, a harmadik személyt még nem tudták beazonosítani.

Ehhez képest a könyv új megvilágításba helyezett mindent, állítólag Jacsó sem nemmel szavazott, egyszerűen csak tartózkodott.

Kérdések és válaszok

Az 1987-es születésű szerző, az elsőkönyves Radványi Benedek kitért rá: miközben összegyűjtötte, az érintettek hogyan élték meg a bojkottot, olyan kérdésekre is választ talált, mint például hogy miért lehettek ott a románok a három évtizeddel ezelőtti nyári játékokon, s a magyarok miért nem, vagy hogy kötelező volt-e a bojkott, a Szovjetunió melletti felsorakozás, avagy kínálkozott volna más lehetőség is.