Futni várandósan is lehet

Vágólapra másolva!
Vágólapra másolva!

Felkészülés

Ha az a típus vagy, aki csak beköti az edzőcipőjét és máris az ajtón kívül van, most lassíts kicsit. Valljuk be, a nyújtást sokan hajlamosak vagyunk elmismásolni. Aki azonban a jövő futóbajnokait hordja szíve alatt, kiemelten szánjon időt a szükséges óvintézkedésekre! Ilyenkor a futás elején és a végén is fontos a nyújtás, ami csökkenti a sérülésveszélyt. Óvatosan nyújtsd tehát a nagyobb izmokat, a térdet, a vádlit, az Achilles-ínt és a mély hátizmokat is!

Hallgass a testedre!

Lassanként meg kell változtatnod a futásod intenzitását, gyakoriságát és sebességét. Emlékezz rá, nem edzésként futsz, csupán a jó kondi miatt! Lassíts, ne erőltesd az iramot, és legfőképpen ne erőltesd a hosszabb távokat. Ha nem bírod és úgy tartja kedved, vagy ha pulzáló feszülést érzel a hasadban, nyugodtan lassíts és sétálj. Ez a pulzáló érzés általában pár perc séta vagy pihenés után elmúlik és folytathatod a kocogást. Ha fájdalmat, folyadékszivárgást, kimerültséget vagy szédülést érzel, azonnal állj meg!

Futás a korai szakaszban

Az első pár hónapban sokan éreznek hányingert és kimerültséget futás közben. A hányinger ellen hasznos lehet, ha nem délután, inkább reggel kocogsz. Ha eddig teremben vagy gépen tapostad a kilométereket, próbálj most a szabadban futni; a friss levegő is sokat segíthet. Amennyiben a folyamatos hányingerek és az edzés miatt sok súlyt veszítesz, állj le egy időre, amíg vissza nem nyered a megfelelő súlyodat.

A kimerültség főként azért lehet zavaró az első hónapokban, mert megszoktad, hogy aktívan, energikusan élsz. A várandósság előtt, ha nyúzottnak érezted magad, kocogtál egyet, és máris szebb volt a világ. Most pedig legszívesebben bebújnál a paplan alá és szundítanál egyet. Próbáld ezért a nap azon szakaszába szervezni a futást, amikor a legkevésbé vagy fáradt, de ne erőltesd. Frusztráló lehet, ha a fejedben tudod, mit bírsz (vagy bírtál), mégsem mennek úgy a dolgok, ahogyan várod, vagy ha az agyad azt diktálja: fuss, míg a tested azt súgja: szundíts. Ha a futás túl soknak tűnik, elég, ha sétálsz egy nagyot, úszol vagy kerékpározol a szobabiciklin.

Idővel azt is megtapasztalod, hogy milyen kényelmetlen megduzzadt mellekkel futni. Itt az ideje hát, hogy beszerezz egy jó sportmelltartót; a legjobb, ha állítható patentekkel ellátott alsóneműt veszel.

A vese gyakori ürítése is tipikus "várandós-buktató"! Ahelyett azonban, hogy kevesebbet próbálsz inni és megkockáztatod, hogy a szervezeted nem jut elég folyadékhoz, inkább úgy tervezd meg a futásodat, hogy félúton használhass egy mosdót. A legideálisabb persze, ha a házad körül tudsz futni, így nem érhet nagy meglepetés!

Futás a késői szakaszban

A középidőben, úgy a 4 és a 7 hónap körül érezheted magad a legjobban, bár egyre látványosabbak a felszedett kilók, és már kezded érezni a fájdalmat a hátadban. Itt az idő, hogy még inkább visszavegyél a tempóból és a távból. A legtöbben 30-40%-kal kevesebbet futnak a második trimeszterben, az utolsó hetekben pedig minimum 70%-kal csökken az edzések száma, hossza és intenzitása. Sokan le is állnak a felszedett plusz súly és a hasi nyomás miatt. Ilyenkor már a teljes testtartásod és a járásod is megváltozik. Futás közben például már nem emeled fel annyira a lábad, és a lépéseid is rövidülnek. Ez azt is maga után vonja, hogy könnyebben eleshetsz, vagy a tárgyakhoz képest rosszul méred fel tested méretét és teljesítőképességét, így gyakran beverheted a lábad és a karod. Ha már végképp kényelmetlennek érzed a futást, válts. Az úszás, kerékpározás, sífutás, illetve a séta is nagyszerű regeneráló sportok.