Növekedés a felnőttkori magasságig

Hogyan nő a gyerek?

A születés után a gyerek nagyon gyorsan nő: egyéves korára már eléri felnőttkori magasságának kb 40 százalékát, kétéves korára pedig körülbelül a felét. 3-4 éves kor után a növekedés lelassul, egészen a serdülőkorig "csak" 4-6 centiméternyit nőnek évente a gyerekek.

A serdülőkorral aztán a növekedés is újra felgyorsul, körülbelül a nyolcadik és a tizenhatodik életév között összesen 10-30 centiméternyit - ritkán még többet - is nőhet valaki. Ez a serdülőkori növekedési lökésnek nevezett jelenség lányoknál a 11-13., fiúknál általában a 13-15. éves kor között következik be. Ezután a növekedés újra lelassul, és 18 éves kor után általában a magasság már nem változik lényegesen.

Mitől függ a testmagasság?

Ahogy azt számos felmérés bebizonyította, a felnőttkori testmagasság körülbelül 70 százalékban öröklött tényezőktől függ, másik 30 százaléka azonban jórészt a környezettől és az életmódtól. Az öröklött tényezők között nemcsak a szülők magassága, illetve az számít, hogy valaki milyen testalkattal született, hanem az is, hogy melyik emberfajtához tartozik (rassz), férfi vagy nő, illetve hogy hol él. Kimutatták, hogy az Egyenlítőhöz közelebb élő népcsoportok általában alacsonyabbak, de a testmagasság függhet például a tengerszint feletti magasságtól, a talaj és a víz minőségétől és az adott országra jellemző szociális jólét szintjétől is.

Magasság és életmód

Úgy is lehet mondani, hogy születéskor csak a lehetőség adott: vagyis többé-kevésbé az első perctől eldől, hogy mekkora az a maximális testmagasság, amelyet valaki elérhet. Hogy el is érje, ahhoz viszont megfelelően kell táplálkoznia, sportolnia kell - a túlzott igénybevételt jelentő versenysport viszont általában visszaveti a növekedést -, és az is számít, hogy mennyire szeretetteljes és stresszmentes környezetben nő fel. Bizonyos betegségek, például a növekedési hormon vagy a pajzsmirigyhormon hiánya, súlyosságuktól függően enyhén vagy komolyan hátráltatják a növekedést. Ugyanilyen hatása van az alkoholfogyasztásnak és a dohányzásnak is.

A fejlődő, növekedésben lévő szervezet számára a legfontosabb tápanyagok a teljes értékű fehérjék (hús), a kálcium (tejtermékek), az esszenciális zsírsavak (magvak, csíraolajok), és a jórészt a gabonafélékben, hüvelyesekben és zöldségekben megtalálható kálium, valamint a vitaminok. A szabad levegő szintén kedvezően befolyásolja a növekedést.

A felnőttkori magasság becslése

A módszereket, amelyek segítségével meg lehet becsülni a felnőttkori testmagasságot, nem a szülői kíváncsiság kielégítésére dolgozták ki, hanem fontos szerepe van bizonyos betegségek diagnózisában és egyes terápiafajták meghatározásában. Ráadásul a növekedésbeli elmaradás a statisztikai adatok szerint gyakran együtt jár hiperaktivitással, gyenge koncentrálóképességgel, tanulási zavarokkal, esetleg magas vérnyomással és a szívbetegségekre való nagyobb fogékonysággal.

A legegyszerűbb, de meglehetősen pontatlan módszer, amikor a gyerek kétéveskori magasságát egyszerűen megszorozzák kettővel. A módszert lehet kissé finomítani is, de az eredmény még így is túl nagy hibaszázalékkal jár.

A legmegbízhatóbb módszer - de még ez sem ad 100 százalékosan megbízható eredményt - a számításhoz figyelembe veszi a gyerek nemét, életkorát, magasságát, súlyát, a szülők magasságát és az aktuális csontkort. Ez utóbbit a kéz és a csukló röntgenvizsgálatával számítják ki, az eredményből kiderül, hogy a gyerek valódi kora és csontkora hogyan viszonyul egymáshoz. Ideális esetben a kettő nagyjából azonos, de lehetséges, hogy a csontkor "előbb tart", mint a valódi kor, vagy éppen "lemaradt".

A Khamis-Roche módszer

Végül az előzőhöz képest csak igen-igen kis mértékben pontatlanabb eredményt ad az úgynevezett Khamis-Roche módszer. Nagy előnye, hogy nincs szükség hozzá röntgenvizsgálatra, vagyis csont-kormeghatározásra. A módszert Harry Khamis és Alex Roche amerikai professzorok dolgozták ki, 4 és 17 éves kor között alkalmas a felnőttkori (18 éves kori) magasság becslésére. Az átlagos pontatlanság a számításkor plusz-mínusz 5 centiméter a fiúknál és plusz-mínusz 4 cm a lányoknál - ez az eltérés kisebb a pubertást megelőző években, a serdülés alatt azonban, a váratlan növekedési lökés miatt nagyobb is lehet. A módszerről angolul tudók a Wright State University oldalán olvashatnak bővebben.