Macron már az amerikai kormánnyal tárgyal az ukrajnai bevonulásról, vagyis a világháborúról

Ukrán katonák gyakorlatoznak Donyeck megyében.

Fotó: AFP

Az ukrán háborúról is tárgyalt Franciaországban az amerikai külügyminiszter. A francia elnök az egyik legharcosabb képviselője Ukrajna katonai támogatásának; Emmanuel Macron még azt sem tartja kizártnak, hogy nyugati katonák harcoljanak a fronton. Több európai politikus is egyetért ezzel, Oroszország viszont közvetlen fenyegetésnek tekinti a nyugati katonák bevetését. Moszkva szerint ez a fajta beavatkozás a konfliktusba a harmadik világháborút is kirobbanthatja.

Az Egyesült Államok külügyminisztere, Antony Blinken kedden érkezett Franciaországba. A versailles-i fegyvergyárban a francia védelmi miniszterrel nézte meg azokat a katonai felszereléseket és lőszereket, amelyeket Franciaország Ukrajnába küld, majd Párizsban francia kollégájával találkozott. Stéphane Séjournéval a főbb nemzetközi válságokról, így az izraeli és az ukrajnai háborúról is beszéltek. Az egyeztetés után mindketten megerősítették, hogy az Egyesült Államok és Franciaország is folytatni akarja Ukrajna katonai támogatását.

Nap mint nap azon dolgozunk, hogy hatékonyan megakadályozzuk fegyverek és felszerelések Oroszországba szállítását Iránból, Észak-Koreából és Kínából –

szögezte le Antony Blinken, aki Ukrajna esetleges NATO-tagságára is kitért, és azt mondta, hogy Ukrajna előbb-utóbb csatlakozni fog a szövetséghez. Antony Blinken kedd este Emmanuel Macron francia elnökkel is egyeztetett, a tárgyaláson a háború kérdése szintén szerepelt a főbb témák között.

Tovább fokozódik a háborús pszichózis
Fotó: Anadolu via AFP/bomb,brigade,defense,defense brigade,Russia-Ukraine war,soldier,

A NATO tagállamainak növelniük kell védelmi kiadásaikat, mert saját jövőjükkel játszanának „orosz rulettet”, ha erre nem hajlandók – írta csütörtökön, a NATO létrehozásának 75. évfordulóján megjelent cikkében a brit védelmi miniszter. Grant Shapps a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapban közölt írásában úgy fogalmazott: az amerikai adófizetőknek igazuk van, amikor elvárják, hogy a többi NATO-tagállam növelje védelmi ráfordításait. Shapps kiemeli, hogy Nagy-Britannia mindig is eleget tett a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott védelmi kiadási célnak: jelenleg éves GDP-értékének 2,28 százalékát költi védelmi célokra, és kötelezettséget vállalt a 2,5 százalékos arány elérésére.

David Cameron brit külügyminiszter szintén a védelmi kiadások növelésére szólította fel a NATO-szövetségeseket a szervezet brüsszeli külügyminiszteri találkozóján. A londoni külügyi tárca által ismertetett nyilatkozatában Cameron kijelentette: a NATO – különösen Svédország múlt havi csatlakozása után – még soha nem volt olyan erős és fontos szerveződés, mint most. Kijelentette azt is, 

Ukrajna közelebb van a NATO-hoz, mint valaha, és kritikus fontosságú, hogy megkapja azt a támogatást, amelyre az Oroszországgal vívott háború megnyeréséhez szüksége van.

Hozzátette: a NATO nagyon komor jövő elé nézne, ha hagyná, hogy sikerrel járjon az Ukrajna elleni orosz hadjárat. Cameron ugyanakkor a BBC brit közszolgálati rádió Ukrainecast című napi magazinműsorának csütörtöki adásában egyértelmű nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy a nyugati NATO-szövetségeseknek harcoló alakulatokat kellene-e küldeniük Ukrajnába.
 

Világháborút akar Macron

Emmanuel Macron február 26-án egészen megdöbbentő kijelentést tett. A francia elnök akkor arról beszélt, hogy ma már nem lehet kizárni a NATO-csapatok küldését Ukrajnába. „Nincs konszenzus ezen a ponton arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk” - mondta, majd hozzátette, hogy semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön” – jelentette ki.

Arról is beszélt, hogy Franciaország továbbra is a stratégiai bizonytalanságot alkalmazza, vagyis szerintük a kiszámíthatatlanság jó taktika a Moszkva elleni harcukban. Ekkor azonban még nem lehetett tudni, hogy Párizs mellett mely NATO-országok tervezik még a katonák küldését Ukrajnába. Egy viszont bizonyos volt, mivel a francia elnök többes számban beszélt, így már akkor léteznie kellett egy erre vonatkozó tervnek. 

Emmanuel Macron egyre őrültebb tervekkel akarja a világháborúba lökni Európát
Photo by Jody AMIET / AFP

Az őrült tervhez azonnal csatlakozott Lettország, ami nem annyira meglepő, mivel az egyik legoroszellenesebb országról van szó Európában. A lett védelmi minisztérium szóvivője kijelentette, hogy alapvetően nem ellenzik a nyugati szárazföldi egységek bevetését Ukrajnában, amennyiben pedig a NATO ezzel kapcsolatban megállapodásra jut, akkor fontolóra veszik a részvételt. 

Nem sokkal azt követően, hogy Macron ismertette őrült tervét, kiderült az is, hogy a NATO katonái már régóta Ukrajnában vannak, legalábbis erről beszélt a lengyel külügyminiszter. Radoslaw Sikorski úgy fogalmazott, hogy 

köszönöm azoknak az országoknak, melyek vállalták ezt a kockázatot. Én tudom, melyek ezek az országok, de nem mondhatom el. Ellentétben más politikusokkal. 

Sokan megbotránkoztak Sikorski szavai hallatán, azonban aki nem csak a háborúpárti balliberális médiából értesül a hírekről, az tisztában lehet azzal, hogy Oroszország már hosszú ideje, több platformon is közölte, hogy a NATO-katonák jelen vannak Ukrajnában. Persze a katonai jelenlét és katonai jelenlét között is van különbség, hiszen az, hogy országok kiképzőtiszteket küldenek, még nem feltétlen lép át vörös vonalat, az viszont, ha nagyobb létszámú harcoló egységet, már átlépheti. 

Nagy baj lesz, ha Macronnak sikerül NATO-csapatokat küldenie Ukrajnába
Fotó: AFP/Wolfgang Schwan 

Emmanuel Macron a bejelentését követő hetekben szorgalmasan próbálta meggyőzni a nyugati vezetőket arról, hogy csatlakozzanak a tervéhez. 

A legnagyobb vitakérdés a Taurus nagy hatótávolságú német rakéták körül alakult ki. Ezekkel a rakétákkal Ukrajna területéről Moszkvát is el lehetne érni, egy ilyen támadás pedig beláthatatlan következményekhez vezetne. Macron így megpróbált egy köztes megoldást találni, hogy Scholz keze tiszta maradjon. A javaslata az volt, hogy a németek adják a briteknek a rakétákat, majd ők leszállítják Kijevnek a fegyvereket. 

A NATO-csúcstalálkozó szerdai, vagyis első napján jól látszott, hogy továbbra sem a béketeremtés a Nyugat fő célja, hanem a háború elnyújtása, illetve egy esetleges közvetlen konfliktus kierőszakolása Oroszországgal. A Politico arról ír, hogy Brüsszel már felkészült arra az eshetőségre, hogy Donald Trump lesz az Egyesült Államok elnöke, aki majd leállítja a Kijevnek szánt fegyver- és pénzügyi segélyezést. 

100 milliárd dollárt akar a NATO-főtitkár Ukrajnának adni
Fotó: Anadolu via AFP

Annak érdekében, hogy Ukrajna továbbra is megkapja ezeket, a NATO szövetség európai fele arra készül, hogy átvegye a „Ramstein” formátumban irányított ukrajnai fegyverszállítások koordinálását az Egyesült Államoktól. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pedig azt javasolta, hogy egy öt évre szóló 100 milliárd dolláros alapot hozzanak létre Ukrajna javára. Ráadásul, ahogy a Politico írja, egyre nagyobb a NATO európai országai között ennek a tervnek a támogatása. 

Nem titkolt célja Stoltenbergnek, hogy Ukrajna minél hamarabb csatlakozzon a NATO-hoz, ami ismételten egy olyan lépés lenne, ami eszkalációhoz vezet, hiszen Moszkva már többször jelezte, hogy a NATO-határ ilyesfajta kiterjesztése Oroszország létét fenyegeti, így semmiképpen nem fogják hagyni. 

Az is óriási kérdés a 100 milliárd dolláros alappal kapcsolatban, hogy ebbe mégis ki és miként fog pénzt befizetni. 

Ekkora pénzeket nem lehet csak úgy előteremteni, valahonnan el kell venni, méghozzá az európai emberektől.