Ez történt a héten a világban

A gazdák hallani sem akarnak az Európai Unió bővítéséről

Akár másfél évig is Európa kikötőiben állhatnak a kínai elektromos autók. Mégis jön az ukrán gabona, de védelmi mechanizmusokat ígért az Európai Bizottság. A román gazdaság Európa sereghajtója lett, az oroszok új piacot találtak a dízelnek. Jelentősen drágul idén a horvátországi nyaralás.

Meredeken visszaesett a kereslet a kínai járművek iránt. Parkolókká váltak a legnagyobb európai kikötők, ahol hónapok óta halmozódnak fel a kínai elektromos autók – írta a Financial Times. Egyes autóipari szakértők szerint a felhalmozódást az okozza, hogy a kínai gyártók nem tudják olyan gyorsan eladni a járműveiket a kontinensen, mint amire a tavalyi, átmeneti keresletrobbanás után számítottak.

A járművek közül sokan akár 18 hónapig is álltak a kikötők lerakataiban, miközben az importőrök a papírmunka és az engedélyek késleltetéséve próbálják fenntartani a helyeket termékeik számára – sok modellnél ez addig tart, amíg azt el nem tudják adni egy forgalmazónak vagy a felhasználóknak.

Van egy másik oka is. Az Automotive Logistics szerint az iparág már hónapok óta küzd a hajókon lévő kapacitáshiánnyal, miután a kínai export megugrása miatt a járművek távolsági szállítása 17 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A problémákat tovább súlyosbították a vörös-tengeri támadásokat követő terelések, amelyek jelentősen meghosszabbították a hajók menetidejét. A kikötőkben kirakodott elektromos autók kiszállítását pedig egy jelentős fuvarozóhiány akadályozza.

 

Jöhet az ukrán gabona – védelmi mechanizmusokat ígér az Európai Bizottság

Az uniós tagállamok szakminiszterei megerősítették az Európai Tanács és az Európai Parlament korábban megkötött ideiglenes megállapodását, amely szerint Ukrajna továbbra is vámok és kvóták nélkül exportálhat az Európai Unióba. A döntés értelmében 

Ukrajna 2025. június 5-ig kap mentességet az importvámok és a kvóták alól 

– olvasható az Európai Unió Tanácsának honlapján. Az ukrán export támogatásával Kijev képes saját bevételt teremteni a nyugati segélyek mellé, amiből finanszírozhatja a harcot.

Lengyel parasztgazdák az Ukrajnából az országba áramló gabona miatt tiltakozva lezárnak egy utat a kelet-lengyelországi Dorohusk környékén, az ukrán határ közelében 2023. június 9-én 
Fotó: MTI/EPA/PAP/Bartlomiej Wojtowicz 

A közleményben az is szerepel, hogy egyes érzékeny termékek, például baromfi, tojás, cukor, zab, kukorica, dara és méz esetében új automatikus biztosítékot is bevezet az EU.

Mindezzel kapcsolatban napvilágot láttak vélemények és ellenvélemények is. Ukrajnának le kell mondania a mezőgazdaságáról, ha csatlakozni akar az Európai Unióhoz – véli egy lengyel EP-képviselő. Andrzej Halicki szerint Kijevnek áldozatokat kell hoznia, ahogy azt minden tagállam megtette az integráció érdekében. 

Egy ukrán közgazdász szerint a lengyelek mondjanak le a gabonáról, és kezdjenek inkább virágot és marihuánát termelni. 

 

Európa sereghajtójává vált Románia

2023 utolsó negyedévében Románia folyó fizetési mérlege 6,9 milliárdos hiányt ért el, amellyel Görögország mellett az Európai Unió sereghajtójává vált – derült ki kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból. A tavalyi év negyedik negyedévében 15 uniós tagállam regisztrált folyó fizetési mérlegtöbbletet, 11 másik tagállam azonban mérleghiányról számolt be, köztük Románia.

 

Ezermilliárdokba kerül az európai klímacélok elérése

Az iparági vezetők szerint legalább 800 milliárd eurót kellene elköltenie az Európai Uniónak, ám a blokk jelenlegi gazdasági helyzete és a tagállamok növekvő költségvetési szigora mellett még ennek a megközelítésére is elenyésző az esély. Az elmúlt években könnyű volt a nettó zéróról beszélni, hiszen béke és jólét volt.

A zöldítést nem egyszerűsíti az sem, hogy nem mindig sikerül az időjárásfüggő megújulók és az atomerőművek áramtermelését összehangolni, noha nemrég zöld utat kapott Brüsszeltől a nukleáris energia, azaz 

a döntéshozók belátták, hogy eddigi törekvéseik ellenére nem valósulhatnak meg a klímacélok nukleáris energia nélkül. 

Az energiatárolás kérdése is megkerülhetetlen, hiszen az időjárásfüggő technológiák által termelt energiát valamiképpen tárolni szükséges, hiszen nem mindig akkor a legmagasabb az áramigény, amikor fúj a szél vagy süt a nap. Erre valók a szivattyús erőművek, azonban földrajzilag és országonként eltérő, hol állnak rendelkezésre és milyen kapacitásúak. Ráadásul ezek is csak nagyjából nyolc óra időtartamra képesek tárolni az energiát, amelynek legfeljebb háromnegyede nyerhető vissza. Hasznos szerepük van viszont így is a kiegyenlítésben.

 

Új piacot találtak az oroszok a dízelnek

Az orosz–ukrán háború után az EU embargót rendelt el az orosz kőolajtermékek behozatalára, azonban Oroszország átirányította az energiahordozókat Dél-Amerikába, Ázsiába és Afrikába. A nyersolaj legnagyobb felvásárlója Kína és India lett, de jut a fekete aranyból Észak-Koreába és számos országba. A dízelexport beindulása azért is érdekes, mert Ukrajna az elmúlt hetekben számos dróncsapást hajtott végre orosz finomítók és raktárak ellen, így felmerült, hogy Moszkva behozatalra szorul. 

Oroszország megkezdte a dízel exportját Szudánba:

a Pavo Rock és a Conga nevű tartályhajók mintegy 70 ezer tonna gázolajat szállítottak múlt héten a kelet-afrikai ország második legnagyobb városába, a vörös-tengeri Port Szudánba. A Marabella Sun pedig néhány nap múlva rakodhat ki. A szállítmányok minden esetben orosz balti-tengeri kikötőkből indultak útnak.

 

Brutális drágulást várnak a horvátok az idei turisztikai szezonban

Nem ígérkezik olcsónak az idei horvátországi nyaralás, legalábbis a horvát sajtó beszámolója szerint a magyarok kedvenc tengerparti országában már most, hónapokkal a turisztikai szezon kezdete előtt drágulásra számítanak elemzők és a szakemberek.

Hvar, Horvátország
Fotó: Forrás: AFP

A jelentős drágulás mögött most ott találjuk az elég magasnak mondható inflációt is. Az Eurostat nemrég azt közölte, az infláció Horvátországban éves szinten 4,9 százalék volt, ami a HICP-index szerint a legmagasabb ráta az eurózónában. Az Index.hr idéz egy közgazdászt is: Damir Novotny rámutatott,

 a turisztikai szezon mindig hatással van az árak növekedésére,

amit azzal magyaráz, hogy Horvátországban egyes termékek és szolgáltatások árai még mindig alacsonyabbak, mint az eurózóna többi országában, a vásárlóerő-paritás pedig továbbra is alacsonyabb náluk.

Tavaly szeptember végéig 696 ezer turista fordult meg Horvátországban, akik 3,5 millió vendégéjszakát töltöttek el. A magyar vendégek száma 2023-ban 20 százalékkal nőtt.