Nem mennének háborúba a németek azért, hogy megvédjék országukat

Boris Pistorius német védelmi miniszter.

A németek kevesebb mint 40 százaléka mondta azt, hogy hajlandó lenne fegyverrel megvédeni országát, ha megtámadnák – derült ki egy felmérésből.

A politikai hovatartozás szerint is nagy különbségek mutatkoztak: a Zöldek támogatói voltak a legkevésbé hajlandók fegyverrel megvédeni az országot, mindössze 35 százalékuk, míg a jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) támogatói harcolnának a legtöbben, 49 százalékkal.

A Magyar Nemzet írt a Forsa közvélemény-kutató felméréséről, melyet az RTL Deutschland német műsorszolgáltatónak készítettek. 

Ebből kiderül, hogy 

a német felnőttek 59 százaléka valószínűleg nem, vagy biztosan nem ragadna fegyvert hazája védelmében egy invázió vagy támadás esetén. 

A kutatás eredménye szerint a németeknek mindössze 38 százaléka mondta azt, hogy biztosan vagy valószínűleg hajlandó lenne harcolni nemzetének védelmében.

A 18–29 évesek 45 százaléka és a 45 és 59 év közöttiek 44 százaléka hajlandó lenne harcolni hazájáért, míg a 30 és 44 év közöttiek csak 34 százaléka mondta azt, hogy hajlandó lenne fegyvert ragadni egy támadás esetén.

A politikai hovatartozás szerint is nagy különbségek láthatóak:

 a Zöldek támogatói voltak a legkevésbé hajlandók fegyverrel megvédeni az országot, mindössze 35 százalékuk, míg a jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) támogatói harcolnának a legtöbben, 49 százalékkal.

A nemek közötti eloszlásban is nagy volt az eltérés. A férfiak összességében hajlamosabbak voltak fegyvert ragadni a nemzet védelmében (54%), mint a nők (23%). Emellett a haza védelmére való hajlandóság a felsőfokú végzettségűek körében is alacsonyabb.

A közvélemény-kutatás időzítése talán nem véletlen, az elmúlt hetekben ugyanis számos háborús figyelmeztetés érkezett európai politikusoktól. 

A német védelmi miniszter, Boris Pistorius is arról beszélt tavaly októberben, hogy fel kell készülni egy esetleges európai háborúra. A politikus szerint a közel-keleti és ukrajnai konfliktusoknak következményei lesznek, januárban pedig egy interjúban úgy fogalmazott, hogy számolni kell azzal, hogy Vlagyimir Putyin egy napon akár meg is támadhat egy NATO-országot. 

Az elmúlt hetekben Emmanuel Macron francia elnök kijelentése után – miszerint nem lehet kizárni nyugati csapatok Ukrajnába küldését – ismét egyre nagyobb figyelmet kap az európai országok hadseregeinek állapota. 

Párizs és Berlin viszonyát nem segítették Macron szavai, egyre nő a feszültség a két ország között, megkezdődött az üzengetés.  Macron Prágában tett fanyar megjegyzéseket, ahol ismét megismételte múlt heti kijelentését, miszerint a Nyugatnak nem szabad kizárnia, hogy erőket küldjön Kijev támogatására az orosz megszálló csapatok ellen. A francia elnök úgy fogalmazott, hogy Európa egyértelműen olyan pillanat előtt áll, amikor nem szabad gyávának lenni. Hozzátette, hogy az emberek soha nem akarják látni a közelgő tragédiákat. Pistorius azonban ezt nem hagyta ezt szó nélkül, szerinte Macron szóhasználata kontraproduktív volt.

 A német védelmi miniszter a svéd kollégájával, Pal Jonsonnal tartott sajtótájékoztatón az újságíróknak azt mondta: 

Ez olyasmi, ami nem igazán segít megoldani azokat a problémákat, amelyekkel az Ukrajnának való segítségnyújtásunk során szembesülünk.