Címlapsztoriban elemzi a világ egyik legelismertebb hetilapja Orbán Viktor és Donald Trump politikáját

ORBÁN Viktor, Donald TRUMP, találkozó, korábbi, amerikai, elnök, New Jersey, állam, bedminster, usa, egyesült államok, megbeszélés, ORBÁN Balázs; SZIJJÁRTÓ Péter; NÉMETH Zsolt; TRUMP, Donald; ORBÁN Viktor
Bedminster, 2022. augusztus 2. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j2) és Donald Trump (b2) megbeszélést folytat a korábbi amerikai elnök New Jersey állambeli bedminsteri birtokán 2022. augusztus 2-án. A tárgyaláson részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j3), Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke (j), valamint Susie Wiles, a Save America igazgatója (b), Brian Jack tanácsadó (b3) és Taylor Budowich, a Save America kommunikációs igazgatója. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Vágólapra másolva!
A magyar miniszterelnök és Donald Trump konzervatív politikáját mutatja be a The Economist, az összeállítás szerint megbocsájthatatlan önelégültségre vall, ha egyesek nem veszik komolyan az új globális közösséget - írta meg a Mandiner.
Vágólapra másolva!

A nemzeti konzervativizmus növekvő szerepe került a fókuszba a világ egyik legelismertebb hetilapja, a The Economist legújabb számában: a címlapsztoriban elsősorban Donald Trump és Orbán Viktor politikáját elemzik. Összehasonlítják az általuk képviselt irányvonalat Ronald Reagan és Margaret Thatcher elképzeléseivel, valamint megállapítják, hogy Trump és Orbán részei a globális közösségnek, amelyet egy ideológia köt össze.

Érzik, hogy most övék a konzervativizmus, és igazuk lehet

– állapítja meg a szerző, aki szerint ők nem úgy látják a Nyugatot, mint ragyogó várost a dombon, sokkal inkább úgy, mint a bukás előtti Rómát.

Megjegyzi, akadnak, akik úgy vélik, a nemzeti konzervatívok nem jelentenek veszélyt, és ha többen is hatalomra kerülnének, a következmények miatt a választók legközelebb a világ liberalizmusának helyreállítása mellett döntenének.

Ez a nézet megbocsájthatatlanul önelégült. Már a választási előrejelzések miatt is megérdemlik, hogy komolyan vegyék őket

– áll a cikkben, amely kiemeli, hogy a konzervatívok képesek voltak összefogni a „közös ellenségek", például a migráció és a globalistákat támogatók ellen. A szerző rámutat: Donald Trump vezeti a közvélemény-kutatásokat az Egyesült Államokban, Németország második legnagyobb pártja az AfD, 2027-ben pedig Marine Le Pen lehet Franciaország elnöke.

A Mandiner közölte, ez az összeállítás azt is kiemeli, hogy ideje lenne végre komolyan venni az emberek jogos sérelmeit, példaként említve az illegális migrációt, az aggodalmat, hogy az új technológiák miatt elveszítik a munkájukat, a fiatalok félelmét, mert kiszorulnak a lakáspiacról. Úgy vélik, fontos intézményeket foglal el a baloldali elit.

Ezeknek az aggodalmaknak megvannak a maguk okai, a rajtuk való gúnyolódás pedig csak megerősíti, hogy az elit mennyire elzárkózott

– teszi hozzá a szerző, aki szerint a baloldalnak meg kell mutatnia, hogy képes illiberális politikát is folytatni, mert ha túlságosan finnyás ehhez, akkor nem tudja megvédeni az értékeit a jobboldallal szemben.