Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Következő mérkőzések 
Nem csitulnak a korrupciós botrányok Ukrajnában. Az ottani védelmi minisztérium a háború kezdete óta nyakig benne van a leggyanúsabb ügyekben – nem csoda, hiszen fő megrendelője és kifizetője a haditechnikai beszerzéseknek. A helyzet annyira reménytelenné vált, hogy tavaly ősszel Zelenszkij kénytelen volt kirúgni hűséges harcostársát, a donorországokban addig emblematikus és körülrajongott védelmi minisztert, Olekszij Reznyikovot.
Január végén újabb botrányos esetre derült fény. Az ukrán biztonsági szolgálat jelentése szerint olyan méretű közbeszerzési csalás történt, amely a sokat látott korrupcióellenes szerveket is meglepte. A védelmi minisztérium képviselői és egy addig sehol nem jegyzett, Lviv Arsenal nevű fegyverkereskedő cég összesen mintegy 40 millió dollár értékű szerződést kötött aknavető gránátok beszerzésére, ám a vállalat soha nem szállított le egy darabot sem a megrendelt százezres tételekből. A hatóságok eddig öt embert tartóztattak le, köztük a cég vezérigazgatóját és a védelmi tárca egyik beszerzésért felelős főosztályvezetőjét – írta a Mandiner.
A történet még 2022 novemberében kezdődött, amikor a védelmi minisztérium másfél milliárd hrivnyát (majdnem 40 millió dollárt) utalt át az addig jobbára ismeretlen cégnek egy nagyobb, 120 mm-es tüzérségi lövedékeket és 82 mm-es aknavető gránátokat tartalmazó szállítmányért. A kifizetést az imént említett, azóta kirúgott Reznyikov miniszter hagyta jóvá, előlegként a vételár 100 százalékát utalva át a kereskedőnek, aki – elmondása szerint – egy EU-s tagállamból szerezte volna be a szállítmányt.
A szállításnak 2023 februárjára teljesülni kellett volna, de az ukrán hadsereg egyetlen darabot sem kapott belőle a határidőig.
Amikor a védelmi minisztérium vizsgálatot indított, kiderült, hogy a Lviv Arzenalnak valóban van exportengedélye egy uniós tagállamból, csakhogy abban az országban egyáltalán nincsenek a szerződésben kikötött lövedékekből, a cégnek és a meg nem nevezett tagállamnak pedig engedélye sem volt harmadik országból szállítani.
A védelmi minisztérium most letartóztatott főosztályvezetője akkor azzal védekezett, hogy a tárca nem országokkal, hanem beszállítókkal köt szerződést, ebben az esetben pedig nem merült fel, hogy az Ukrajna donorországának számító tagállamnak valójában nincs a megrendelt készletekből. Arra azonban már akkor sem tudott válaszolni, hogy egy noname fegyverszállító cég hogyan kaphatott kiemelt fegyverkereskedői minősítést a védelmi minisztériumtól.
A rendszerszintű korrupció egyre érzékenyebb téma Ukrajnában. Nemcsak a közvélemény dühe zúdul a vezetőkre, de amennyiben a hadsereg látja a kárát, még tovább mélyíti a szakadékot a katonai és a politikai vezetők között.
Az Európai Unió és a NATO ráadásul alapfeltételként szabta meg a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez a korrupció visszaszorítását, de az IMF és a Világbank is kitételként kezeli a kölcsönök folyósítása kapcsán a rendszerszintű sikkasztás befejezését.
Van egy ennél súlyosabb következménye is a minden héten napvilágot látott eseteknek. Az Ukrajna által várt magánbefektetők két okot jelöltek meg, amiért húzódoznak a pénzüket a háborús államban befektetni. Az egyik a biztonsági kockázatot jelentő háború, a másik a súlyos korrupció. Bár Zelenszkij a davosi Világgazdasági Fórumon igyekezett megnyugtatni a nyugati világ pénzembereit, hogy rendkívül sikeresen küzd a korrupció ellen, a jelek szerint nem sikerült százszázalékosan elhitetni velük, hogy az ukrán gazdaság stabil és megbízható.
Zelenszkij népszerűsége csökken, ebben pedig szerepet játszik a korrupció is. Bár az állampolgárok zöme nem gondolja úgy, hogy az elnök személy szerint korrupt lenne, a többségük úgy véli, hogy szemet hunyt a felső vezetés sikkasztásainak botrányai felett, ezáltal pedig igenis felelős a kialakult helyzetért.
Mint arról korábban beszámoltunk, Ukrajna az önállósulása óta küzd a korrupcióval, különösen annak felső szinteken elkövetett típusával. Bár még az országot feltétel nélkül támogató nyugati hatalmak is régóta elvárják az ukrán vezetéstől a korrupcióval szembeni fellépés fokozását, így is kérdéses, hogy mennyire veszi komolyan ezt az igényt Ukrajna.
Ha megnézzük ugyanis az elmúlt évek korrupcióval összefüggő felméréseit, világosan látszik, hogy még a balliberális érdekek megrendeléseit kiszolgáló szervezetek sem tudják úgy alakítani "mutatóikat", hogy azok Ukrajnára nézve kedvező eredményekkel záruljanak.
Ráadásul a háború újabb, korábban ismeretlen utakat nyitott meg a korrupció előtt az országban, hozzájárulva ahhoz, hogy a visszaélések - még Ukrajna viszonylatában is - addig ismeretlen méreteket ölthessenek.
Erre hívta fel a figyelmet Seymour Hersh többszörös Polk- és Pulitzer-díjas oknyomozó újságíró is, aki a tavaly áprilisban közzétett írásában - egy amerikai hírszerzési tisztviselőre hivatkozva - nem kevesebbet állított, minthogy az ukrán központi vezetés által üzemeltetett korrupciós hálózat
megközelítőleg 400 millió dollárt sikkasztott el az Egyesült Államok által nyújtott üzemanyag-támogatásokból.
Hersh szerint az amerikai vezetés kezdettől fogva tudott a visszaélésekről, ám a "magasztosabb cél" érdekében némán tűrt, egészen addig, amíg a korrupció tarthatatlan méreteket nem öltött, lépésre kényszerítve ezáltal Amerikát, aki magát a CIA igazgatóját William Burnst bízta meg, hogy tegyen rendet az ukrán fejekben. Burns januári kijevi útja során - határozott utasítások mellett - egy 35 névből álló listát adott át Zelenszkijnek, amely azon tisztviselők adatait tartalmazta, akik a legtöbbet "markolták" az amerikai adományokból. Nem sokkal e találkozót követően az ukrán elnök több magas rangú állami tisztviselőt is menesztett hivatalából.
Vjacseszlav Sapovalov védelmi miniszterhelyettest nem sokkal a lemondását követően tartóztatták le, miután egy oknyomozó lap felfedte, hogy közreműködésével a minisztérium sokszorosan túlárazva, 13 milliárd hrivnya (közel 130 milliárd forint értékben) kötött meg élelmiszerbeszerzési szerződéseket a hadsereg ellátására. A tárca egyébként „technikai malőrnek" minősítette az esetet.
Távozni kényszerült Kirilo Timosenko, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője, egyben Zelenszkij egyik fő bizalmasa is, aki számos más botránya mellett még egy humanitárius célra adományozott autót is személyes használatba vett.
Vaszil Lozinszkij, infrastruktúráért felelős miniszterhelyettest pedig azért vették őrizetbe, mert 400 ezer dollár kenőpénzt fogadott el generátorok túlárazott beszerzésének elősegítéséért, mindezt egy olyan helyzetben, amikor hazája folyamatos áramhiánnyal küszködik az energiahálózatát ért támadások következtében.
Nem sokkal azt követően, hogy fény derült a túlárazott élelmiszerbeszerzésekre, újabb visszaélések láttak napvilágot a Védelmi Minisztériummal összefüggésben, amely ezúttal katonai ruhákat vásárolt meg sokszoros áron, ráadásul a beszerzendő téli felszerelések helyett, végül a hideg évszakban való használatra alkalmatlan, nyári viseletek érkeztek meg. Az esetet már Olekszij Reznyikov védelmi miniszter sem úszta meg, aki az ukrán elnök döntésének megfelelően, benyújtotta lemondását.
Ukrajnának és a jelenlegi ukrán vezetésnek tehát nemcsak a Nyugatnak kellene kézzelfogható eredményeket felmutatnia a jövőre nézve, hanem egy hasonlóan nehéz feladat is megoldásra vár: vissza kell szereznie saját népe bizalmát, amit mostanra a rendszerszintű korrupció totálisan leépített.
Írtunk arról is, hogy még tavaly december végén megtalálták Hurghadában Mohammed Al-Alawi újságíró holttestét, aki a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök családjában folytatott korrupció ügyében nyomozott: Zelenszkij anyósának ötmillió dollárért (460 millió rubelért) történő Vörös-tengerparti villavásárlását vizsgálta.
A hurghadai rendőrség és a rokonok egyetértettek abban, hogy az újságírót ismeretlenek csoportja támadta meg. A rendfenntartók tájékoztatása szerint a testen számos törést és hematómát, valamint zárt fejsérülést találtak. Az újságíró hozzátartozói elmondták, hogy az ukrán elnök anyósának villájával kapcsolatos nyomozás nyilvánosságra kerülése óta féltették az életét.
Mohammed Al-Alawi augusztus végén tette közzé a Zelenszkij családja által Egyiptomban vásárolt új villával kapcsolatos vizsgálatát. Az újságíró azt állította, hogy birtokában vannak az adás-vételi tranzakciót igazoló dokumentumok - írta a Magyar Nemzet.
