Brüsszelita szervilizmus, globális lobbiérdekek és Soros közeli tanácsadói - ez a Momentum valódi arca

DONÁTH Anna Júlia; Cseh Katalin
Budapest, 2019. május 26. Cseh Katalin, a Momentum EP-listavezetője (b) és Donáth Anna Júlia, a párt alelnöke, mandátumot szerző képviselők a Momentum Mozgalom eredményváró rendezvényén a Dürer Rendezvényházban az európai parlamenti (EP-) választás napján, 2019. május 26-án. MTI/Illyés Tibor
Vágólapra másolva!
Cseh Katalin és Donáth Anna – két magyar momentumos parlamenti képviselő Brüsszelben. Mindketten aktívak, amikor Magyarország ellen kell felszólalni, de a Tűzfalcsoport arra volt kíváncsi, hogy mit csinálnak, amikor nem a saját hazájukat támadják. Megnézték a két képviselő brüsszeli tevékenységét és lesújtó képet kaptak. Milliós fizetés, nulla eredménnyel. Találkozó gyógyszergyártókkal, az amerikai nagykövettel, különféle NGO-kal, de egyetlen egy olyan beadványt, felszólalást sem találtak, amelyben Magyarország, a magyar emberek érdekeit vették volna a védelmükbe.
Vágólapra másolva!

Cseh Katalin az egyike azoknak a politikusoknak, akik aktívan dolgoznak azon, hogy a kormány és Brüsszel között az uniós pénzekről szóló tárgyalások megakadjanak. Ő az a politikus, aki azért lobbizik, hogy NGO-k, politikai szervezetek is pályázhassanak az uniós támogatásokért.

A Tűzfalcsoport utánajárt:

Milyen ügyek mellett áll ki Cseh Katalin, aki havi több millió forintos brüsszeli fizetéséért dolgozik?

Az Európai Parlament hivatalos adatlapja szerint Cseh Katalint olyan ügyek foglalkoztatják, mint: „a holland gyermekgondozási ellátással kapcsolatos botrány, intézményi rasszizmus és algoritmusok.” Nem túl aktív politikusként, 2022-ben ezt a szóbeli választ igénylő kérdéstette fel többedmagával.

Idén az egyik első, szintén szóbeli választ igénylő kérdése az volt, hogy mi az Európai Unió stratégiája a túszdiplomácia ellen.

De Cseh Katalin a plenáris ülés vitáiban is általában releváns, az Európai Uniót, az európai embereket fundamentálisan foglalkoztató kérdésekkel szeret előrukkolni, mint például:

- Az emberi jogok bangladesi helyzete, különös tekintettel az Odhikar ügyére.
- A brazil demokratikus intézmények megrohamozása.
- Alexej Navalnij és más politikai foglyok embertelen börtönkörülményeinek közelmúltbeli rosszabbodása Oroszországban
- Az emberijog-védők helyzete Szváziföldön, különös tekintettel Thulani Maseko meggyilkolására
- Az Európai Unió iránymutatásai az emberi jogok védelmezőiről (vita).
- Ahmed Manszúr emberijog-védő ügye az Egyesült Arab Emírségekben
- A halálbüntetés Szaúd-Arábiában, nevezetesen Musztafa Hásim ed-Darvís és Abdelláh el-Hovajti ügye.
- Az emberi jogok helyzetének romlása Algériában, különös tekintettel Khaled Drareni újságíró ügyére.

A szívén viseli továbbá a nigériai énekesek sorsát is.

Egyik 2023 szeptemberi felszólalását a következő címmel tette meg: „Yahaya Sharif Aminu énekest istenkáromlásért halálbüntetés és kivégzés veszélye fenyegeti Nigériában.” Cseh Katalin ebben a felszólalásban a következőket mondja: Elnök asszony, kedves kollégák. Yahaya Sharif-Aminu egy fiatal művész Nigériából. Komponált egy dalt és terjesztette a WhatsApp-on. Néhányan istenkáromlónak találták, és egy dühös tömeg felgyújtotta a házát. Ahelyett, hogy megvédték volna, a hatóságok börtönbe zárták, és a saría bíróság néhány hónapon belül halálra ítélte.

A momentumos képviselő viszont soha, egyetlen alkalommal sem szólalt fel a Brüsszel által létrehozott európai migránsgettókban egyre nagyobb méreteket öltő saríatörvénykezés ellen. Nigériában zavarja, de Európában nem annyira?

Cseh Katalin a nigériai zenészeken túl leginkább a magyar jogállamisággal foglalkozik. Természetesen úgy ítéli meg, hogy Magyarország nem érdemli meg az uniós forrásokat, szinte minden egyes felszólalásában Orbánozik.

Azonban szeret geopolitikai kérdésekkel is foglalkozni. Felszólaló volt a „kínai ellenszankciók uniós szervezetek, valamint európai parlamenti és parlamenti képviselők ellen” címet viselő vitában is, ahol kifejtette, hogy „ez a Parlament a kínai vezetés végső rémálma – egy egységes, értékalapú koalíció, ahol a nyugati demokráciák visszavágnak a kínai rezsim brutalitása ellen. Kína retteg az egységes és értékalapú európai külpolitikától.

Cseh szerint Kína retteg az Európai Parlamenttől.

Attól az Európai Parlementtől és attól a Brüsszeltől, amely nem volt képes megállítani az orosz-ukrán háborút és a migrációs válságot. Ennek következtében pedig

nap, mint nap muzulmán terrortámadások tartják rettegésben a nyugati világ lakóit.

A baloldali politikus felszólalásait, írásbeli kérdéseit, beadványait, előterjesztéseit átböngészve a Tűzfalcsoport nem talált egyetlen egy utalást sem arra, hogy meg kell állítani a migrációt.

Ha az írásbeli választ igénylő kérdéseit nézzük, akkor az utóbbi időben Cseh Katalint leginkább az Iránban fogvatartott svéd állampolgárok és vietnámi önkéntes környezetvédők foglalkoztatták:

Forrás: Tűzfalcsoport

Ha a beszédeken és az írásbeli kérdéseken túl képet akarunk kapni arról, hogy még mivel is foglalkozik egy Brüsszelből fizetett politikus, akkor érdemes megnézni a találkozóit. Cseh Katalin találkozói világosan megmutatják, hogy kinek az érdeket is képviseli.

Legutóbb a Novartis Hungaria Kft. multinacionális gyógyszergyártó vállalat vezetőivel/lobbistáival tárgyalt, általános gyógyszerészeti jogszabályokról.

Tavaly év végén viszont már érdekesebb találkozója volt a képviselőasszonynak, akkor ugyanis az amerikai-magyar kapcsolatokról, illetve a sajtószabadság helyzetéről beszélt találkozópartnerével, aki nem volt más, mint a budapesti amerikai nagykövet, David Pressman.

Forrás: Tűzfalcsoport

A Tűzfalcsoport megnézte Donáth Anna képviselő plenáris üléseken elhangzott beszédeit és a plenáris vitákhoz kapcsolódó írásbeli nyilatkozatait is. A nyilvánosan elérhető adatlapja szerint ő számottevően kevesebb témához szólt hozzá. Ezek a romaintegráció és a zöld átállás köré csoportosulnak. Azonban nagyon aktív tevékenységet fejt ki jogállamisági kérdésekben. A lengyel, a magyar, a máltai, a görög és a spanyol jogállamisági vitában is aktívan részt vett.

Természetesen, ahol csak tud, ott Magyarország ellen emel szót.

Azonban, ha a találkozóit nézzük, akkor egy dolog szembetűnő. Gyakran találkozott migránspárti szervezetekkel.

Forrás: Tűzfalcsoport

A Menedék, Migránsokat Segítő Egyesületen túl találkozott a globális migrációt segítő ACT Alliance nevű szervezettel, illetve az EASO (Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége)képviselőivel.

Forrás: Tűzfalcsoport

Míg Cseh Katalin sok esetben irreleváns, az európai emberek életére semmilyen hatással nem lévő, marginális ügyekkel foglalkozik, addig

Donáth Anna aktívan beleveti magát a Brüsszelben zajló, hazánk elleni boszorkányüldözésbe.

Nincs kétség, hogy a jogállamisági jelentések mellett a migráció a másik kedvenc témája.

Egyikőjüktől sem hallottunk, olvastunk olyan javaslatot felvetést, mely arra irányult volna, hogy miképp tudjuk megállítani a migrációt, vagy a nyugaton tomboló terrort.

A Soros-birodalom berkein belül pallérozódott momentumos aktivista kapta a nemzetközi baloldal házi díját - Kicsoda valójában Luis Cano?

Az már egy ideje visszatérő elem az ellenzéki térfélen, hogy - önálló gondolatok és valós program hiányában - a nemzetközi baloldal magyarellenes palettájának szereplőihez nyúlnak politikájuk alakításához és igazolásához, ám a magyar érdekek szerencséjére, ezt mindezidáig sikertelenül tették.

Emlékezetes eset a közelmúltból, amikor a baloldal történelmi vereségét hozó 2022-es országgyűlési választásokat követő ellenzéki belharc és egymásra mutogatás során, Kunhalmi Ágnes egy őszinte pillanatában a bukás egyik okaként az "amerikai tanácsadók" belpolitikai (!) folyamatokban történő közvetlen részvételét jelölte meg. Kunhalmi szavait a baloldal leszerepelt miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter Facebook posztjában erősítette meg, ahol egyértelműen kijelentette, hogy nem ő, hanem - a korábban Karácsony Gergely által is alkalmazott -

Márki-Zay később a külföldi tanácsadói kör néhány személyét konkrétan is nevesítette. Ezek közé tartozott az amerikai ex-tábornok Wesley Clark, illetve Evelyn Farkas, az Obama-adminisztráció volt helyettes államtitkára, aki ráadásul több Soros-szervezetnek, így egyebek mellett a Council on Foreign Relations-nek (CFR) is tagja.

Nyilvánvaló, hogy ezek az emberek egész életüket az amerikai érdekek szolgálatára tették fel, ennek ellenére (vagy ezzel mit sem törődve)

a baloldal olyan, Magyarország jövője szempontjából sorsdöntő kérdésekben alapozott a véleményükre, mint az orosz-ukrán háború.

Nem mellesleg Clark-ot sokan az 1999-es jugoszláviai NATO-bombázások egyik fő felelőseként tartják számon, így

nehezen tekinthető békepártinak, ami arra is magyarázattal szolgálhat, hogy az ellenzék miért akart magyar katonákat és fegyvereket küldeni a konfliktusba.

Kijelenthető tehát, hogy a baloldaltól a rendszerváltás után sem áll vol, hogy külföldről hívjon segítséget”, amely - nemzeti érdekkel ellentétes - felfogásba tökéletesen illeszkedik Luis Cano személye is.

A Tűzfalcsoport cikke szerint a venezuelai származású Luis Cano 2009-ben költözött el a dél-amerikai államból, majd gy különböző országban élt, mígnem - saját szavaival élve - „magyar férfivá nem vált.

Magyarországi tanulmányait Soros György egyetemén, a CEU-n folytatta, ahol az egyetemi életbe is szervesen bekapcsolódott: a 2018-as CEU-tüntetések során például felszólalásában siratta a magyar demokráciát.

Jól jellemzi az akkori megmozdulások politikai indíttatását, hogy miközben Cano látszólag „civil diákként” aggódott az oktatás szabadságáért, mindeközben a Momentum Mozgalomnál tartott képzéseket aktivistáknak és képviselőjelölteknek.

A kitartó munka végeredményben meghozta gyümölcsét, ugyanis 2019-ben már Donáth Anna közvetlen környezetében kapott tanácsadói megbízást. 2021-ben pedig már a „Momentum Mozgalom budapesti kampányban bennfentestanácsadójaként tartott előadást arról Brüsszelben, hogy miként lehet eredményesen kampányolni a „populista és tekintélyelvű” Orbán-kormánnyal szemben.

A momentumos tanácsadót azonban nemcsak a CEU köti a Soros-birodalomhoz, hiszen számos más olyan szervezet kötelékében is megfordult, amelyek az amerikai pénzemberáltal alapított Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) finanszírozásával működnek.

Ezek közé tartozik egyebek mellett az OSF által hatalmas összegekkel támogatott Global Witness nevű szervezet, amelyhez 2016-2019 között közel 18 millió dollár (átszámítva több mint 6,5 milliárd forint) áramlott, illetve a szintén a spekuláns által pénzelt Global Public Policy Institute is.

Cano-nak tehát minden lehetősége megvolt arra, hogy alaposan elsajátítsa a nemzetközi baloldali hálózat működését.Az így megszerzett tudást és tapasztalatot - a honlapján megfogalmazottak szerint - arra kívánja használni, hogy „megossza azokkal a vezetőkkel és szervezetekkel világszerte, akik hajlandóak a világunkat jó irányba megváltoztatni.

A gyakorlatban mindez úgy valósult meg, hogy az aktivista a tavalyi választási kampányban - többek között -

saját YouTube felületén a szokásos baloldali mantrákat ismételgetve, megállás nélkül bírálta a polgári-nemzeti magyar kormányt és Orbán Viktor miniszterelnököt,

miközben ezzel párhuzamosan töretlenül népszerűsítette az ellenzéki pártokat és politikusokat, miközben idén a feltörekvő csillag az Európai Liberálisok elismerésében részesült eddigi tevékenysége alapján.

E függetlenség jegyében érdemelhették ki a csatornán a „local heroes (helyi hősök) címet például Szél Bernadett és Orosz Anna baloldali politikusok is.

Cano politikai szerepvállalása azonban nem merül ki ennyiben, 2022-ben ugyanis megalapította a Szivárvány Platform” (Rainbow Platform) nevű sajátmozgalmát”,amelynek deklarált célja, hogy „az LMBTQI+ hangok felemelésével, olyan példaképeket hozzon létre, akik politikai elkötelezettségre és változásra ösztönözhetnek. Minderre azért van szükség, mert a szervezet meglátása szerint

A Platform nagykövetei között több momentumos politikus is felbukkan, így például a napokban a parlamenti felszólalása során elvérző Gelencsér Ferenc pártelnök, a korrupciós botrányba keveredett Cseh Katalin, illetve a Cano-t korábban alkalmazó Donáth Anna is.

A “kitartó munkának” meg is lett az eredménye, ugyanis idén szeptemberben Cano elnyerte a Liberal Awards elnevezésű díjat.

A zsűriindoklása szerint az elismerést azzal érdemelte ki, hogy a Momentum párt aktív tagjaként és kampányolójaként elkötelezett a demokrácia, az egyenlőség és a mindenki számára biztosított befogadás üzenetének terjesztése mellett”, továbbá

a „Szivárvány Platform megalapításával újradefiniálta, hogyan közelítendő meg a sokszínűség”.

Érdemes itt megemlíteni a másik két díjazott személyét is: egyikük a közismerten magyarellenes belga EP-képviselő, Guy Verhofstadt, míg a másik, a férje orosz üzleti kapcsolatai miatt hitelességi válságban tengődő észt miniszterelnök, Kaja Kallas lett.

Nagy valószínűség szerint nem

Luis Cano az utolsó olyan, a hazai ellenzék által támogatott politikai aktivista, aki a magyar emberek demokratikus döntésének relativizálásáért és a nyílt társadalom eszméjének odaadó kiszolgálásáért a nemzetközi baloldal elismerésében részesülhet.

A kiosztott díj, illetve már önmagában az a tény, hogy a venezuelai származású aktivista Soros György oly közeli bizalmasaival szerepelhet egy listán, mint Verhofstadt, egyértelműen jelzi, hogy

Cano kiválóan használja ki a Soros-féle eszmerendszeren belül kialakított összeköttetéseit.

A Momentum pedig - ismerve a párt magyar érdekkel szembe helyezkedő politikáját - mindezt önazonosan kívánja kamatoztatni. Minden jel arra mutat tehát, hogy továbbra is arra számíthatunk, hogy az ellenzék a jövőben is idegen érdekek mentén fogja alakítani politikáját. Ebben csupán a külföldi szakértők személye változik, de a baloldal hozzáállása nem - zárja cikkét a Tűzfalcsoport.