Sorsdöntő választás előtt áll Lengyelország

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a kormányzó Jog és Igazságosság Pártjának vezetője.

Lengyelországban a jobboldal újraválasztása erősítené, míg a baloldal hatalomrakerülése gyengítené mind a magyar érdekképviseletet, mind a visegrádi csoportot - erről beszélt Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a Magyar Nemzetnek.

Interjút adott Szikra Levente, az az Alapjogokért Központ vezető elemzője a holnap esedékes lengyelországi parlamenti választások kapcsán a Magyar Nemzetnek. A választás előtti utolsó felmérések szoros küzdelmet jósolnak, ám azt jelzik, a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) kerülhet ki győztesként: a konzervatív párt támogatottsága 33 százalékon áll, őket a Polgári Szövetség követi 31 százalékkal. A kedvező előrejelzések ellenére azonban korántsem biztos, hogy Kaczynskiék pártja kormányzati többséget is szerez a parlamentben.

A jelenlegi választás tétjét illetően Szikra Levente úgy nyilatkozott:

A jelenlegi Mateusz Morawiecki vezette lengyel kormány Magyarország legfontosabb európai szövetségese. Ellenzéke ugyanakkor a közép-európai együttműködés helyett inkább Brüsszellel ápolna jobb kapcsolatot, így mind a visegrádi csoport, mind a magyar érdekképviselet számára hátrányos lenne egy kormányváltás.

Hozzátette: Amennyiben egyik fő erő sem szerzi meg egyedül az abszolút többséget, koalícióra lesz szükség, ezért nagy jelentősége van annak, hogy a kisebb pártok milyen eredményt érnek el a választáson.

A megoldás szerinte az lehetne, ha a Jog és Igazságosság összefogna a radikális jobboldali társadalompolitikát a piacpárti gazdaságpolitikával vegyítő Konföderációval.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a kormányzó Jog és Igazságosság Pártjának vezetője. Az általa vezetett kormány Magyarország legfontosabb európai szövetségese. Forrás: MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka

Ugyanakkor a gazdaságpolitikai kérdésekben tapasztalható éles szembenállás akár komolyabb konfliktushoz is vezethet. Az ellenzék vezető ereje, a jobboldali-liberális Polgári Platform (PO) által irányított szövetségnek a centrista-liberális Harmadik Út és a Baloldal jelenthet potenciális szövetségest, ha elérik a bejutási küszöböt – tette hozzá.

Nemcsak Magyarországról és a szuverenista erők részéről követik fokozott figyelemmel a lengyelországi eseményeket, a globalista erők is aktivizálták magukat a választási időszakban. Ahogy erről tegnap az Origo is beszámolt,

Épp a lengyel választások előtt szerzett többségi tuladjont a legnagyobb lengyel napilapnál, a Rzeczpospolitánál a Soros-birodalom.

Soros sells Polish newspaper shares to the Hungarian opposition Pluralis, a media investment company controlled by part of the US Soros Fund Management, has divested the shares it recently bought when it took control of the Polish daily Rzeczpospolita in favor of Hungarian… pic.twitter.com/uqxx2pyXiO

— Peacemaker (@peacemaket71) September 7, 2023

A választás fontosságát jelzi az is, hogy jól láthatóan külföldről is megpróbáltak beavatkozni és megzavarni a kampányt, ezzel is gyengítve a PiS helyzetét

- erre hívta fel a figyelmet az Európai Parlamentben a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője, Hidvéghi Balázs. A politikus elmondta, hogy nem szabad hagyni, hogy beavatkozzanak egy ország belügyeibe. A parlamenti választások mellett népszavazást is tartanak, amitől függ az állami vállalatok sorsa, a nyugdíjkorhatár és a migrációs paktum sorsa.

Ezek közül a migrációs paktum az, ami az egész Unió jövőjét befolyásolhatja.

Migránsok a lampedusai "hotspoton", Olaszországban. Szika Levente szerint a Jog és Igazságosság (PiS) újabb megbízatása erősítené hazánk uniós tárgyalási pozícióját és lehetővé tenné a migráció elleni közös küzdelem folytatását. Forrás: AFP/Alessandro Serrano

Szikra Levente szerint négy nem lesz a válasz, azaz

elutasítják majd a lengyelek az illegális migránsok befogadásának lehetőségét.

Az ellenzék bojkottra szólított fel a népszavazáson, amit nehéz lesz megvalósítaniuk, mert a népszavazás érvényességéhez – a magyar szabályoktól eltérően – nem az érvényes szavazatok, hanem a megjelentek száma bír jelentőséggel, ennek kell ötven százalék felett lennie. Ezért minden olyan választópolgár, aki szavaz a parlamenti választáson, az a népszavazáson is megjelentnek számít, kivéve, ha visszautasítja a népszavazási szavazólapot.