Az európaiak elutasítják Brüsszel Kína-ellenes politikáját

Oroszország után Brüsszel Kínával szemben is egyre szigorúbb kereskedelmi korlátozóintézkedéseket vezet be. A beavatkozások és az azokra adott lehetséges válaszlépések azonban súlyos fenyegetést jelentenek az EU gazdaságára, így ezen intézkedéseket az uniós országok több mint kétharmada esetében a közvélemény inkább elutasítja – áll a Századvég elemzésében. 

Ursula von der Leyen szeptemberi évértékelő beszédében bejelentette, hogy szubvenciós vizsgálatot indít a Kínából érkező elektromos járművekkel szemben. Az Európai Bizottság elnöke Joe Biden amerikai elnökkel folytatott márciusi találkozója óta fordulatot sürget az EU Kína-politikájában, amit korábban a szankciók megkerülésével, majd a gazdaságok szétválasztásával, ezúttal pedig a „kockázatmentesítéssel" indokolt. Nemzetközi sajtóértesülések alapján ráadásul Brüsszel – az amerikai adminisztrációval együttműködve – már további ágazatokban is korlátozná az EU és Kína közötti gazdasági együttműködést – áll a Századvég elemzésében.

A 2022-es évben Kína az Unió legjelentősebb importpartnere és harmadik legfontosabb exportpiaca volt (20,8 és 9 százalékos részesedéssel).

A fokozódó kereskedelmi konfliktus tehát súlyos következményekkel járhat az Európai Unió gazdaságának egészére, és így a lakosság megélhetésére nézve egyaránt. A döntés jelentőségére való tekintettel, a Századvég megvizsgálta, hogy az európai polgárok támogatják-e Brüsszel Kína ellen bevezetendő intézkedéseit.

Az európaiak a békés gazdasági együttműködés pártján állnak

Az összeurópai közvéleményben egyértelműen meghatározóbb az az álláspont (összesítve 48 százalék, az országok több mint kétharmadában többségi álláspont), mely szerint az EU-nak nem kellene keményebben fellépnie Kínával szemben, inkább

a békés gazdasági együttműködésre kellene törekednie.

A szigorúbb Kína-politikát sürgetők aránya 39 százalék volt, és mindössze a tagállamok harmadában (Lengyelországban, valamint a skandináv és balti államokban) haladta meg a szankcióellenesek arányát. A kérdés azonban ezekben az országokban is megosztónak tekinthető: a keményebb fellépést leginkább sürgető Litvániában a lakosság 55 százaléka támogatta és 34 százaléka elutasította a keményebb fellépést.

Forrás: Századvég

Az uniós tagországok több mint felében abszolút többségben vannak azok, akik a békés együttműködés fenntartásával értenek egyet. A legkevésbé szankciópárti tagállam Magyarország, ahol a lakosság csaknem négyötöde (79 százaléka) elutasítja a kereskedelmi kapcsolatok korlátozását, a keményebb fellépés támogatottsága pedig mindössze 14 százalék.

Az Európa Projekt-kutatásról

2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.

A 2023-as felmérés célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, a klímaváltozás, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett igazodva az Európát érintő új kihívásokhoz az idei közvélemény-kutatás meghatározó témája az orosz–ukrán háború, az energiaválság, az energiaellátás, valamint a családpolitika. A 2023-as kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára és Svájcra terjedt ki, így összesen 30 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel április 26. és június 22. között.